Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Összeállította: Baranyi István anyakönyvvezető, beküldte: Czini Tibor

Mohol, Szt. György plébániatemplom

(Mol, Szerbia, Vajdaság)

Amikor gróf Csáky Imre (1710-1782), gróf Kollonitz Lipót (1691-1695) és Szécsényi Pál (1696-1710) után kalocsai érsek lett az egész főegyházmegyében csak 7 katolikus plébániát talált, melyet ferences atyák vezettek.

Az új rendezést az 1763. december 2-án Kalocsán tartott egyházmegyei zsinaton (Generalis Congregatio) állapították meg. Ekkor szervezték meg a mi szempontunkból fontos tiszai kerületet, s ahhoz sorolták: Almás, Topolya, Szent Máris, Kanisa, Szenta, Ada és Becse egyházait.

Moholt -1526 (a mohácsi vész) előtt Moharréve-, mint plébániát ez időben nem említik. A magyarság újbóli betelepedése már áthúzódott a XIX. század első éveire. Az adai ferences lelkész az 1762-ben a teljesség kedvéért ugyan felvette az egyházlátogatási okmányba Moholt és Petrovoszellót, ahol nagyon kevés katolikus lehet a szerbek közt, nincs katolikus imaház sem kápolna. Az 1766. és 1767. évi okmányok szerint Moholy már hivatalosan az adai anyaegyház filiája (leányegyháza), ahol azonban a molnáron, s néhány szolgán kívül más katolikus nem volt. Nincs katolikus kápolna, sem temető. Emiatt már ekkor a kat. holtakat az adai kat. temetőbe vitték temetni, és a holttest kivitelét a községből a kerületi szenátorok nehezményezték - lévén babonásak -, nehogy emiatt a jégeső elverje határaikat. A vizitátor (látogató) Glaser kanonok a halottak további átszállítását rendelte el, amíg nem lesz saját külön temetőjük. Az 1794. évi okmány már magyar, tót (szlavóniai) és bunyevác katolikusokat említ.

1803-tól kezdődött a magyarok erőteljesebb-tömegesebb betelepülése Moholra.

Kosztolányi Lajos akkor még, mint adai káplán gondozta Moholt, még ebben az évben elérte, hogy a meglévő 50 magyar ház mellett a szerb elöljáróság további 18-nak fundust (házhelyet) adjon. 1804-ben is 20-an kaptak házhelyet. A magyarság bejövetele nem ment simán, az 1804/5. években folyt is ellenük úrszéki eljárás.

1804. 08. 30-án Kosztolányi Lajos - Sudrits János adai plébános halála után akkor már - adai lelkész engedélyt kért a Kalocsai Érseki Szentszéktől Moholyon a temető és a kereszt megáldására. Előadta, hogy az adai elöljáróság a járványok miatt (ez már valóságosabb érv) nem szívesen engedi Adán eltemetni a moholyi magyarokat. Amíg csak 50 lélek volt ott, addig hozzájárultak, de most már 200-nál is többen vannak a faluban és a szállásokon. A kerületi Magisztrátustól (Elöljáróságtól) azért Moholon temetőt kért, amit kb. szeptember 11-én fognak kijelölni. A temetői keresztre már van pénze, de ha nem lenne elegendő, akkor össze fogják adni a népek, mert mindannyian jó lelkű gazdák ezek. A Consistorium (Szentszék) szeptember 14-i ülésén foglalkozott az üggyel, és a kért engedélyt szeptember 21-i levelében az adai ügykezelőnek adminisztrátornak (helyettes plébánosnak) megadta azzal, hogy gondoskodjék a templom és a plébánia ház részére is megfelelő telek kihasításáról. A végleges elbírálást Csáby Mihály kanonok, tiszai főesperesre bízták, aki ekkor is látogató (vizitáló) körútra indult.

A hívek 1804. november 15-én kértek engedélyt templom és iskola építésére

1804. 11. 15-én a Szentszék (Consistorium) ismét moholi ügyet tárgyalt, mégpedig az ottani magyarok latin nyelvű kérvényét, melyben arra való hivatkozással, hogy már 59 házzal bíró és 19 ház nélküli zsellér, tehát összesen 78 házaspár, 353 lélekkel vannak, azért engedélyt kértek templom és iskola építésére. Az 1804. 11. 12-én Adán Petkovits Ferenc kerületi mérnök és tanácsos által kiállított összeírás szerint pontosan 46 magyar ház állt már ekkor 59 családdal és 274 személlyel, valamint 18 ház nélküli zsellér családdal és 79 személlyel.

Mikor Kosztolányi Lajos adai plébános a moholi magyarok elleni peres eljárás iratait Adáról felterjesztette 1805. 01. 19-én, akkor azt is hozzáfűzte, hogy pap kell Moholra. S úgy látszik, nagyon megszerette ezeket a különböző helyről jött és hirtelen eggyé forrt híveket, mert kérte, hogy ő kaphassa meg Moholt. Kevéssel megelégszik. Kért részükre egyházi felszerelést is.

Helyben lakó lelkész 1805. 10. 13-án még nem volt Moholon, amikor a katolikus közösség képviseletében öt magyar aláírásával megkötötték az első párbérszerződést a jövendő lelkész javára: Csáby Mihály tiszai főesperes, kalocsai kanonok, Igisity Nesztor helyi (szerb) szenátor, Babai József petrovoszellói plébános és Kosztolányi Lajos adai adminisztrátor jelenlétében.

Vállalták: 1. a páronként 2 frt bért, 2. a telek művelését, 3. 4 öl kemény tűzifát, 4. 12 akó jó bort, 5. amennyi szalma kell a fűtéshez, 6. páronként 1 csirke és 2 tojás juttatását, és hogy mindezt ők szedik be.

Moholon, 1805. 11. 09-én keltezve ismét öt magyar vezető aláírásával, beadvánnyal fordultak magához a kalocsai érsekhez, tehát még mindig nem volt helyben lakó papjuk. Ebben hálálkodtak azért, hogy 1. "midőn mi egynéhányan Tisza mellékében levő koronális Moholy helység elöljárói és több lakosai által üldöztettünk", akkor megvédte Kalocsa őket. 2. Az érsek engedett templomot építeni. 3. Kosztolányi Lajos adai plébánost nekik is lelkipásztorul adta. 4. A templomot felruházta. 5. Kérik Davidek István adai káplánt lelkésznek, miután Kosztolányi Topolyán lett plébános, s ez a káplán már majd három éve gondozza az adai juhok mellett a moholiakat is.

Davidek István az első helyben lakó lelkész 1805. novemberétől

Ez a Davidek István, aki a felvidéki Trencsén városából származott, mikor 1806. 10. 22-én, 29 évesen, kiállította Mohol első Visitatio Canonica (Érseki egyházlátogatás) okmányát, akkor azt mondta önmagáról, hogy már egy éve van Moholon. Ebből pedig az következik, hogy még 1805-ben, a fenti 1805. 11. 09-i kérelem benyújtása után, tehát hamarosan megkapta Adáról való áthelyezését. Mivel három évig mondják adai káplánnak, azért Kosztolányival együtt káplánoskodhatott. Lehet, hogy Sudrits János plébános betegsége alatt tettek oda két káplánt.

Ezek szerint az önálló moholi egyház alapításának évéül 1805-öt kell venni. Egyedül Érdújhelyi (Érdújhelyi Menyhért, 1860-ban zentai születésű, zentai plébános, megjegyzés tőlem) jelölte a helytörténeti munkában helyesen ezt az évet, a többiek 1806-ot írtak.

1805 novemberétől - decemberétől kezdték el vezetni a moholi anyakönyveket

Ebből pedig az is következik, hogy a szokásos hármas anyakönyv vezetését Moholon 1805-ben feltétlenül megkezdték. Ez a kezdet 1805. végén lehetett, s a megközelítőleg pontos dátum a meglévő adai anyakönyvekből állapítható meg, ahova addig, mint leányegyház tartozott, s a kijáró pap a szükséges adatokat hazaérkezve otthon bevezette. Már az 1806-i egyházlátogatási okmány rögzítette, hogy a szokásos anyakönyvek megvannak, és pontosan vezettetnek. Az anyakönyvek vezetésének kezdeti időpontját meglepően az 1840. évi okmány nem hozza, pedig akkor Klobusiczky érsek nagyszerű új nyomtatványt vezetett be, ami minden után pontosan kérdezett. Annyit az 1840. évi okmány kitöltője megemlített, hogy új könyveket kezdett, de a kérdésre nem felelt.

1849-ben pusztult el a moholi plébánia levéltára

Téves tehát (még az egyházmegyei hivatalos névtárba is bekerült) az az adat, hogy Moholon csak 1826-tól vezettek anyakönyveket, mert jelenleg csak ettől az időponttól vannak meg. Ennek történetére vonatkozólag az érseki levéltárban az 1849-53-as évekből egy külön iratcsomó hitelesen tájékoztat bennünket. Közismert, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején a szerbek közül sokan a honvédségnél szolgáltak hűségesen, s még az aradi 13 közé is jutott belőlük, de a többség a Jellasics-féle horvátokkal együtt császárpárti volt, és Bács-Bodrog vm.-ben váltakozó hadiszerencsével szomorú és véres csatározások folytak. A szerbek tüzeltek mindent, s így pusztult el, mikor 1849-ben ők voltak túlerőben, több plébánia, közöttük Mohol anyakönyvei, s a Tiszai korona-kerület, valamint Bács-Bodrog vm. nagy értékű levéltárai. Az egyházi anyakönyvek 1895-ig államérvényűek voltak. Ezért történt, hogy mikor a honvédség Mohokról is kiszorította a szerb katonaságot, a védsereg századosa 1849. 06. 02-án kérte a plébánost - "miután a helybeli anyakönyveket az ellenség megsemmisítette"-, hogy hozassa le Kalocsáról a másodpéldányokat, melyek ott 1826-tól az egész főegyházmegyéből megvoltak (és megvannak), mert a védseregbe besorozandókat keresi. A Szentszék szokatlanul gyorsan (s ez személyes küldönc feljövetelére utal), június 05-én kiadta 1826-1847-ig a moholi kereszteltek anyakönyvét. 1849. 11. 27-én igazolta a visszaszállítást, és kérdést intézett a plébánoshoz, hogy igényli-e az esketési és a halotti köteteket is. Csáby Ferenc moholi plébános erre a levélre csak négy év múlva, 1853. 07. 29-én válaszolt, amikor tehát már Bácska a "Szerb Vajdaság és Temesi Bánság" néven felállított új tartományhoz tartozott, s leírta, hogy 1849-ben a kereszteltek anyakönyvét egyáltalán nem másoltatta le, hanem kellő betekintés után szerencsére a leggyorsabban visszaküldte ("citissime remisi, et bene"), mert 1849. 08. 05-én "az egész község teljesen üres maradt, s futottunk, ahova tudtunk." Mivel a 22 évi anyag (1848 nincs meg Kalocsán se, de 1849-1952-ig már helyben is megtalálható) lemásolása nagy munka, amit díjazni is illik, azért úgy vélte: ritkán kell kivonat, azt a maga idején kérheti majd Kalocsáról is megfelelő taxáért, tehát fölösleges ezeket lemásolni. De ha mégis le kell írni, akkor utasítást kért, hogy kinek, mit, és honnan fizessen. Az érsek 1853. 08. 05-én 1440. szám alatt kelt válaszával küldötte le a háromféle anyakönyv (megkereszteltek, házasságot kötöttek és megholtak) 1826-1847. évi köteteit (feltehetően ismét alkalmi fuvar volt itt), azzal, hogy a plébános, a káplán és a tanító írják le, utána pedig biztonságosan juttassa vissza Kalocsára.

A TEMPLOM TITULUSA ~ NÉVADÓJA ÉS VÉDŐSZENTJE: SZENT GYÖRGY

SZENT GYÖRGY tiszteletére 1805-ben épült templom 9 x 4 öles /17 x 71 m/ volt. A Kalocsai Érseki Szentszék 1805. 03. 10-én Kosztolányi Lajos adai lelkész kérelmére Kováts János kerületi esperes, kanizsai plébánosnak adott felhatalmazást a moholi templom, ennek egyházi ruhái, két moholi és két adai keresztnek a megáldására. Erről az adai lelkészt is értesítették azzal, hogy neki szól az engedély arra az esetre, ha az esperes nem tudna oda lemenni. A kis harangot Havár András szerezte 1805-ben. Temető a községen kívül volt. A syndikus és egyben templomgondnok kezdetben Kardos András 40 éves molnár volt, de volt külön harangozó is. A most is meglévő templomot, toronnyal, a kegyúr a Magyar Királyi Kamara 1824-ben építette és 1825-ben lett megáldva. 1902-ben bővítették.

A FŐOLTÁRKÉPRŐL:

A Szent György lovagot ábrázoló főoltárképet Von Josef Kesler festette Bécsben, 1882-ben. (A kép hátlapján a következő felirat olvasható: Iemalt Auftrage des Hochwundigen Hern József Sümeghi Verzeit Cooperator In Moholy).

A TEMPLOMI ORGONÁRÓL:

A moholi Közégi Képviselő Testület (KKT) 1875. 08. 25-én tartott rendkívüli közgyűlése alkalmával tárgyalt a moholi római katolikus egyházközösség kérelméről, amelyben a templomi orgona kijavítására 80 frtnyi összegnek a közpénztárból való kifizetését kéri. A kért 80 frtnyi összeg megszavazva a községi közpénztár terhére. Az orgona beszerzésének idejéről nem találtam írásos okiratot, de amint az a közöltekből látszik a templomnak 1875 előtt már volt templomi orgonája. Az orgona valószínűleg a templommal egykorú /1824/ lehetett, megjegyzés tőlem). A templom kórusán a jelenleg is használatban levő 2 manuális és 17 regiszteres templomi orgonát Angster József és fia, Pécs készítették 1913-ban.

A STÁCIÓKÉPEKRŐL:

(A képek készítésének ideje ismeretlen, megjegyzés tőlem)
  • I. Kép címe ~ felirata: JÉZUS HALÁLRA ÍTÉLTETIK. Bor Imre és neje Tüski Verona költségén.
  • II. Kép címe ~ felirata: JÉZUS SEBES VÁLLAIRA VESZI A NEHÉZ KERESZTET. Bor Imre és neje Tüski Verona költségén.
  • III. Kép címe ~ felirata: JÉZUS ELŐSZÖR ESIK EL A KERESZT TERHE ALATT. Mindszenti Tóth Erzsébet (adománya lehetett, megjegyzés tőlem).
  • IV. Kép címe ~ felirata: JÉZUS FÁJDALMAS ÚTJÁBAN KESERGŐ ÉDESANYJÁVAL TALÁLKOZIK. Hegedűs András és neje Galitz Katalin (adománya lehetett, megjegyzés tőlem).
  • V. Kép címe ~ felirata: CZYRENEY SIMON JÉZUST A KERESZT VIVÉSÉBEN KÉNYTELENSÉGBŐL SEGÍTI. Oláh Illés és neje Madarász Teréz (adománya lehetett, megjegyzés tőlem).
  • VI. Kép címe ~ felirata: A VERITÉKEZŐ JÉZUSNAK VERONIKA KESZKENŐJÉT NYÚJTJA. Faragó István és neje Korhecz Ágnes (adománya lehetett, megjegyzés tőlem).
  • VII. Kép címe ~ felirata: JÉZUS MÁSODSZOR ESI EL A KERESZT TERHE ALATT. Szántó Márton és neje Tripolszki Gudit (Judit?) (adománya lehetett, megjegyzés tőlem).
  • VIII. Kép címe ~ felirata: JÉZUS VIGASZTALJA A RAJTA SZÁNAKOZÓ ÁJTATOS ASSZONYOKAT. Kazi Illés és neje Rafai Ilona (adománya lehetett, megjegyzés tőlem).
  • IX. Kép címe ~ felirata: JÉZUS HARMADSZOR ESIK EL A KERESZT TERHE ALATT. Miskolczi István és neje Mészáros Emeremczia (adománya lehetett, megjegyzés tőlem).
  • X. Kép címe ~ felirata: JÉZUS RUHÁITÓL MEGFOSZTATIK. Özv. Bartucz Terézia (adománya lehetett, megjegyzés tőlem).
  • XI. Kép címe ~ felirata: JÉZUS A KERESZTHEZ SZEGEZTETIK. Rafai György és neje Istenes Rozália (adománya lehetett, megjegyzés tőlem).
  • XII. Kép címe ~ felirata: JÉZUS MEGHAL A KERESZTEN. S. kehely, felette ostya J. (valószínűleg Sümeghi József az 1885-ben moholi plébános személyes adománya lehetett, megjegyzés tőlem).
  • XIII. Kép címe ~ felirata: JÉZUS TESTE A KERESZTRŐL LEVÉTELVÉN SZ. (SZENT) ANYJA ÖLÉBE TÉTETEK. Rafai János és neje Kazi Verona (adománya lehetett, megjegyzés tőlem).
  • XIV. Kép címe ~ felirata: JÉZUS SZ. (SZENT) TESTE ELTEMETTETIK. Vaszlavik Antal és neje Klein Katalin (adománya lehetett, megjegyzés tőlem).

    A MENNYEZETKÉPEKRŐL:

    Írásos adat hiányában valószínűsíthető, hogy a templom mennyezetképei 1824/5-ben a templom átépítésénél készülhettek. Jelenleg ezekről a képekről az állapítható meg, hogy azokat 1978-ban Oláh Dániel, Pataki Péter és Horváth Lajos moholi festők újra festették (megjegyzés tőlem).

    A SZENT ANTAL ÉS SZENT JÓZSEF SZOBROKRÓL:

    E szobrokat FERDINAND STUFLESSER BILDHAUER & ALTARBAUER ST. ULRICH - GRÖDEN; TIROL. (AUSTRIA) készítette. Jelenleg ezek a szobrok a parókia folyosóján vannak elhelyezve (megjegyzés tőlem).

    JELENLEG A TEMPLOMBAN LEVŐ SZENT ANTAL SZOBORRÓL ~ KISOLTÁRRÓL:

    Az oltár Magó Mátyás és neje Raffay Erzsébet ajándéka 1933-ból.

    AZ EGYHÁZI BÚCSÚK RENDJE:

    Minden év április 24-én kerül sor a Szent Györgyi búcsú megrendezésére. A második búcsú megrendezésére pedig minden év szeptember 29-én kerül sor, ha ez a nap vasárnapra esik, amennyiben ez nem így van akkor a búcsú napja, áttevődik október első vasárnapjára.

    A TEMPLOM HARANGJAIRÓL:

    Az 1805-ben épült templom kis harangját Havár András szerezte. Az 1824-ben épült templom harangjait az első világháború ideje alatt vitték el. A toronyban jelenleg négy harang van, amelyeken a következő feliratok láthatók: 1. SZENT MÁRK /a nagy vagy a csendítő harang, öntési száma 200, súlya = 922 kg./; 2. SZENT MÁTÉ /nagymásodik harang, öntési száma 201, súlya = 516 kg./; 3. SZENT JÁNOS /a kis vagy a lélekváltság harangja, öntési száma 204, súlya = 223 kg./; 4. SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTÁK TISZTELETÉRE /kismásodik harang, öntési száma 203, súlya = 118 kg./ ÖNTETTÉK A MOLI/MÓLI RÓMAI KATOLIKUS HÍVEK. A harangok öntése a SUBOTICAI FERRUM A. D. ÖNTÖDÉJÉBEN BODICSI S. VEZETÉSE ALATT 1924-ben történt.

    HARANGOZÁSI REND:

    Minden reggel: 5 órai, vagyis az úrangyala harangszóval kezdődik a nap (hétköznap a nagymásodik, vasár- és ünnepnapokon a nagyharang szól).

    Minden délben: (hétköznap a nagymásodik, vasár- és ünnepnapokon a nagyharang szól). A déli harangszóval kapcsolatban: "1456. 06. 29-én a Nándorfehérvár (Belgrád) elleni török támadás kivédésére irányuló könyörgésként III. Calixtus pápa elrendeli a mindennapi déli harangozást." (megjegyzés tőle).

    Minden este: Szent Györgytől - Szent Mihályig 20 órakor, Szent Mihálytól - Szent Györgyig 19 órakor (hétköznap a nagymásodik, vasár- és ünnepnapokon a nagyharang a nap elmúltát, míg utánuk a kis, vagy lélekváltság harangja az elhunytakért szól).

    Lélekváltság harangja: E harangszó valakinek elhalálozása alkalmából, lélekváltságáért szokott megszólalni. (gyermekhalálozás esetében 1 x 1; nők elhalálozása esetében 2 x 1; férfiak elhalálozása esetében 3 x 1; pap elhalálozása esetében 4 x 1 percig a kis, vagy lélekváltsági, csendítő harangként a nagyharang szól. Pápa elhalálozása esetében a nagyharang szól 4 x 1 percig).

    Temetés alkalmával: halottkísérő harangszóként a kápolnai hangszó mellett a templomi nagyharangot szokták megszólaltatni.

    A minden péntek délután 3 órai harangszó: Jézus halálára való megemlékezésként minden pénteken délután 3 órakor 3-4 percig szól a nagyharang.

    Misék előtti harangozási rend: mise előtt 1 órával a nagymásodik harang szólal meg, jelezve, hogy a mise 1 óra múlva veszi kezdetét. A templomban levő hívek ekkor kezdik el a rózsafüzér imát. (Vasár- és ünnepnapokon 7 órakor szólal meg a nagyharang, 18-kor a nagymásodik, 8 órakor a kismisére történik a beharangozás mind a 4 haranggal. 9 órakor a nagyharang, 110-kor a nagymásodik harang, 10 órakor a nagymisére megszólal mind a 4 harang).

    Misék alatti harangozási rend: kismisén (a 8 óráson) az evangéliumra és úrfelmutatásra a nagymásodik harang szól. Nagymisén (a 10 óráson) az evangéliumra és úrfelmutatásra a nagyharang szólal meg.

    Nagycsütörtöki és nagyszombati harangozási rend: nagycsütörtökön a dicsőség alatt megszólal mind a négy harang. Ez után a harangok elnémulnak a nagyszombati szertartásig. A nagyszombati szertartáson a dicsőség éneklésekor szólalnak meg újra a harangok (mind a négy).

    Mindenszentek napján: az elhunytak emlékére 17 órától 24 óráig minden 1, vagy egész órában van harangszó.

    A TEMPLOM MÉRETEI:

    Méretei: 46 méter hosszú, 14,75 méter széles. 1905-ben a helyi katolikus közösség újra bővítette, úgy, hogy jelenlegi méretei: 55 méter hosszú, 14,75 méter széles, 20 méter magas (belterülete 811 m2), a torony magassága 55 méter.

    Az 1970-es évekig a toronyban úgynevezett toronyőrök voltak elhelyezve, kiknek az volt a feladata, hogy innen figyeljék a falut, és ha tüzet vagy valamilyen veszélyt észlelnek a harang "félreverésével - kongatásával" figyelmeztessék az önkéntes tűzoltókat és lakosságot.

    A templom falait nedvesség ellen az 1990-es évek második felében szigetelték el.

    Az egyházközség székhelye Mohol. Van rendes Egyházközösségi Tanácsa.

    Plébánialak kezdetben még nem volt és Davidek István még az 1806. 10. 22-i egyházlátogatási okmány kitöltésekor, is, mint háznélküli zsellér, Sáfrány József házában lakott. Így a vert falú épület nem készülhetett el 1805-ben, ahogy az 1810-es okmány azt tévesen állítja. Megmaradt a 23 magyar által Moholon 1825. 09. 06-án aláírt kérvény, az új plébánialak ügyében, a Kamarához.

    Az első plébános utóda 1810-ben Róka András, aki akkor 37 éves volt és Szombathelyről származott. Mikor már második utóda a templomi számadásokat beküldte átvizsgálásra a korona-kerület Elöljáróságának (Magisztrátusának), akkor kiderült, hogy a templomi kölesföld után 1817. 08. 30-án 622 frt-ot vett fel, de csak 422 frt-ot könyvelt el. Az 1823. évi okmányon már Csicsáky András volt a plébános, akit aztán 1840 körül Gerzsány Márton követett. Sok összeütközése lehetett a fiatalokkal és híveivel, de az 1848-as kemény idők is megviselték, és nem bírta az állandó rettegést. Ezért aztán 1848. 08. 23-i keltezéssel benyújtotta Kalocsára (utolsó posta Paks) lemondó levelét. 37 évi papi szolgálat után - írta - "e szabad szellemű időszakban" a fiatalabb papoktól sok gúnyt kellett elszenvednie, azért csendesebb életet szeretne, kisebb felelősséggel. Káplánja: Auszter Ferenc Kalocsán 1848. 08. 25-én kelt levelében kért áthelyezést, mert a plébános sértegeti és 11 hónap után nembírja tovább. 1848. 08. 23-án a községi elöljáróság (bíró, jegyző, stb.) is írt a Szentszéknek, hogy Gerzsány plébános le akar mondani. Kérnek tehát helyette mást. Mikor nehéz helyzetben voltak, elhagyta őket, pedig még a Csanádi papok is elkísérték híveiket a táborokba. Elmarta a segédlelkészt is. A plébános második indoka már szomorúbb és az emberek valódi ismeretére utalt: " a moholi ráczok közel 200-ak magyarok által lett öszve öletések, ha bármely békesség lesz is édes hazánkban, itt Moholban a ráczok bosszúállú dühe előbb-utóbb ki fog törni és keserű jajt fog szülni a moholi magyarokra." A Kalocsai Szentszék már 1848. 09. 05-én felszólította a Kélési pusztán tartózkodó Csáby Ferenc szenttamási plébánost, hogy elvállalná-e Moholyt. Szenttamáson megtorlástól kellett félni, s úgy látszik a plébános a jelenleg Jánoshalmához tartozó akkor érseki kélési uradalmi majorba menekült.

    Ebben az időben már kezdetben sem várta az úttörő lelkészeket olyan nyomor, mint a XVIII. század közepén-Kanizsán, Zentán, Becsét, vagy Adán, mert már 1806-ban ki volt mérve részére a 32 holdnyi javadalmi föld, a párbérszerződést már előre megkötötték, így a pap jövedelme már az első évben felment 420 frt-ra, 1828-ból is megvannak a párbérváltsági iratok.

  • Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

    Webmaster: Bajkó Ferenc