Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok



Letölthető harangozás>>

Nyíregyháza, Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház

(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A sokszínű város egyik legpompásabb épülete a főtéren magasodó, kéttornyú, román székesegyház, Samassa József egri érsek fogadalmi temploma, mely méltó kortársa a szegedi Dómnak.

A város neve a 13. század elején tűnik fel először Nyír formában, 1347-től már Nyíregyháza néven említik. Középkori római szertartású temploma 1250 körül épült, 1411-ból származó adat szerint átépült (már a honfoglalás idejétől kezdve voltak bizánci keresztény hívei). Miután Bocskai fejedelem hajdúkkal telepítette be a várost, a 17. században ezt a reformátusok kezdték el használni, az egri érsek többször is kísérletet tett visszafoglalására, de sikertelen volt minden próbálkozás. A reformátusok 1873-ig használták a régi templomot, majd azt lebontották és helyén teljesen újat építettek. A katolikus hit újbóli feléledését tovább késleltette, hogy a római katolikus kegyúr, gr. Károlyi Ferenc evangélikus tótokat, tirpákokat telepített be Szarvas környékéről, akik szintén aktív vallási életet éltek. Barkóczy Ferenc egri érsek törekvése szerint 1755-ben római katolikus pap érkezett Nyíregyházára, aki lakásához kapcsolódóan alakított ki kicsiny, barokk kápolnát, ennek alapkövét 1783-ban tették le. 1786-ban ismét önálló plébánia lett, első plébánosa Dolhai András. Barokk temploma Frantz Ignác tokaji építész tervei szerint épült fel 1815-ben, Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelték. A 18. és 19. században a katolikus lakosság folyamatos növekedésnek indult, ezért az alapkőletétel után egy évszázaddal a nyíregyházi hívek szerettek volna maguknak egy nagyobb, méltóságteljesebb templomot. Erre a gyűjtést a Millennium idején kezdték meg. Igazi mérföldkő volt Samassa József egri érsek nyíregyházán bemutatott aranymiséje (50 éves papi szolgálat alkalmával bemutatott szentmise), aki ebből az alkalomból megígérte nyíregyházi híveinek, hogy aranymiséje emlékére monumentális templomot építtet Nyíregyházán, melyet Magyarok Nagyasszonya tiszteletére ajánl fel. Az adományozó érsek szándéka szerint megvalósult templom a magyarok történelmének és szentjeinek mementója. A tervezéssel Nagy Virgil és Kommer József építészmérnököket bízták meg. Kivitelezője Godnautz Károly volt. Felszentelését az adományozó érsek maga végezte, 1904. augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén.

A 20. században minden korábbinál nagyobb mértékben lendült föl a városban az egyházi élet. 1921-ben irgalmas nővérek, 1936-ban szegénygondozó nővérek, 1937-38-ban ferences barátok kezdték meg szolgálatukat. 1950-ben valamennyi rendet feloszlatták, a ferences kolostorban 1990 óta a Főegyházmegyei Papi Szociális Otthon működik. 1993-ban, amikor II. János Pál pápa Magyarországon járt, Debrecen székhellyel új egyházmegye jött létre, amelynek társszékesegyházává vált a nyíregyházi. 1997-ben épült fel az egyházmegye lelkipásztori intézete, ebben kapott helyet az érseki helynökség és a plébánia irodája is.

A neoromán templom hatalmas tömegével, építészeti részletgazdagságával, támpilléreivel, apró és vaskosabb tornyaival uralja a belváros városképét. Jelentősége a szegedi Fogadalmi Temploméval mérhető össze, ez azonban annál korábbi alkotás. Homlokzati, 43,6 méter magas tornyai a román, nehézkes, zömök toronytesteket idézik. Alaprajzilag háromhajós, keresztházas, homlokzati két toronnyal és egy nagy félkörös szentéllyel ellátott épületről van szó. A szentély mögött körüljárófolyosó köti össze a mellékhajókat. A mellékhajók a főhajónál alacsonyabbak, ezáltal bazilikális rendszer jön létre. A főhajó gádorfalain hármas tagolású ablakok sorakoznak, melyeket egymástól míves támpillérek választanak el. A kereszthajó mindkét végéhez egy-egy a nyolcszög három oldalával záródó apszis csatlakozik, ezeknek keleti szegletében egy-egy kerek alaprajzú, kúppal záródó torony áll. A fő- és kereszhajó egyforma magasságú, ezeknek oromzatos nyugati, déli és északi végében, az oromzat tetején virágmotívum, a szentély fölött pedig kereszt áll. Főhomlokzatának, tornyok által közre fogott középrizalitján szép, bélletes bejárati kaput látunk ión oszlopokkal és a képszékben elhelyezkedő Patrona Hungariae domborművel, melyen Nagyboldogasszony, a kisded Jézus, Szent József és Keresztelő Szent János látható, a trón előtt Szent László és Szent István hódolnak. Fölötte hat kicsiny ablak, majd az orgona mögötti rozetta látható. A homlokzat timpanonszerűen záródik, a háromszögű oromzat közepén három ablakkal, a Szentháromság szimbólumával. A déli torony alján 2002 óta látható az építtető érsek, Samassa József mellszobra, ezt Tóth Sándor készítette el. Három harangja közül a nagy (1200 kg) a déli, a két kisebb (700 és 400 kg) az északi toronyban helyezkedik el.

A sokszínű díszítőfestés és az építészeti részletek gazdagsága ragadja meg legfőképpen a templomba lépőt. Belső hossza 50 méter, szélessége 20 méter, a főhajó magassága 12,4, a négyezeti tér pedig 14,3 méter magas. A keresztház 30 méter széles. A hajókat keresztboltozat fedi, a boltszakaszokat ión pilasztereken nyugvó, keskeny hevederek tagolják. Az alacsonyabb oldalhajókat félköríves árkádok választják el a főhajótól. A bolthajtások fölött kicsi, hármas szoborfülkék láthatók, majd feljebb a gádorfal ablakai. Az oldalhajók ablakait Mezősi Eszter restaurátor újította fel 2000-ben. A tér hangulatát meghatározza a főhajó közepén álló kisebb, és a négyezeti nagyobb csillár.

A márvány főoltár tabernákuluma mellett bal oldalt Szent István, Szent László és Szent Imre, jobbra Szent Jeromos, Árpádházi Szent Erzsébet és Árpádházi Szent Margit látható, fölöttük ugyanebben az elrendezésben három angyalt látunk. A tabernákulum fölött monumentális feszület látható, rajta Máté, Márk, Lukács és János evangélisták Jelenések könyvében olvasható jelvényeivel. Az iménti hársfa szobrok Kopits János szobrászművész faragványai. A főoltárt a fölötte, fókuszpontban lévő Róth Miksa ablak teszi teljessé, mely a Szent Család (Jézus, Mária és József) előtt hódoló Samassa érseket ábrázolja. 1971-ben, az egri Angolkisasszonyok templomából hozták át a Társszékesegyház szembemiséző oltárát is állították fel átalakítva a II. Vatikáni Zsinat rendelkezése szerint. A főoltárt a kereszthajó két végében ikonográfiailag megelőzi két mellékoltár. A bal oldali végfalnál Szent József, a jobb oldalinál Szűz Mária oltára áll. Mindkettő festményét Stefin János készítette, a faragványokat és szobrokat pedig Kopits János. A szószék mellvédjén a négy evangélista jelenik meg ismét, meglehetősen szokatlan, egyedi, szinte a modernitás fényét előre vetítő megoldású az acéloszlopról függesztett, sátortetős hangvető. A feljáró korlátja igen szép, kovácsoltvas munka. A keresztelő medence pedig oszlopokon nyugvó, márvány alkotás. A mellékhajókban lévő gyóntatószékek Kopits János munkái. Kifelé menet, az orgona mögött Szent Cecília, az egyházi zene védőszentjének alakját láthatjuk az üveg rózsaablakon, Róth Miksa kiváló munkája.

A kóruson lévő orgonát Angster József építette 1903-ban 2 manuállal és 24 regiszterrel, az I. világháború a cinsípokat követelte. A II. világháború után, 1967.ben Erdősi József javította és bővítette, majd 1985-ben átalakították a hangszert. 1997-ben a dunakeszi székhelyű BKM Orgonaépítő Kft bővítette mostani, 2 manuál + pedálos, 27 regiszteres méretére. Az orgona elektropneumatikus kúpládával és táskaládával működik.

Nyíregyházán (2001) a város 119000 lakosából 33500-an római katolikusok. A Társszékesegyházban vasárnap öt (fél 7, fél 8, 9, fél 11, este 6 óra), hétköznap három (háromnegyed 7, fél 8) szentmisét mutatnak be.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc