Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Magyargyerőmonostor, református templom

/Mânastireni/

Románia (Kalotaszeg, Kolozs megye)

Fényképezte: Szücsik Péter

Küldte: Czini Tibor

A MAGYARGYERŐMONOSTORI MADÁRLEÁNY TEMPLOMA

A Budapesttől alig 350 km-re fekvő - Heltai Gáspár által "Comitatu Kalathazeg" néven a hatodik vármegyeként említett - Kalotaszeg talán egyik legrégibb négy fiatornyos, fazsindelyes temploma a magyargyerőmonostori (Manastiren) vártemplom.

Kolozsvár felé, Kőrösfő után, a Kapus patak völgyében fekszik Magyargyerőmonostor.

A települést már 1332-ben Monostor néven említik a korabeli krónikák. A későbbi évszázadokban is felbukkan a település neve akkori írásokban, így 1423-ban Gyerewmonostora, 1496-ban Gerger Monosthora, 1572-ben Gerömonostora, 1666-ban pedig Magiar-Monostor néven találjuk.

A honfoglalók Kalatha nemzetségéből öt nemzetség, köztük a Gyerő telepedtek le ezen a tájon, akik pár száz év múltán, 1196-ban családi monostort építenek, mely előbb a ciszterek, majd a benedek rendiek birtokában volt.

A ma is látható templomot közvetlenül a tatárjárás után kezdték építeni a Gyerőffy család adományából.
1330-tól önálló plébánia lett, és így is működött egészen a reformáció XVI. századi térhódításáig. Ami Rákóczi György fejedelemsége idején bekövetkezett második tatárdúlás alatt, 1662-ben nem pusztult el, azt az 1700-as évek elején III. Károly rendeletével lerombolták. A várfallal kerített épületet az ugyancsak a kalota nemzettségből származó Kabos Ferenc építette újjá 1734-ben, "ISTENÉHEZ VALO SZERETETIBÖL", mint erről a várfalban látható régi tábla tanúskodik.

A templom hajója és régi szentélye, a tatárjárás előtti, mely helyére 1442-ben újat építettek csúcsíves stílusban.
Az eredetileg kéttornyos homlokzatnak mára csak az egyik tornya látható. A négy fiatornyos, hegyes, mintegy 40 méter magas torony 1770-ben épült, ikerablakainak oszlopfőjén faragott sárkányokat találunk.
A templomot gótikus pillérei támasztják, melyek nagyobb terméskövei vakolatlanok, hangsúlyozva az épület régiségét.
A hajó déli oldalán öt - a csúcsíves építészeti stílust idéző - köríves ablak van, melyek közül az egyik fél ablakhosszal magasabban áll a többinél, mert az egykor az itt állott karzat megvilágítására szolgált. Az épület túloldalán látható egy díszes kerek román kori ablak, melyet Szent-Katalin kerekének is neveztek.
A templomhajó déli oldalán található bejárat lényegesen egyszerűbb a nyugati oldal kapujához képest. Ez utóbbi román stílusú orommezejében levéldísz övez egy keresztet, melynek haloványsága talán a reformáció emlékét idézi.

A templombelsőt kék írásos és fehér vagdalásos varrottasok uralják.
A templom mennyezetét, karzatát, padjait a kolozsvári, szász festő-asztalos Umling Lőrinc díszítette. Munkáit nemcsak a magyargyerőmonostori hanem számtalan kalotaszegi falu templomában megtaláljuk. Egyediek az olasz reneszánszban gyökerező elemekből alkotott barokkos kompozícióik, melyekkel a templomoknak a fa felületeit megfestette.
Magyargyerőmonostoron egy régi felirata szerint:
"EZEN MUNKÁT TSINÁLTATTA AZ ÚR ISTENTÖL VÖTT JAVAIBOL FINTA ILONA TÖRÖK MÁRTONNÉ. ANO: 1787".

Az úrasztalt is Umling Lőrinc készítette 1758-ban, míg a szószéket, melynek mellvédjén a sok családra szerteágazó nemzetség közös címere látható, a kidei kőfaragó mester, Sípos Dávid faragta 1742-ben.
Említésre méltóak a reneszánsz ízlésű sekrestyeajtó továbbá a karzatmellvédek festett tulipán és rózsamotívumai, valamint a fehérre festett tartógerendákon található fekete szőlő és madár ábrák, melyeket a rajtuk lévő szív alakú felirat szerint Asztalos Varga László készített.

Kívül a befalazott déli torony falában 1936 óta érdekes szoborcsoport és e környéken egyedülálló módon egy napóra látható.
A meglehetősen furcsa hármas szoborcsoport valószínű a tatárjárás előtti templomból maradt meg. Közvetlenül az óra alatt, talán egy római korból fennmaradt halotti emlékmű két fekvő oroszlánját láthatjuk. Balján román kori stílusban Szent György küzd a sárkánnyal. Jobbról pedig két kígyót szoptató, vastag hajfonatú, madártestű női alak domborműve látható, a "magyargyerőmonostori madárlányé". A mű a korai kereszténység idejéből maradhatott fenn, mégis a kereszténység felvétele előtti, honfoglalás kori időket idézi elénk.
Egy helyi legenda szerint Gyerővásárhelyen élt egy leány, aki egy szép legényt szeretett, ám az apja - Gyöngyös Gyerőfi - egy másik, egy módos ifjút szánt a leányának. A fiatalok csak titokban találkozhattak és hamarosan megszületett szerelmük gyümölcse is, egy kisfiú. Amikor Gyerőfi úr hírül vette a történteket, egy kolostort építetett távol Gyerővásárhelytől, a havas alján és ott kellett élnie a leányának, elszakítva szeretteitől. Nagy szomorúságában el is pusztult volna, ha néhány jobbágyasszony - akik le is telepedtek a mai Magyargyerőmonostor területén - nem látja el élelemmel. Mivel a kitaszított anya nem táplálhatta elszakított gyermekét, hát két kígyót szoptatott a havas vadállatainak társaságában.
Ez a szép eredetmonda a domborművek és a felettük lévő napóra segítségével visszaröpíthet minket a távoli múltba, őseink gondolatvilágába…és a kígyókat tápláló leány évszázadok múltán is büszkén tekint a havas felé…

A templom várfallal körülvett cintermében látható a falu egykori református lelkészének, Hory Farkasnak (1813-1872) a sírját, akinek leánya, Etelka "Kalotaszeg nagyasszonya" ként felkutatta és gyűjtötte a régi kalotaszegi varrottasokat, amelyekkel budapesti és külföldi kiállításokra járt.
Kossuth Lajos pénzügyminisztériumának tanácsosáról, a későbbi erdélyi pénzügyminiszteri biztosról, Debreczeni Márton bányamérnökről elnevezett - a templom közvetlen szomszédsásában álló - tájház bepillantást enged a színpompás kalotaszegi felszeg díszes néprajzi világába.
A Kós Károly örökségét folytató Anthony Gall ausztráliai építész olyan a népi építészeti stílus jegyeit magánviselő lelkészi hivatalt tervezett a templom szomszédságába, amely számítógépekkel felszerelt és könyvtárral ellátott közösségi ház is egyben.


Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc