Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok


Az oltár a feltámadott Krisztus képével

Debrecen, görög katolikus templom
(Istenszülő oltalma)


(Hajdú-Bihar megye)

Írta: Vizler Imre
Fényképezte: Vizler Imre és Bajkó Ferenc

Története:

Debrecen görög katolikusai 1899-ig a hajdudorogi anyaegyházhoz tartoztak.

Ferenc József debreceni látogatása során szóvá tette, "mily nagy hiba, hogy Debrecenben görögkatolikus egyház még szervezve nincsen". A látogatást követően a vallás és köz-oktatásügyi miniszter hozzájárult egy debreceni segédlelkészi állás létesítéséhez. Kezdetét vette ezzel az egyházszervezés. Firczák Gyula püspök a debreceni fiókegyházat önálló paróchiává tette, első papjául Papp János segédlelkészt nevezte ki 1899. december 2-án.

A hívek számbavétele és az első, csak bérelt helyiségben működő kápolnát 1900 decemberében szentelték fel.

A görögkatolikus hívek létszáma kevés volt ahhoz, hogy önerőből építsenek maguknak templomot. Hatósági engedéllyel fél évig adományokat gyűjtöttek, kölcsönt folyósított a vallásalap, megpróbálkoztak sorsjegy kibocsátással, a város pedig természetben járult hozzá az építkezéshez. A tervdokumentációt Bobula János készítette. Az alapkövet 1907 augusztusában helyezték el. Egy év múlva viszont elfogyott a pénz, újabb hitel felvételére kényszerült az egyházközség. Az építkezés 1910 nyarára fejeződött be. A templomot Firczák Gyula püspök szentelte fel 1910. május 22-én.

A X. Pius pápa által alapított hajdudorogi magyar görögkatolikus püspökség első püspöke, Miklóssy István Debrecent választotta székhelyül, és ideiglenesen a Kereskedelmi és Iparkamara impozáns épületében rendezkedett be. 1914. február 23-án a püspökség Csernovicban feladott postacsomagot kapott. A csomag tartalmát egy korábban érkezett levélben a feladó adományként küldendő liturgikus eszközökben jelölte meg. A terjedelmes és súlyos küldemény a felbontás közben felrobbant. Slepkovszky János püspöki titkár, Jaczkovics Mihály püspöki vikárius azonnal, dr. Csatth Sándor, a püspök jogtanácsosa néhány órával később meghalt, és további személyek sérültek meg. A merénylet célpontjaként kiszemelt püspök nem tartózkodván a helyszínen, sértetlen maradt. A bukaresti és a magyar vizsgálat a nacionalista indíttatású merénylet elkövetői tekintetében ellentétes eredményre jutott.



Leírása:

A kiválóan megválasztott helyen felépült egyedi, kupolás, egytornyú neoromán-bizánci stílusú templom hangsúlyosan jelenik meg a városképben. A nyerstégla homlokzatokat a nyílászárók világos keretezése emeli ki. A kupola szintjeit a nyerstégla vöröse és a vakolás fehérsége különbözteti meg. A négyzetes alapozású - földszintű torony nyolcszögbe fordul a kupola párkánymagasságában, a harangház fölötti sisak alakja a kupoláét ismétli, ormán kettős keresztet helyeztek el.

A görög kereszt alaprajzú, keletelt templom nyugati főbejáratának dísze a vakolt téglából épült, befelé szűkülő oszlopok által keretezett nyílások. A főbejárat építményét a három, lépcsőzetesen emelkedő timpanon szerkezet hangsúlyozza. A főbejárat ívesen végződik, három pár, stilizált növényi díszítésű oszlopfővel ellátott oszlop övezi, fölötte fogrovatos timpanon. A kapuépítmény mögött az előcsarnokot magában foglaló építmény fölött hasonló díszítésű oszlopok keretezik az ívben végződő fülkét, amelyet teljesen kitölt a rózsaablak, fölötte a "Jertek imádjuk Krisztust" felirat olvasható. A timpanon itt is fogrovatos. A főbejáratot végül a hajó főpárkányának magasságában indított, dísztelen timpanon koronázza, csúcsán koszorúba foglalt görög kő-kereszttel. Az ablakokat nem a kupoladobba vágták, hanem annak ormán helyezkednek el, hordozva a laterna nélküli kupolát.


A szentély cibórium - márványintarziás oltára fölött az Istenszülőt ábrázoló festmény látható, amelyen a Szűzanya baljával a gyermek Jézust karolja át, jobbjával óvja Magyarország Szent Koronáját, térde előtt korona nélküli, ívelt oldalú, szimmetrikus tárcsa-pajzson a kiscímer, az un. Kossuth címer látható. Az Istenszülő képe 1950-ig állhatott az oltáron, akkor fel kellett cserélni a feltámadott Krisztust ábrázoló festményre.

A szentély Lohr Ferenc által alkotott freskójának fő témája az Istenszülő oltalmát jeleníti meg. Az alsóbb régióban azt az ünnepséget örökíti meg a freskó, amikor ünnepséget tartottak a máriapócsi Istenszülő-kegykép 1646-os első könnyezésének 250. évfordulóján. A freskó sekrestyéhez közeli oldalán az 1914-es bombamerénylet áldozataira emlékezhet a szemlélő. Ferenc.

A templombelső hangsúlyos részei Szegedi Molnár Géza festőművész 1950 - 1958 között alkotott festményei: a Kánai menyegző, az Örömhír vétele, a Szentlélek eljövetele, Szent József halála. A művész olajképei is megtalálhatók a templomban.

Az északi kereszthajóban öt Árpád-házi, a déliben öt bizánci egyházból való szentet örökített meg festett üvegablakain Mohay Attila.

A szószék, hasonlóan az oltárhoz, márvány berakásos, Bobula János tervei alapján készült, Rétay és Benedek műhelyében 1910-ben.

A görögkatolikus templomokban ritkaságnak számító orgona szekrénye a rózsaablakot úgy veszi körül, hogy az ablak szépsége és funkciója érvényesül.

A templom egyetlen harangját, a Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt nagyharangot 1909-ben öntötték Seltenhofer Frigyes Fiai Sopronan. Feliratának részlete: "ÖNTETETT NÉHAI POLGÁR GYÖRGY MIHÁLY ÉS NEJE NAGY ZSUZSANNA ADOMÁNYÁBÓL". Tömege 2800 kg. Vasárnap 6.45, 8.30, 10.00, 12.00 és 17.30-kor szólal meg. A többi harangját elrekvirálták.

Az egyházközség írásos közlése alapján B.F.
Irodalom

Dercsényi Balázs (szerk.): Debrecen. Görögkatolikus templom. Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület. H. n. 1995

Ivánfi (Jancsik) Ede: A Magyar Birodalom vagy Magyarország s részeinek címerei. Lauffer Vilmos 1869. évi pesti kiadásának reprint kiadása. ÁKV - Maecenas, Bp., 1989.

Liszt Nándor - Sümeghy József - Bánszky Tamás: Debrecen katholikus múltja és jelene. Szent Imre Jubileumi Váradi Egyházmegyei Bizottság. Debrecen, 1930

Rendőri események (1909 - 1914). = A Pesti Hírlap 1934 évi Nagy Naptára. Légrády Testvérek Bp., é. n. [1933]

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc