Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Debrecen, Verestemplom
Kossuth Lajos utcai református templom


(Hajdú-Bihar megye)

Írta: Bajkó Ferenc
Fényképezte: Vizler Imre és Bajkó Ferenc

A neogótikus, impozáns templom felépülése Szombathy István főbíró és neje, Vörösmarty Zsuzsanna nevéhez fűződik, akik vagyonukat egy Debrecen belvárosában megépülő, új református templom építésének céljából hagyták az egyházra az 1810-es években (a férfi 1810-ben, a feleség 1819-ben hunyt el). A templom megépülésére azonban még sokat kellett várni. A pénzalapból alapítványt hoztak létre, amely 64 év alatt szépen gyarapodott. Helyét 1827-ben jelölték ki. 1885-ben felkérték Petz Samut, a kor neves építészét, a neogótikus stílus kiváló művelőjét, a budai Szilágyi Dezső téri ref. templom és a pesti fasori evangélikus templom tervezőjét Debrecen új templomának megálmodására. A kivitelező a pesti Gregersen és Fischer cég volt. 1886. június 26-án helyezték le az alapkövét és 1 év múlva már használatba is vették. 1888. június 10-én szentelték fel. Vöröstégla borítása miatt a debreceniek Verestemplomnak nevezték el. Belül fél évszázadon keresztül kifestetlen volt. 1936-ban vetődött fel a gondolat, hogy a pompás, építészetileg gazdagon tagolt belsőt festéssel lássák el, amely a tagozatokat, a boltozatot, az oszlopokat stb. jobban kidomborítja, azokat hangsúlyossá teszi és emellett szimbólumok segítségével a Biblia tanításait közelebb hozza hívekhez. A kérdés az volt, hogyan lehet református liturgikus teret kifesteni, hiszen az egyház hitvallása szigorúan tiltja bármilyen földi, vagy mennybéli személy ábrázolását a templomokban, beleértve valamennyi bibliai alakot és magát Jézus Krisztust. A munkát Harangi Jenő iparművészeti főiskolai tanárra bízták és az ő tervei nyomán készültek el az 1937-ben megrendezett, ünnepélyes jubileumra. A festés tematikájának négy alappillérét állapította meg a presbitérium:

1. bibliai szimbólumot ábrázoljon, megjelölve az igehelyet is
2. kerülendő a figurális ábrázolás
3. ószövetségi és újszövetségi képek egyenlő mértékben jelenjenek meg
4. a szimbólumok mellett igék is jelenjenek meg a falon gazdagon



Külső leírás:

A Kossuth Lajos utca méltó lezárása a 58,5 méter magas, égbeszökő tornyú templom. A torony, mint ahogy Petz épületeiben, itt is erőteljes hangsúlyt kap. A torony alatt bejárati fülke helyezkedik el, ahol a templom építésére és a két kisebbik harang újjáöntésére emlékeztetnek az emléktáblák. Az előcsarnok kovácsoltvas kapuja Fischer Károly építész ajándéka. A harangház szintjén a csúcsíves ablakok megkettőződnek, majd efölött háromszögű oromzatba helyezett toronyóra zárja a falazott részt. A nyolcszögletű sisak levelek közt növekedő bimbóban végződik (ugyanilyen a Bp-Fasori Evangélikus Templom toronyvégződése), a bimbón vitorla és csillag ül. A templom tömegét ütemesen tagolják a timpanonok és a csúcsíves ablakok, utóbbiak a mellékhajóban duplán, a kereszthajó és a főhajó végében triplán fordulnak elő. A latinkereszt alaprajzú templom négyezeti tere fölött négyszög alapú kupolagúla magasodik. A harangtoronytól délre kicsiny lépcsőtorony helyezkedik el. A kereszthajót kicsiny sekrestyék kötik össze a főhajóval, ezek is Petz kedvelt elemei, hasonlóak a budapesti Szilágyi Dezső téri református templom szegletekbe beékelt sekrestyéihez.



Belseje:

Belépve meghökkentően szép, harmonikus festésű belső térbe érkezünk. Szerkezetileg egy hosszházból, két mellékhajóból, egy keresztházból és a kettő találkozásánál létrejövő, tágasabb központi térből tevődik össze. A fő- és mellékhajót gótikus keresztboltozat fedi, melyeket hevederek választanak el egymástól. A hajók egy-egy diadalívvel kapcsolódnak a központi, kupolás térhez. Mind a négy oldalon: a torony alatt, vele átellenben, illetve a kereszthajó két végében egy-egy kőkarzat húzódik szépen megmunkált, fa mellvéddel. Az orgonakarzat oszlopokon nyugvó árkádja csúcsíves, míg az összes többi szegmensíves. A mellékhajók és a karzatok alja keresztboltozatos. A csillagboltozattal fedett négyezeti térben áll az Úrasztala, a Sákramentumok kiszolgálásának helye, mögötte, a jobb oldali pilléren pedig a Pecz Samu által tervezett és Thék Endre által kifaragott, égbetörő hangvetőjű szószék áll. Érdekes részletei a belsőnek a központi tér sarkain elhelyezkedő, szegmensíves, majd feljebb csúcsíves fülkék, melyekben valaha kályha működött, a fűtés korszerűsödésével pedig elegáns ülőhelyek kerültek ide, az egyik fülképben a templom kétmanuálos elektromos orgonája kapott helyet. A bejárat feletti, sípsoros orgona 3 manuálos, 26 regiszteres, Angster József tervei szerint készült el 1894-ben, szekrénye Petz Samu alkotása. A padokat Nagy Péter és Sándor faragták. Ülőhelyeinek száma 1000, a főhajó 40,8, a kereszthajó pedig 25,6 méter hosszú.

Ikonográfia:

Az elegáns építészeti kialakításhoz gazdag bibliai falfestmények tartoznak, így a Verestemplom valódi "képes Biblia". A festés bibliai szimbólumokat, tájakat ábrázol, mindamellett megjelennek igék, illetve rendkívül harmonikus díszítőfestés. A képeknek meghatározott koncepciója, gondosan felfűzött sorrendje van. Ahogy belépünk, a karzat alatt fogad és készít fel bennünket az Úr házába való belépésre a 134. zsoltár: "Emeljétek fel kezeiteket e szent helyen és áldjátok az Urat". A csúcsíves ablakok két oldalán egymásnak felelő Ó- és Újszövetségi szimbólumokat láthatunk. Jobb oldat az első mellett a sareptai özvegy olajos korsója és tányérja, rajta a liszttel, amivel Illést táplálta, másik oldalán kenyér és hal emlékeztet arra, amikor Jézus 5000 embert megvendégelt. A következő ablak bal oldalán az áldozati Bárányt láthatjuk, amint értünk kiontott vére az Úrvacsora kelyhébe folyik, jobb oldalán a diadalmas, megdicsőült Bárányt, (amely a református címerben is szerepel). Tehát itt Krisztus értünk történt halála és feltámadása jelenik meg egymás mellett. A másik oldalon az első ablak mellett az ószövetségi rézkígyó és az evangélium terjedését jelképező szőlő jelenik meg. A következő ablak két oldalán a Noénak béke olajágat hozó galamb, illetve a Szentlélek galambja jelenik meg a lélek kiterjedését szimbolizáló lángnyelvvel.

Az oldalhajókban a következő képek sorakoznak: Áron virágzó vesszeje; a Jákob által emelt Béthel-oszlop; frigyláda; József története, a Magvető példázata (a mag az útfélre, a kövek közé, a gaz közé, illetve termőföldre esik); a búza és a konkoly példázata; a mustármag példázata; nádszál és füstölgő mécses ("Megrepedt nádszálat nem tör el, és füstölgő mécsest nem olt ki, míg győzelemre nem viszi az igaz ítéletet." Mt.12.20 -ézsaiási prófécia beteljesedése Krisztusban); az utolsó képen: a mező virágai és az ég madarai láthatók, az isteni gondviselést fejezi ki Máté ev. 6.28-30 alapján.

A központi tér bal oldalán a férfiak, jobbra a nők karzata látható, ennek megfelelően alakul tematikájuk is a férfiak számára az üzenet, hogy vezessék családjukat hitben, imádságban, az egyház és a törvény előtti alázatban. A férfiak karzata alatt az első képen a tövisek közé szorult elveszett bárány látható, amint a Jó Pásztor rátalál, mellette a mezőben elrejtett kincs, majd drágagyöngy példázata, végül az a jelenet látható, amint Péter Jézus parancsára kiveszi a hal szájából az adópénzt. A férfiak karzatának hajóból is jól látható végfalán a 42. zsoltár megjelenítése látható "Mint a szép, híves patakra a szarvas kívánkozik, lelkem úgy óhajt Uramra…", a képen megfigyelhető a hűs pataknál megpihenő szarvas, fölötte az Úr hegye. A másik végfalon az ablak egyik oldalán Mózes előtt kettéváló Vörös-tenger és megnyíló út, valamint a meredek hegyen felfutó út látható, utóbbi Krisztus intését fejezi ki "Menjetek be a szoros kapun" Mt13,46. A hármas tagolású ablak mellett a tízparancsolat táblái és a Lélek lángoló nyelvei láthatók.

A nők karzatának tematikája a család és háza népének lelki üdvösségének munkálására szólít fel az áldozatos, kitartó munka, az adakozás, az ige, az imádság és a békeszeretet által. Alatta a következő példázatok jelennek meg: a tíz szűz; az elveszett drachma; a hamis bíró és a kovász példázata. A karzat végfalán a 23. zsoltár jelenik meg "Az Úr az én pásztorom" címmel, ahol az Izrael 12 törzsét és egyben a kereszténység 12 apostolát jelképező bárányok hirdetik Isten dicsőségét. Vele átellenben, az ablak mellett Noé hegyen megnyugvó bárkája és a sziklára épített ház példázata látható. A főablak mellett az égő csipkebokor formájában megszólaló Isten és az ige kétélű pallosa látható.

A harmadik karzat, a toronnyal átellenes, a végidők karzata. Tematikája az utolsó ítélet körül forog. Jobb oldali végfalán Babilon pusztulását siratja a 137. zsoltár ihlette falfestmény: "Amikor Babilon folyói mellett laktunk, sírtunk, ha a Sionra gondoltunk". Erre a lehangoló, borús jelenetre válaszol vele szemben a templom egyik legmozgalmasabb képe: "Erős vár a mi Istenünk", a híres református ének, az evangélikusok fenséges himnusza, mely a 46. zsoltár (Isten a mi oltalmunk és erősségünk) alapján íródott. A képen hullámok tombolnak, azonban a háttérben dicsőségesen ragyog az Urat jelképező, tornyos kastély. A nagy ablak mellett, a belső leghangsúlyosabb falfelületén a Noénak megjelenő szivárvány, a szövetség jele; illetve a betlehemi csillag, Isten földre jöttének jelképe, a református templomok legfontosabb szimbóluma látható.

Mindezek találkozásánál jön létre az igehirdetés és az Úrvacsora tere, ahol a karzatok mellvédjein megjelenő igék és szimbólumok ezt támasztják alá. "Ez az én testem, mely tiérettetek megtöretik", olvassuk a nők karzatán "E pohár amaz új testamentom az én vérem által", majd a harmadik karzaton folytatódik "az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljövend". A négyezet egyik sarkában a szószék, további háromban a Tízparancsolat, a Krisztusi Parancsolatok és a Miatyánk szövege olvasható.

Kifele haladva az orgonát dicsőséges napsugarak között látjuk tündökölni, amely amellett hogy felemelő érzést ad a templomból kifele haladó gyülekezet számára, kiemeli a gyönyörű faragású orgonaházat. A karzat csúcsívei között a Biblia és az alfa-ómega (Krisztus a kezdet és a vég) szimbólum jelenik meg.

A freskók kapcsán a Verestemplom kuriózummá vált, hiszen messze földön nem találunk olyan református templomot, amelynek belsejét - a református ikonográfiai előírásoknak megfelelő - falfestménysorozat borítja. Egyedülállóságának köszönhetően egyszer és mindenkorra beleírta magát a magyarországi egyházművészet könyvébe.



Harangjai

Két harangja élte túl a háborúkat. Az 1380 kg-os nagyharang eredeti, a templom építésével egyidős, Kövesdi János debreceni polgár és neje, Bekecs Sára adománya, 1887-ben öntötte Thúry János Budapesten. A kisebbik pedig 561 kg tömegű, Szlezák László öntötte 1937-ben, a templom 50 éves jubileuma alkalmából készült el a világháborúban elvesztett harang helyett. Az újraöntést a torony alatti bejáratban elhelyezett emléktábla hirdeti. Ugyanekkor készült egy kisebb harang is, amely a II. világháborúban rekviráltak el. Ennek a kisharangnak az elődjét a Kossuth utcai gyülekezet az Ispotályi templomnak adta ajándékba.

Gyülekezeti alkalmak színes palettája áll rendelkezésre a hét napjain, erről a gyülekezet honlapján bővebben is lehet tájékozódni. Istentiszteletet vasárnap 10 és 16 órakor tartanak.

Irodalomjegyzék:

Balogh István: Debrecen. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Budapest, 1958.

Dercsényi Balázs et al: Református templomok Magyarországon, Hegyi & Társa Kiadó, Budapest, 1992.

Egraigh Géza: Debrecen. Idegenforgalmi Hivatal, Debrecen, 1959.

Pálfy József: Debreceni Kalauz. Tiszántúli Hírlapkiadó, Db, 1927.

Papp Antal: Debrecen. Panoráma, Db, é.n

Sápi Lajos: Debrecen település- és építéstörténete, Déri Múzeum, Db, 1972.

Sisa József - Dóra Wiebenson: Magyarország építészetének története. Vince Kiadó, Budapest, 1998.

Tóth Béla: Debrecen. Szerzői Kiadó, Db, 1932.

Várady József: Tiszántúl református templomai I. Kiadja a Borsodi Református Egyházmegye, Sajószentpéter, 1991.

www.verestemplom.hu

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc