Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok


Budapest-Ferencváros, Gát utcai római katolikus templom
(Kaniziusz Szent Péter, korábban Páli Szent Vince)

(Budapest)

Írta és fényképezte: Vizler Imre

Története

Az 1800-as évek végén, a Központi Papnövelde lelki-igazgatója, Bundala Mihály hívására telepednek le a Ferencvárosban Páli Szent Vince rendjének tagjai, a lazaristák. A lelkipásztori feladatokat is ellátó Bundala Mihály 1895 augusztusában indított gyűjtést a Gát utcában építendő templom javára. Az első adakozó gróf Majláth Gusztáv püspök volt, 16 ezer forinttal. Sor került a telek megvásárlására, megkapták az építési engedélyt (1901), és megkezdték a templom és a közvetlenül hozzá csatlakozó háromszintes zárda építését Hofhauser Antal tervei szerint. A közel kétszáz négyzetméteres templomot Kohl Medárd segédpüspök 1903. szeptember 23-án benedikálja, titulusként Páli Szent Vince nevét kapja. Amikor 1936. október 18-án Serédi Jusztinián hercegprímás felszentelte a Közép-ferencvárosi Páli Szent Vincéről nevezett plébániatemplomot, a Gát utcai templom szentszéki engedéllyel a Canisius (Kaniziusz) Szent Péter nevet vette fel.

Canisius Szent Péter, eredeti nevén Kanijs de Hondt (1521 - 1597) jezsuita egyházatya hitszónokként működött Németország főbb városaiban. Rómában, Messinában, és Ingolstadtban tanárkodott. Beszédei, levelei tanúsítják sokoldalú tevékenységét. Bécsi egyetemi tanár korában a neki felkínált érseki majd bíborosi méltóságot nem fogadta el. Mint rendjének első németországi főnöke, kollégiumokat alapított. Irodalmi munkássága 30 kötetnyi. XI. Pius pápa 1925-ben avatta szentté. Ünnepe április 27.

A templomegyüttest 1919-ben csereingatlan fejében átadták az esztergomi főegyházmegyének hitoktatói otthon céljára. A közép-ferencvárosi plébánia is itt működik 1923 - 1938 kötött. A hitoktatói otthon megszűnésével (1941) a Katolikus Iparos és Munkásifjak Országos Egyesülete kapja meg központi székházul. Ez az egyesület 1920-ban alakult meg a munkásifjak támogatására és nevelésére a közép-józsefvárosi Krisztus Király plébánia kezdeményezésében. A csoportok száma 200-ra növekedett, tíz tanoncotthont és szociális intézményt működtetett.

Az Egyesület jeles személyisége volt dr. Ikvay László, akit az államrend megdöntésére irányuló szervezkedés büntettében talált bűnösnek koholt perben és ítélt 8 évi börtönbüntetésre 1961. szeptember 19-én a Fővárosi Bíróság Bimbó tanácsa. Ugyancsak elítélt társai között találjuk Tabódy István és Lénárd Ödön szerzeteseket. Utóbbi fogva tartását maga VI. Pál pápa tette szóvá Kádár János szentszéki audienciája során. Ikvay László KIOE főtitkár, templomigazgató emlékét a templom leckeoldali hajóban állított tábla őrzi.

A templomban ma evangélikus és kopt keresztény istentiszteleteket is tartanak.


Leírása

A neoromán templom vakolatlan, téglaburkolatú, jobb oldalán, közvetlenül a templomtesthez épült a 7 + 2 ablaktengelynyi zárdaépület. Három szabad oldala kevésbé tagolt, enyhe kiülésű lizénák között ablakokkal. Magas főhomlokzata háromszögű oromzatban végződik, csúcsán kőkereszttel. A négyezet fölött torony, haranggal. A falakat a magasban fogrovat, a főhomlokzatot vakárkádok díszítik. A főhomlokzat felső felületét teljesen kitölti a hatalmas körablak, amelynek közepén nagyobb, kerületén nyolc kisebb átmérőjű, ugyancsak körablakot képeztek ki. Festett üvegfelületük enyhén díszített. A körablak fölötti mezőben lépcsőzetes elhelyezésű nagyobb vakárkádok. A kétszárnyú kapu szintén háromszögű oromzatú, csúcsán az egykori kőkereszt lábának maradványával. Az egyenes záródású kapu fölötti félkörív hármas szalagsávjában feliratot láthatunk: IME AZ ISTEN HAJLÉKA / AZ EMBEREKKEL. A két mondat közötti sávban az idézet újszövetségi helye olvasható. A kaput két pár hármas oszlop fogja közre, oszlopfőit növényi ornamentika díszíti.

A templom főhajójának hossza a szentélyig (kerekítve) 14, szélessége 8 méter, a két oldalhajó 8 méter hosszú. A félköríves záródású szentély 5 méter hosszú, 4 méter széles. A templom szembeszökően magas, 14 méter. A diadalívet román stílusú, növényi ornamentikával ellátott fejezetű oszloppár tartja, itt korábban Beszédes Lajos magyaros öltözékű magyar szenteket ábrázoló falfestmény volt látható. A háromszakaszos hajót kettős keresztboltozat fedi. A leckeoldalra nyílt a valamikori oratóriumok egyenként három osztatu ablakai. A karzatra eredetileg ugyancsak a zárda felől nyílt bejárat, ma az orgonához a szükségfeljáraton, a templom belső képét zavaró hídon át lehet megközelíteni.

A román stílusú fából készült főoltárának középső fülkéjében Kanizius Szent Péter szobra áll. A leckeoldali mellékoltáron Szent József, az evangéliumi oldalon Szűz Mária festett gipsz szobra látható. Utóbbi oldal mellékhajóban állították fel Tahi Tóth Nándor festményét, amely Don Bosco Szent Jánost ábrázolja a munkásifjak között.

A karzat alatt képezték ki az Ecce Homo szobor fülkéjét.




Irodalom

Hetényi Varga Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában 1. Pro Domo. Pécs, 1999.

Horváth Miklós: A történeti templomépítés Budapesten. Szerzői kiadás, Bp., 1946.

Katolikus Lexikon IV. Bangha Béla szerk. Magyar Kultúra kiadása. Bp., 1933.

La Rosée Erzsébet gróf: Budapest katolikus templomai. Szent István Társulat. Bp., 1938.

Mesélnek a ferencvárosi utcák. Lukács Emília ö. áll. Ferencvárosi Önkormányzat kiadása. Bp., 2001

Szabó Csaba: A Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a hatvanas években. Szent István Társulat - Magyar Országos Levéltár közös kiadása. Bp., 2005.

Szent Vince plébánia honlapja

Xantus János: Ferencvárosi évszázadok. Helytörténeti füzetek 1992. Ferencvárosi Önkormányzat kiadása, Bp., 1992.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc