Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Mándi református templom és a nemesborzovai harangláb

Szentendrei Skanzen

(Pest megye)

Írta és fényképezte: Vizler Imre

A református templom jeles művelődéstörténeti emlékünk. A református eklézsia hívei építették késő gótikus stílusban, az 1580-as években. A 12 métert meghaladó magas épület talpas favázas szerkezetű, meredek tetőszerkezetét fazsindely borítja. Érdekessége, értéke építészeti módjában rejlik.

1657-től, I. Lipót uralkodása kezdetétől 1770-ig 550 templomtól fosztják meg a protestáns híveket, akik, hogy ne kelljen megtagadni hitüket, magánházaknál jöttek vallásuk gyakorlására. Mások inkább elhagyták otthonukat, toleránsabb vidékre költöztek. Akadtak találékonyak is, akik a sűrűn ellenőrző hatóságon úgy fogtak ki, hogy könnyen szétszedhető, egyszerű szerkezetű, fatalpas templomokat építettek. A kiküldött őrszemek jelzésére veszély esetén gyorsan szekérre rakták a lebontott templomot, és kevésbé szembeötlő helyre vonultak vissza, hogy újra felállítsák Isten házát.

II. József 1781-ben kiadott türelmi rendeletében megengedi, hogy minden olyan településen, ahol száz templom nélküli család él, szabadon építhet templomot, de torony és utcára néző ablakok nélkül. Ekkor, 1787-1790 között újította meg, és részben átalakította ősi templomát a mándi eklézsia, készíttette el a kazettás famennyezetet, a két karzatot, a szószéket és szószék-koronát. A padokat Ódor Gábor, a környék híres festő-asztalosa alkotta. Az északi falon függő 12, virágos festésű mennyezetkazetta a templom áttelepítése során került elő.

A templom favázas szerkezetű. Alapját a nagyméretű talpgerendák alkotják, erre 2,50 méterenként és a sarokpontokra oszlopok kerülnek, amelyekre a koszorúgerendát fektetik. A vázszerkezetet könyökfák, kötések és csapolások rögzítik. A faváz mezőit tapasztott sövényfallal töltik ki, a függőleges un. kalodafákat gallyal fonták körbe és pelyvával kevert sárkoloncokkal tapasztották be, majd simítás után fehérre meszelték.

A templom homlokzatai egyszerűek, kevés nyílás tagolja, bejárat a nyugati és déli oldalon van. Utóbbin láthatjuk az ablakokat. Szembeötlő a meredek zsindelytető.

A mándi templom a 18. század végi festett templombelsők egyik épen maradt példánya. A mennyezet kazettás kiképzésű, az osztóbordák találkozásánál rozettával díszítették. A kékeszöld alapszínen a tagozatok pirosak és fehérek, a kazetták közepét arany csillag látható.

A papiszék, az un. Mózes-szék és a vele szemben lévő, a kiemelt megbecsülésű személyek padjának homlokrésze barokkosan kiöblösödik.

A berendezés legfontosabb és legszebb darabja a templom közepe táján, a déli oldalon elhelyezett, hétszög alaprajzú szószék és a felette lévő hangvető, a szószék koronája. A szószék lábazata íves, mellvédfala alul öblös, felül függőleges, kék, piros, zöld, barna fehér és aranyszínű, stilizált növényi motívumokkal díszítették. Az áttört, nyolcszög alaprajzú koronát a választópárkány két részre osztja, a szövevényesen gazdag mintájú fűrészelt elemek uralkodó színe a kékeszöld és a piros.

A templom mellett álló, a Mánddal szomszédos Nemesborzovából áttelepített torony 1667-ben épült. A 21 métert meghaladó magasságú négyszögletes keresztmetszetű harangtorony tölgyfából épült, négyzethálós tölgyfa gerendarácsába kilenc tartóoszlopot csapoltak be, ezeket vízszintes és harántgerendák erősítik egymáshoz. A sudár tornyot előrelépő galéria és négy fiatorony veszi körül.

Mindkét épület az 1972-ben önállóvá vált szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum kilenc tájegysége egyikének ékessége.

Irodalom

Cseri Miklós - Filep István - Ujfalussy Béla: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendre. Di-Color Studio. H. n., 2000

Gilyén Nándor: Népi építészet. = Magyarország műemléki topográfiája X. Szerk.: Dercsényi Dezső. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. Szerk.: Entz Géza. Akadémiai Kiadó. Bp., 1986

Gilyén Nándor - Mendele Ferenc - Tóth János: A Felső - Tiszavidék népi építészete. Műszaki Könyvkiadó. Bp., 1975

Kováts J. István (főszerk.): Református templomok I-II. Athenaeum. Bp., 1942

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendre ismertetője

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc