A templom alapkövét 1783-ban helyezték el, felavatására két évvel később került sor.

Az egyszintes, későbarokk, egyterű, magtár-jellegű épületet a szabadságharc kitörése előtti évben, 1847-ben újították fel, ekkor nyerte el mai alakját. A kváderezett szélű tagolatlan homlokzat timpanonnal záródik, a hozzá kapcsolódó erősebb lejtésű, oromzattal egybeépült tornyot harangformájú sisak fedi, ormán kereszttel.

A kőkeretbe foglalt, kissé előreugró bejárat fölött táblát látunk "UJÉTATOTT, DISZESÉTETETT 1847" felirattal. Közvetlenül a timpanon alatt pedig "ERÖS VÁR A MI ISTENÜNK" köszöntést látják az istentiszteletre igyekvők. A templom oldalfalait támpillérek övezik. Az ablakok kosárívesek és egyenes záródásúak, a torony ablakai félkörívben végződnek.

A gerendás síkmennyezettel fedett hosszúkás terem földszintjén 300-an, a három oldalon négy-négy faragott oszlop által tartott karzaton 270-en tudnak részt venni az istentiszteleteken. A bejárattal szemben szószék-oltár helyezkedik el. A bejáratot két oszlop övezi.

A templom építésével egyidős oltáron lévő oltárkép témája Krisztus a keresztfán, 1789-ben festette Johann Joseph Schiller.

A templom ékessége az oltár előtt álló márványozott, kő keresztkút. A kehelyhez hasonlító, barázdált lábon áll a gerezdekre osztott keresztelőmedence, tetején aranyozott voluták közötti népies barokk szoborcsoport Keresztelő Szent Jánost ábrázolja, amint megkereszteli Krisztust. A kút kávájába vésett felirat szerint "TETTES NÉMET MIHÁL ÉS SÁRY THERESIA TSINÁLTATTÁK 1784".

A Joseph Seybert által épített (1864) orgonaházat barokkos rozetták díszítik.

Csatkai Endre: Sopron környékének (a soproni, csornai, kapuvári járás) műemlékei. = Magyarország műemléki topográfiája II. kötet. Győr-Sopron megye műemlékei I. rész (szerk.: Dercsényi Dezső). Akadémiai Kiadó. Bp., 1953.

Evangélikus templomok (szerk.: Kemény Lajos - Gyimessy Károly). Athenaeum, Bp., 1944.

Földes Mária - Csigó László: Magyar evangélikus templomok. Anno Kiadó, é. n., h. n.