Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok



Belső képek:


Nagykőrös, Szent László-(római katolikus) plébániatemplom

(Pest megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A Szabadság tér nyugati felén, a városi Művelődési Ház közelében, kelet-nyugat tengelyben áll a város másik jelentős temploma.

A mohácsi vész idejében itt is elterjedt az új hit. A katolikus és a hasonló létszámú protestáns egyház közösen használta a középkori templomépületet. Ennek az együttműködésnek a reformátusok ellen katolikus fiatalok által elkövetett szörnyű tett vetett véget (történetét lásd a református templomnál). Ebben az időben a török sok esetben inkább a kálvinistákat és a lutheránusokat támogatta, mintsem a katolikusokat. A templom protestáns birtokba került, az egyre fogyó katolikus vallás szinte teljes mértékben megszűnt. Az ellenreformáció következtében a 18. század folyamán a református hitben élők hátrányos helyzetbe kerültek. Az 1731-ben kiadott Carolina Resolutio értelmében megyénként csak két helyen tarthattak rendszeres istentiszteletet és közhivatalban semmilyen tisztséget nem vállalhattak. Ennek és katolikus lakosok betelepítésének köszönhető a vallás újjáéledése. Eleinte kisebb templomban miséztek, a plébánia 1778-ban alapult.

Jelenlegi templomának alapkövét 1782-ben tették le, tető alá 1786-ban került, felszentelésének ünnepélyére 1788-ban került sor. Fischer Boldizsár tervei szerint épült késő barokk és klasszicizáló későbarokk (copf) stílusban, latinkereszt alaprajzú.

Középmagas, kb. 30-40 méter magas tornya a főhomlokzat síkjába illeszkedik. Főhomlokzata gazdagon díszített, copf stílusú. A téglalap alakú bejáratot, fölötte László király szobrát és az afölött húzódó impozáns félkör alakú ablakot két oldalt széles, korinthoszi fejezetű lizénák, fölül pedig hatalmas háromszögű oromzat (timpanon) zárja. A templom tömbjéből csak a timpanontól emelkedik ki a harangoknak helyet adó órapárkányos torony, két oldalán íves kiképzésű mellvéd látható. A harangház rácsos ablakai fölé, az órapárkányokba toronyórát szereltek. A tornyot a díszes, világos zöld színű sisak csúcsán toronygomb és kereszt zárja.

A templomnak három harangja van. A nagyharang 560 kilós, mély hangú, alsó átmérője 102 cm. 1925-ben készült Seltenhofer Frigyes és fiai műhelyében Sopronban. Az ugyanott ugyanebben az évben készült kisharang 170 kilós, 73 cm az átmérője és magas hangja van. A lélekharangot Johannes Kohl, vagy Anton Litmann készítette 1796-ban. Latin feliratának részlete:"A mennybement boldogságos Szűz Mária tiszteletére". Átmérője 44 cm, kb. fél mázsa súlyú, csilingelő hangú. A nagyharang szól minden délben, a kicsi az esti misék előtt fél órával. Misék kezdetekor az összes harang hallható.

Az oldalhomlokzatok egyszerűbb kiképzésűek. A toronytól nézve először két téglalap alakú, majd kisebb szegmensíves üvegablak következik. A kereszthajó falán ugyanilyen szegmensíves záródású ablak nagyobb méretben látható. A szentélynél szintén kisebb szegmensíves ablak engedi be a fényt. Hátsó homlokzatánál szögletes szentélyben záródik. A tető palával fedett. Az épület formáiban 214 éve nem változott külseje korábban sárgára, jelenleg fehérre van vakolva.

A latinkereszt alaprajzú, teremtemplom jellegű belsőt valaha csodálatos freskók díszítették, melyeket később lemeszeltek. Ma a falfestmények helyett meglehetősen modern kialakítású tűzzománc alakok láthatóak. A teret két boltozat fedi, az egyik a hajó, a másik a szentély fölött helyezkedik el. A hajó mennyezetén Jézus látható, akit felirat vesz körül. A kóruson a közepes méretű orgonát láthatjuk. A szentélyben álló, két oldalán jón oszlopokkal magasztosabbá tett, a templom méreteihez viszonyítva nagyméretű főoltár Szent Lászlót ábrázolja a kunok elleni csatában. A barokk remekmű Nagyszombatról való. Fölötte kereszt, a festmény alatt a Tízparancsolat táblája látható Szintén itt,  a szentélyben került felállításra a keresztelőmedence, az 1600-as évek elején készült bronzból. A sekrestyeajtók mellett jón pillérek, a diadalív bal oldalán az egyszerű, fából készült, hangvetőjén kereszttel ellátott szószék, a másik oldalon pedig feszület látható.

A tér kiszélesedő részénél egy-egy hasonló kiképzésű, gazdagon aranyozott, indás díszítésű mellékoltár van, mindkettőn szobor áll. A baloldali Máriát ábrázolja, fején koronával, kezében a kis Krisztussal, két oldalán jón oszlopok és egy-egy gyertyaszerű lámpa, fölötte kereszt látható. Mária lábánál szintén feszület van. A mellékoltártól jobbra és balra az oltáron lévőeknél jóval vaskosabb, dór oszlopok fedezhetőek fel.  A jobb oldali oltáron Jézust látjuk, ahogy a Boldogasszony-oltáron Mária, úgy ő is nyolcszög alakú talapzaton áll, asztalán sok virág szokott lenni. Krisztus mellékoltára mellett jobbra és balra egy-egy szobor áll. A mellékoltárok fölötti hatalmas ablakok középen színes üvegből készültek. A templomtér díszítésére szolgálnak még a csempeszerű festmények, melyek a Kálváriát vetítik elénk. A bejárattól jobbra Szent Józsefet, balra Szent Antalt láthatjuk a gyermek Jézussal. A belső tér egységes copf stílusú. Kétmanuálos, 14 regiszteres orgonája 1843-ból származik, Országh Sándor készítette Kecskeméten. 1863-ban Bakos Károly ceglédi mester javította, majd Gestenengst József 1930-ban átépítette.

A templom mellett, tőle balra áll a plébánia és a lelkészlakás épülete. A plébánia kőkerítésének falában képet láthatunk, Szűz Máriát ábrázolja a kis Jézussal, a kép alatti felirat: "Úti Boldogasszonyunk, segíts minket utunkon az örök haza felé". A bejárattól jobbra feszület került. A Szabadság tér római katolikus templom előtti parkjában került felállításra a II. világháborús és 56-os emlékmű, melyet 1992-ben Antal József miniszterelnök avatott fel.

Nagykőrös plébániája 1778 óta működik, napjainkban kb. 11000 katolikus lakossal, jelentős közéleti szerepet tölt be. A Babits Mihály Általános Iskolának (Mentovich u. 2.) és Názáret Római Katolikus Óvodának (Hősök tere 2.)  szintén az egyház a tulajdonosa és működtetője, ahol a gyermekek vallási nevelésben is részesülnek. Ezen kívül működik még a Magyar Katolikus Népszövetség nagykőrösi csoportja. A hét minden napján van szentmise bemutatás. Hétfőtől péntekig télen este 6, nyáron este 7 órakor, szombaton télen és nyáron egyaránt 19 órakor, vasárnap pedig délelőtt 9 és este 6 órai kezdettel (ünnepek alkalmával fél 11-kor is) celebrálnak szentmisét. Az egyházközség plébánosa Miklós János címzetes esperes.

Innen látják el a közeli, alig 8-10 kilométerre fekvő Nyársapátot, ahol a közösség új, modern templomát - mely a falu első temploma - 2001. január 1.-én szentelték fel a vértanúhalált halt báró Apor Vilmos tiszteletére. A kerek hajóval és szögletes szentéllyel ellátott templom tervezője Török Ferenc, vasárnap délután fél 3-kor misézik itt a nagykőrösi plébános. Nemsokára harangot is készíttetnek. Nyársapátban közel 1600 lakos él.


Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc