Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Vác, Szent Kereszt ferences templom
(Vártemplom / Barátok Temploma)

(Pest megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A templom Vác történelmének origójában fekszik. Ezen a helyen kezdte el felépíttetni Géza fejedelem 1074-ben a már korábban, Szent István király idején (1001-1038) megalapított püspökség első székesegyházát. A templom fogadalomból épült a Mogyoródi győzedelmes csata után. Ugyanis Salamon király Géza és László fejedelmek életére tört. Mikor a két fejedelem egyesítette haderejét Vácott, László egy angyalt látott leszállni az égből, amint Géza fejére koronát helyez, ekkor megfogadták, hogy ha megnyerik a csatát, templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére. Az 1074. március 14-én történt győzedelmes csata után visszatértek Vácra és azon tanakodtak, hogy hova építsék a templomot. Ekkor lángoló szarvú szarvas jelent meg előttük, követték őt, majd ezen a magaslati részen, Vác legmagasabb pontján megállt és eltűnt. Ezért Géza és László úgy döntöttek, hogy ezen a helyen kezdenek el építkezni. Érdekes, hogy ekkor még Vác város nem létezett, a püspökség előbb települt meg, s annak tevékenysége és bővülése nyomán indult meg a város fejlődése.

Ezen a helyen három korábbi templom pusztult el, mindhárom püspöki székesegyház rangot viselt. Az elsőt Géza építtette 1074 után, román stílusban épült. Gézát itt temették el, ezért Szent László király sokat járt a templomba imádkozni. Az épületet a tatárok pusztították el 1241-ben. IV. Béla a romokon új, gótikus épületet emelt, környékét várfallal vette körül. Báthori Miklós püspök Mátyás király idején reneszánsz stílusban átépítette a székesegyházat. Ezt azonban a törökök robbantották fel 1620-ban. Ettől kezdve a székesegyházat áthelyezték a Fő téri Szent Mihály templomba, s csak képsőbb, Eszterházy Károly és Migazzi Kristóf püspöksége idején, a 18. században kerül végleges helyére, a Konstantin térre.

Száz évig álltak itt a pusztítás romjai. 1719-ben ferenceseket telepítenek a városba, akik megkapják a székesegyház dobját, hogy ott építsenek templomot. Az épület gr. Koháry István adományából épült, aki erre a célra 20000 rénusi forint adományt szánt, alapkőletételére 1721-ben került sor. Az építkezés során felhasználták a korábbi székesegyházak és a vár építőanyagát is. 1726-ban elkészült a szentély, és elkezdetek szertartásokat tartani benne, ugyanebben az évben megépült a főhomlokzat, 1738-ban tovább épült a kolostor és a torony, 1755-ben pedig a hajó kerül sorra. 1757-re a fedélszék, 1759-re a boltozat és a kórus, 1765-re az orgona készült el. Az orgona szekrényét Vitus ferences atya faragta. A város ma is álló, legidősebb templomát 1766-ban szentelték fel Szent Kereszt tiszteletére.

A homlokzatával északkeli irányba néző templom a város legmagasabb pontján, a Várhegyen áll, ezért is nevezik a helyiek Vártemplomnak. Alaprajza szigorúan követi a ferences hagyományokat: a tágas főhajót egy keskenyebb, hosszúkás szentély követ. A torony a koldulórendi hagyományok szerint hárul, a hajó déli oldalán magasodik, 50 méteres, impozáns méretével. Ablakai és tört ívű órapárkánya gazdag barokk formavilágról tanúskodik. Alacsony, harang alakú süvege nem eredeti, később alakították át. A harangház-ablakokat kőbábos erkéllyel látták el. A toronyban egy 250 kg-os, 1938-ban Szlezák László műhelyében készült harang van, melyet Páduai Szent Antal tiszteletére szenteltek. További harangjait a két világháborúban elrekvirálták. Főhomlokzata előtt bal oldalt feszület, jobb oldalt pedig az 1564-ben a Csobor család fogadalmából, fából készült sasvári Piéta másolata áll, mely 1800 körül készült el ezen a helyen. A barokk főhomlokzatot középen 2-2, a széleken 1-1 pilaszter három részre tagolja. Copf keretezésű ajtajának oszloplábazata volutás. Az oromfal két szélén szintén voluta helyezkedik el. A két oldalsó szoborfülkékben Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal, az oromzatiban Szűz Mária alakja, az timpanonban pedig a ferences jelvény látható, a tetején kettőskereszt magasodik. Szoborfülkéi félkörívesek, míg a homlokzati, nagyméretű kórusablak tört ívű kosáríves. A hajó és a szentély ablakai, valamint a vakablakok szegmensívvel záródnak. A déli oldalon a kolostor épülete áll, a Duna felöli várfalon pedig Géza fejedelem alakját láthatjuk a győzedelmes csata után.

Háromhajós, fiókos dongaboltozattal fedett belsejét jón fejezetű pilasztereken nyugvó, kettős hevederek osztják boltszakaszokra. Az oldalhajók fölött árkádos karzat helyezkedik el mindkét oldalon. A bejárat felöli kórus dongaboltozatos. A váci templomok közül ennek a berendezése a leggazdagabb. Az oltárok, a padok, a szószék, a gyóntatószékek minden mozzanatukban gazdag barokk mondanivalót sugallnak. A tér legmegragadóbb eleme a főoltár teljes szentélymagasságot kitöltő, háromszintes építménye. A történészek kutatása nyomán biztosan állítható, hogy Koháry István gróf adományozta. Ugyanis feljegyzések vannak arról, hogy Koháry 1729-ben oltárt is adományozott a templomnak, s mivel ebben az időben még csak a szentély volt készen, valószínűsíthető, hogy az adományozott oltár ide került. 1761-ben az oltárt átalakították. Az építmény alsó, központi szintjén Szent István vértanú megkövezését láthatjuk (az oltártéma is egyértelműen utal az adományozóra). A képet négy-négy karcsú, magas oszlopszéken álló, jón fejezetű oszlop veszi körül, közöttük az oltárkép két oldalán Assisi Szent Ferenc és Szent Bonaventura, a széleken külön szoborfülkében Szent Sebestyén és Szent Rókus életnagyságúnál másfélszer nagyobb szobra látható. Az oltár különleges elemei az ikonszerűen megjelenő, pajzs alakú képek, a cartouche-ok, melyek szenteket ábrázolnak. A szoborfülkék fölött: Szent Cecilia és Gonzagai Szent Lajos, középütt Szent László. A párkányon egy-egy angyal tart kezében cartouche-t Szent Katalin és Szent Borbála alakjával, két oldalt pedig Árpádházi Szent Erzsébet és Szent Luca szobra. A középső szint lant alakú képe Szent Istvánt és Szent Imrét ábrázolja, míg a legfelső az Immaculata kép. A felső szinten Loyolai Szent Ignác és Istenes Szent János szobra áll, ők is egy-egy cartouche-t tartanak. Az építmény tetején az Istenszem-motívum látható, közepén a Szentlélek galambjával.

Mellékoltárai közül a Paulovits József őrkanonok által 1728-ban készíttetett Keresztelő Szent János oltár hasonló felépítésű, mint a főoltár, csak kisebb és kétszintes, az alsó kép Krisztus Jordánban való megkeresztelését ábrázolja, a felső a Szeplőtelen Szüzet. Érdekes kialakítású a Szent Erzsébet tiszteletére szentelt mellékoltár is, ennek alsó képe a betegeket gyógyító Szent Erzsébetet ábrázolja, a felső pedig fekvő alakban ábrázolja Assisi Szent Ferencet, s a képből Jessze-fa szerűen ferences szentek ágaznak ki. A Hétfájdalmú Szúz oltárát 1728-ban készíttette Szabó György. Szószékét 1767-ben Vitus ferences szerzetes faragta. Hangvetőjén Krisztus keresztet tart, alatta ülő, allegorikus, női alakok, kosarán az erények fehérre festett fa szobrai, hátfalán pedig két puttó látható aranydíszek között. A Fájdalmas Anya és a Szenvedő Krisztus festett faszobrát 1768-ban Szinant tábornok adományozta. A gyóntatószékek 1820-ból valók, a sekrestye festett szekrénye pedig Vajzer János műve 1768-ból. 1979-ben teljesen új orgonát kapott a templom, mely 2 manuálos, 20 regiszteres és a budapesti Aquincum Organaüzem készítette, tervezője Lehotka Gábor. A templom ülőhelyeinek száma 180.

A templom az alsóvárosi plébánia alá tartozik. Szentmisét vasárnap 9 és 17 órakor mutatnak be.

Forrásmunkák:

Aggházi Mária et al: Pest megye műemlékei II. k. Bp.,1958

Bónisné Wallon Emma: Vác művészete a XVIII. Században. Bp, 1935.

Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. h.n. 1998

Dercsényi Dezső - Granasztói Pál: Vác. 1960.

Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészete. Vác, 1930.

A templom bejáratánál kihelyezett ismertető.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc