Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Nagybörzsöny, Szent Miklós plébániatemplom


(Pest megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A község felé közeledve már messziről feltűnik a templomdombon magasodó plébániatemplom épülete. A falu három katolikus templomaként ez épült legkésőbb. Először a Szent István templom épült, majd a német bányászok emelték maguknak a 13. században a ma is álló Bányásztemplomot. Sokáig ez birtokolta a plébániatemplomi funkciót. A 16. században a magyar lakosság jelentős hányada tért át az evangélikus hitre. Az 1690-es években kezdődött meg a felvidéki katolikus jobbágyok betelepítése a hűbéres esztergomi érsek irányításával. A telepesek egészen az 1750-es évekig érkeztek Németprónáról. Az ismét megsokasodott katolikus hívek számára kicsinek bizonyult a Szent Miklós tiszteletére szentelt Bányásztemplom. Batthyány József érsek építtette fel tágas, barokk plébániatemplomukat, mely a falu négy temploma közül ma is a legnagyobb. Alapkövét 1782-ben helyezték el és 1788. május 6-án szentelték fel Szent Miklós tiszteletére. 1872. augusztus 4-én villám csapott a toronyba, felgyulladtak a faszerkezetek és megolvadtak harangjai.

A faluközponttól délre, a templomdombon magasodik a plébániatemplom a maga 38 méter magas, órapárkányos, homlokzati tornyával. Külső összképében domináló az erőteljesen kiülő főpárkány. A főhomlokzati középrizalit a téglalap alakú bejárattal és a kosáríves kórusablakkal a főpárkány magasságáig enyhe ívvel előreugrik. Az efölött a homlokzat síkjába visszahúzott torony két oldalán dísztelen, egyszerű oromfal csatlakozik. A tornyot közepesen nyújtott gúlasisak zárja.

Belseje tágas, világos tér. A bejárattól a szentély faláig 32 méter hosszú, ebből a karzat alatti előcsarnok 3, a hajó 22, a szentély 7 méter. Belső szélességét tekintve a hajó 13, a szentély pedig 8 méter. Belmagassága 11 méter. Ahogy a külsőben, úgy a belső templomtérben is meghatározó az erős kiülésű, körbefutó párkányzat, melybe toszkán pilaszterek torkollanak. Az orgonakórus dongaboltozattal, a hajó háromboltszakaszos csehsüvegboltozattal, a szentély pedig egyetlen csehboltozattal fedett. Mennyezeti festése ornamentikába ágyazott egyházi szimbólumokat (oltáriszentség, kereszt stb.) ábrázol. Oltárainak, szobrainak és festményeinek jó része a Bányásztemplomból került át. Valamennyi festmény 18. századi mű. A hajóba belépve, az első boltszakaszban bal oldalt Szent Margit, jobb oldalt Szent Imre vászonképét láthatjuk. A Szent Imre kép alatt Páduai Szent Antal szobra látható. Az oldalfalon sorakozó, további négy képet a Bányásztemplomtól örökölte a plébániatemplom. Ezek sorrendben baloldalt: a Szentháromság festménye, előtte Jézus Szíve szoborral, majd Szent József képe következik az előtte álló Árpádházi Szent Erzsébet szoborral. Az evangéliumi oldal középső képe a Szeplőtelen Boldogasszonyt, a Jelenések könyve alapján a Napbaöltözött Asszonyt ábrázolja, alatta Mária Szíve szobor. A szószék melletti kép Szűz Máriát, Szent Annát és Szent Joachimot ábrázolja. Ez az egyetlen kép, amelynek oltára is van, méghozzá ez volt a Bányásztemplom főoltára. A rokokó tabernákulum eleven kék színű ajtaján az oltáriszentség jelenik meg, a tabernákulum két oldalán egy-egy térdelő angyalt láthatunk. Főoltárán copf, klasszicista és rokokó gyertyatartók sorakoznak. A tabernákulum ajtaján azt a jelenetet láthatjuk, amikor a feltámadt Krisztus megtöri a kenyeret az Emmausi tanítványok előtt. A bal szélen Árpádházi Szent Erzsébet, a jobb oldalon Szent Imre herceg látható. A főoltárkép 18. századi, későbarokk alkotás. Szent Miklós megdicsőülését ábrázolja. Az evangéliumi oldalon álló, rokkokó szószék kosarán domborművön az elveszett bárányt nyakában tartó Jó Pásztor domborműve látható, a hangvetőn Istenszem-motívum és a Szentlélek galambja magasodik. A fal mentén körbe a 12 stáció sorakozik.

Az orgona a templommal egyidős, 1787-ben készült, készítőjéről nem maradt feljegyzés és az orgonaházon, játszóasztalon sem található a készítő neve. A hangszer 2 manuállal, pedálsorral és 21 regiszterrel rendelkezik.

Négy harangja van. A 820 kg-os, 118 cm alsó átmérőjű nagyharangot Szent Miklós tiszteletére szentelték, Szlezák László öntötte Budapesten 1929-ben. Palástján a feliraton kívül Magyarok Nagyasszonya és Szent Miklós dombormű jelenik meg, felette: "SANCTE NICOLAS! ORA PRO NOBIS!". Elődjét, az 1876 fontos (1051 kg) nagyharangot Fábián János krónikájából (Magyar Sion, 1866) ismerjük, ez áldozatául esett az 1872-es tűzvésznek, azonban a kegyúr esztergomi érsek segítségével újjáöntötték 1874-ben. A mai nagyharang csupán kicsi utódja ennek. A délidőben megszólaló, 250 kg-os harang, 78 cm alsó átmérőjű harangot a bécsi Josef Pfundner öntötte 1938-ban, díszítése neogótikus. A Keresztelő Szent János harang 140 kg-os, 67 cm átmérőjű. Ez a templom legrégebbi harangja, 1874-ben készült Walser Ferenc budapesti műhelyében. A 40 kg-os, 37 cm alsó átmérőjű lélekharang felirata miatt érdekes: "A NAGYBÖRZSÖNYI RÓM. KATH. EGYHÁZKÖZSÉGNEK AJÁNDÉKOZTÁK: SZLEZÁK LÁSZLÓ ARANKOSZORÚS MESTER ÉS CSALÁDJA, BUDAPESTEN AZ ÚR 1939-IK ÉVÉBEN" Mindhárom harang faállványon áll és jármuk is fából készült. A lélekharang nincs villamosítva.

Nagyharang:


Középharang:


Kisharang:


Lélekharang:

A község 865 lakosából 501-en vallották magukat katolikusnak 2001-ben. A templomot a vámosmikolai plébános látja el. Szentmisét vasárnap 9.30 és szerdán 19 órakor, télen 17 órakor mutatnak be.

Irodalom:

Aggházi Mária et al: Pest megye műemlékei I. k. Bp., 1958

Bangha Béla: Katolikus lexikon. 1931-33.

Dercsényi Balázs: Nagybörzsöny, műemlékek. TKM. Bp., 1984.

Diós István: Magyar katolikus lexikon. Szent István társulat Bp., 1993.

Horváth M. Ferenc: Nagybörzsöny. Száz magyar falu könyvesháza Kht. Bp., 2000.

www.nagyborzsony.hu

www.miserend.hu

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc