Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Győr, Magyar Ispita templom
(Szent Erzsébet és Szent Anna)
(Győr-Moson-Sopron megye)

Írta és fényképezte: Vizler Imre

A Magyar Ispitának (más néven ispotály, idős polgárok menhelye) helyet adó épületet 1666-ban vásárolta meg gróf Széchenyi György győri püspök, ugyanakkor 5000 forintos alapítványt létesített, hogy annak kamataiból szervezze meg a város az ispotályt. Az ellátást igénylő aggok számának gyarapodásával az ispita ház szomszédságában lévő épületeket is megvásárolták, először egybenyitva szolgáltak a célnak, később, az 1730-as években a nyugati sarkokházat lebontották, és a helyén építették fel az ispita Szent Annáról nevezett templomát.

A templom tervezője a stíluskritika alapján Wittwer Márton karmelita szerzetes, rendi nevén Athanáziusz testvér, a győri Karmelita rend templomának alkotója.

A barokk stílusú templom építése gyorsan haladt, 1735-ben már fel is szentelte báró Malzan Károly segédpüspök. Minthogy az eredetileg Szent Erzsébet tiszteletére épített templom főoltárára Szent Anna képe került, innen ered a kettős név.

A templom alaprajza téglalap alakú, tornya nem a homlokzatba épült be, hanem a szentély mellé, de nem a ferences templomokéhoz hasonlóan a jobb-, hanem a bal oldalra. A templom homlokzatának középrészét pillérek szegélyezik, ezek között szélről szoborfülkék, középütt a bejárat, fölötte hatalmas, ívesen záródó ablakkal. A gazdagon tagolt főpárkány timpanonos oromfallal záródik, abban szoborfülkével. A templom változatlan formában áll, csupán a nyugati homlokzatán volt két körablakot nagyobbították meg eggyé az 1876-os tatarozás folyamán.

Minthogy az eredetileg Szent Erzsébet tiszteletére épített templom főoltárára Szent Anna képe került, innen ered a kettős név. A ma látható, Szent Annát és a gyermek Máriát ábrázoló főoltárkép másolat, eredetije eltűnt. A kép bal oldalán Szent József, jobb oldalán Szent Joachim fából készült, aranyozott szobra áll. A mozgalmas, gazdagon tagolt retablo teljesen kitölti az apsist, az építészeti keret része a fényt dúsan beengedő ökörszem ablak. Az oltárfelépítmény szélső oszlopainak tetején egy-egy angyal áll, a beljebb lévő pilaszterfőkön balról a Fiúisten, jobbról az Atyaisten ülőszobra, a Szentlélek Isten a kerek ablak színes üvegén ábrázoltatott. Az ugyancsak az oltárépítmény tetején elhelyezett kettős címer a Széchenyi grófok címere, 1745-ből.

A templom korábbi gazdag, barokk berendezéséből csak a bal oldali mellékoltár maradt érintetlenül, Schaller István 1740 körül alkotott Szent Erzsébet oltárképével, amelyet Nepomuki Szent János és Szent Miklós püspök gazdagon aranyozott, fából készült szobrai vesznek közre. Az oltáron láthatjuk még a Szent Mártont ábrázoló olajfestményt, és üvegszekrényben a viaszból készült prágai kis Jézus szobrát. Az oszlopok tetején itt is angyalok állnak. A márványozást imitáló festésű szószék helyén állott a második mellékoltár, amelyet a Szentháromság tiszteletére állítottak. A templom mai fényét, látványosságát az 1997-es restaurálás során nyerte el.

Az Ispita két és fél évszázadon keresztül töltötte be feladatát. Anyagi fedezete az I. világháború után elértéktelenedett, az ellátottak kihaltak. A II. világháborút követően lakóházzá vált, majd a város 1993-ban múzeumot létesített az épületben.



Irodalom:
Borbíró Virgil - Valló István: Győr városépítéstörténete. Akadémiai Kiadó.

Czigány Jenő: A győri "Magyar Ispita" templom tervezője. = Műemlékvédelem, 1968/3. (Szerzőség megállapítása). Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 1. Dunántúl. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Bp., 1959

Jenei Ferenc - Koppány Tibor: Győr. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Bp., 1964

Voit Pál: A győri "Magyar Ispita" templom tervezője c. cikkhez hozzászólás. = Műemlékvédelem, 1969/1

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc