Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok





A Főoltár:




A Szent Anna oltár:


Az Istenanya oltár:


Nepomuki Szent János oltára:


Szent József halála oltár:


Győr-Nádorváros, Szent Kamillus templom
(Kamillánus templom)


(Győr-Moson-Sopron megye)

Írta és fényképezte: Vizler Imre

A Kamilliánusok (OSCam) Rendjét Lellisi Szent Kamill (1550 - 1616) alapította. Korábbi könnyelmű katonaélete után 1575-ben megtért. Egy ideig a kapucinusok kolostorában munkálkodott, de a rend nem vette fel tagjai sorába. Hosszas tanulás után a Lateráni Bazilikában pappá szentelték (1584), és megalapította Jó Halál Atyái kongregációt, a betegek testi és lelki gondozására. Néhány önkéntes betegápoló társával Rómában, a Szentlélek Kórházban, a gyógyíthatatlan betegek mellett teljesítettek szolgálatot. V. Sixtus pápa 1586-ban megengedte, hogy ruhájukra megkülönböztető jelként feltűzhessék a vörös keresztet. Néhány évvel később, 1591-ben XIV. Gergely szerzetesrendnek nyilvánította a kamilliánus közösséget. Halála után 1746-ban avatta szentté XIV. Benedek pápa, egyben a betegápolók, és kórházak védőszentjévé nyilvánította.

A Rend első nyolc tagja hazánkba a török uralom alól felszabadító pápai hadsereggel érkezett, első tábori kórházukat Esztergom alatt állították fel. Ezt követően Győrött telepedtek le, és Zichy Ferenc gróf győri püspök közbenjárásával a betegek ellátása fejében a város kórházában kaptak elhelyezést (1761). A város vezetése nem értett egyet a ezzel, minthogy helyeket foglaltak el kórházban, de a szerzetesek sem voltak elégedettek, a püspök viszont ragaszkodott jelenlétükhöz és tevékenységükhöz. Özvegy Dilt Józsefné Stadler Johanna templom építés és mise-alapítvány céljára hagyatékozott 6000 rhénus forintját ekkor a város átadta a szerzeteseknek. Ebből a pénzből, továbbá adományokból, hagyatékokból, alapítványi meghagyásokból kezdték meg (1770) előbb a kórház, majd templomuk négy évig tartó építését. Az építő Filip Rastner von Wallbach és Michael Vogler volt. Az építkezés jószerint be sem fejeződött, minthogy a templomhoz még nem épült torony és még saját rendházuk sem volt, amikor 1787-ben II. József feloszlatta a Rendet, annak ellenére, hogy szakszerű és odaadó szolgálatukat egész Európában nagyra értékelték. A templomot a hozzá tartozó épülettel Győr városának adta át plébánia létesítés céljára. A jelenlegi plébánia bejárata fölötti márványtábla felirata ezekre az időszakokra emlékeztet. 1835-ben villámcsapás következtében a templom súlyosan megrongálódott, restaurálása szükségessé vált. A torony 1835 - 1839 között épült fel, jellegzetessége, hogy nem a homlokzatból emelkedik ki, hanem a szerzetesi templomok sajátosságainak megfelelően a szentély mögött emelkedik. Hasonló toronymegoldással találkozunk a városban a Karmelita templomnál és a Magyar Ispita templomnál. Újabb renováláson 1865-ben, 1912-ben és napjainkban részesült a templom és plébánia épülete.

Újabb megtelepedésük előkészítése 1989-ben kezdődött meg, új rendházukat 1995. július 15-én nyitották meg hat szerzetessel. Az önkéntes világi segítőkkel együtt Magyarországon már 250 Kamilliánus Család működik.

A copfstílusú templom klasszicista főhomlokzatát négy, magas lábazatra állított dór fejezetű lizéna osztja. A egyenes vonalakat a két sarkon egy-egy féloszlop lekerekíti. A kőkeretes főbejárat fölött kronosztikonos felirat 1804-ből. Az alig tagolt főpárkány timpanonban végződik, benne stilizált, egyenes oldalú talpas kereszttel. A kapu fölött a Rend kőből faragott, kissé rongálódott címere, fölötte ívelt záródású, vakolatkeretezésű, zárókővel ellátott karzat-ablak. Az oldalhomlokzatokon hasonló ablakokat látunk. Az északi homlokzatra helyezték el a két világháborúban elesett győri polgárok emléktábláit. A szentély mellett álló négyzetes torony négyszintes. A szinteket párkányok választják el, közülük a legtagoltabb a 2. és 3. szint közötti. Az ablakok változatosak, az alsó szint kisebb, alacsony ablakait követik az egyenes- és félköríves záródásúak a toronytest mindegyik oldalán. Az alacsony, órákat tartalmazó emelet fölött a nyolcszög alapterületű toronysisak a csúcsain kereszttel ellátott timpanonokból indul.

A háromszakaszos hajó kívülről egyenes záródású, a hajónál keskenyebb szentéllyel végződik, mögötte sekrestyével. A boltozatos teret magas lábazatú, korinthoszi fejezetű pilaszterek tagolják. A boltívek egyik festményének központi helyén az ismert "Engedjétek hozzám…" jelenet, a sáv szélén Xaveri Szent Ferenc, átellenben Boldog Gizella. Az orgonakarzat alatti térben imádkozóhelyet létesítettek, balról Szűz Mária oltára előtt, jobbra Szent Rita képénél.

A négyoszlopos és pilaszteres főoltár a mennyezetig magasodik, a retabulum gesztenyebarna színe uralkodik a szentélyben. Az oszloppárok között Szent István ill. Szent László aranyozott szobra, Michael Vogler és Filip Rastner von Wallbach műve (1772). A főoltár képe Szent Kamillus látomását ábrázolja, alkotója a firenzei Antonio Florentinus Capacci (1780).

A mellékoltárok barokk-illetve copfstílusúak. A magas retabulumok oszloppárok által tartott főpárkányai szélén egy-egy lángnyelves empire váza. A négy mellékoltár félköríves, kevéssé mély fülkében áll. Az evangéliumi oldalon a bejárattól kezdve a Szent Anna, és az Isten szent Anyja oltár, a leckeoldalon ugyancsak a bejárattól számítva Nepomuki Szent János és Szent József halála oltára látható, ez a legdíszesebb.

A copfstílusú szószék a leckeoldali fal hajlatában helyezkedik el két pilaszter között. A hangvetőn Mózes szobra áll a kőtáblákkal. A mellvéden domborműves táblát fog közre egy angyal és a hit jelképét, a kelyhet tartó nőalak szobra. A szószéken faragott, copfstílusú füzérek ívelnek, a mellvéd tobozban végződik.

Irodalom

Borovszky Samu (szerk.): Győr vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Országos Monografia Társaság. Bp., é. n.

Csóka Gáspár: A szerzetesrendek szerepe Győr tudományos, oktatási és kulturális életében. = http://www. vleveltar.gyor.hu/csoka.htm

Gömbös Tamás: A szerzetes és lovagrendek címerei és viseletei. Tellér Reklám Kiadó Kereskedelmi Szolgáltató Kft. Bp., é. n. [1993]

Jenei Ferenc - Koppány Tibor: Győr. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Bp., 1964

Katolikus Lexikon II. (Szerk.: Bangha Béla S. J.) A Magyar Kultúra Kiadása. Bp., 1931

Puskely Mária: Kétezer év szerzetessége I. Dinasztia Kiadó. Bp., 1998

Seibert, Jutta: A keresztény művészet lexikona. Corvina. Bp., 1986.

Thirring Gusztáv: Felső Dunántúl. Turistaság és Alpinizmus Lap- és Könyv- és Térképkiadó Rt. Bp., 1933

Valló István: Győr. Győr Barátai Körének Kiadása. Győr, 1930

White, Kristin E.: Szentek lexikona. Maecenas. Bp.,1999.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc