Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Zugló, Szeplőtelen Fogantatás katolikus templom

(Titulus: A Teljes Szentháromság imádása és Szeplőtelen Fogantatás)


(Budapest)

Írta és fényképezte: Vizler Imre

A Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társaságát (FMM) Franciaországban alapította Heléné Chappotin de Neuville, szerzetesi nevén Mére Marie de la Passion 1877-ben. A szentszéki jóváhagyást 1890-ben nyerték el. A Nővérek kongregációját a ferencesek Kisebb Testvérek Rendje 1882-ben befogadta.

Magyar földre Zichy gróf meghívására érkezett két nővér, majd később többen csatlakoztak hozzájuk. A lakosság körében karitatív tevékenységet láttak el, egy bérházban bölcsődét és óvodát nyitottak, gyámolították a szegényeket, az árvákat és menhelyi gyermekeket. 1902-ben nyitották meg a Hermina úton anyaházukat. A nővérek népkonyhát vezettek, háztartási ismereteket tanítottak, ápolták az öregeket.

A Nővérek templomának alapkövét 1935. november 17-én helyezte el Mészáros János kanonok. A tervek Kismarty Lechner Jenő dr. építész munkája, az építész Havel Imre építőmester volt. A költségek túlnyomó részét a Társaság római anyaháza fedezte, de adományok is befolytak.

A templomot Serédi Jusztinián hercegprímás avatta 1937. december 13-án, és a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelte fel.

Az ostrom alatt a templom és a nővérek zárdája viszonylag kevéssé sérült. A nyilas uralom alatt száznál több zsidó honfitársukat bújtattak a nővérek. Raoul Wallenberg segítségével még a deportáló vonatról is menekítettek üldözötteket.

1944 - 45 telén a nővéreknél menedéket találtak közül többeket elhurcoltak, az óvóhelyen tartózkodó nővérek és civilek közé "egy feldühödött orosz katona kézigránátot dobott be. Öten meghaltak, hárman azonnal, kettő, pedig hosszas szenvedés után" (Békássy et al, 20). 1945. január 3-án bombatámadás érte az épületegyüttest. A szövetségesek nem kímélték a civil lakosságot, akik a zárda udvarán lévő kúthoz jártak vízért a környékről, őket repülőgépről géppuskázták Békássy et al, 20).

A szerzetesrendek 1950-es feloszlatása 95 magyar ferences nővért érintett. A templomot nem államosították, a Mindszenty hercegprímás által alapított lelkészség megmaradt, világi papok látták el a hívek lelki gondozását.

A román stílusú csarnoktemplom 294 négyzetméter alapterületű. A tágas, világos hajót négy pillér két boltmezőre osztja. A szentély dongaboltozatos. Mellvéddel ellátott lépcsősor visz fel a bejárathoz. A háromszögben végződő oromzat hosszúkás, keskeny ablakai alatt két angyalszobor között egy harmadik áll konzolon, monstranciát tartva. A templom északi oldalán áll a harangtorony, benne a Szent Mihályról nevezett haranggal.

A hajó két kupolafreskójának egyikén Szent Ferencet látjuk, és jeleneteket a ferences rend életéből, a másik a Ferences Mária Nővérek Rendjének alapítóját ábrázolja, amint XIII. Leo pápától átveszi a Rend szabályzatát. A zsinati liturgiának megfelelő szentélyt 1979-ben alakították ki. Az oltár édesvízi keménymészkőből készült.

A Rend újjáélesztése több nővér visszatérésével 1989-ben kezdődött meg.

Irodalom:

Békássy Csaba - Borbély Lajos - Buza Péter et al: Herminamező templomai és történelmi egyházai. Herminamező Polgári Köre kiadása. Bp., 2001

Buza Péter: Herminamező. Fejezetek egy városrész történetéből. Herminamező Polgári Köre kiadása. Bp., 1992

De La Rosée Erzsébet gróf: Budapest katolikus templomai- Szent István Társulat kiadása. Bp., 1938

Puskely Mária: Kétezer év szerzetessége I. Dinasztia Kiadó-ház Rt. Bp., 1998

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc