Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Székesfehérvár, Rác templom

(Keresztelő Szent János [Szent Iván])

(Fejér megye)

Írta: Vizler Imre
Fényképezte: Vizler Imre és Bajkó Ferenc

A török hódítók segédcsapataiként Fehérvárra érkező szerbek (rácok) a város nyugati frontján telepedtek le, belőlük került ki a török helyőrség jelentős hányada. Az 1601-ben készült városábrázolások az általuk lakott városrészt már Rácvárosként említik. Az évek során a beköltözésekkel számuk mindjobban növekedett, 1777-ben háromszázan, az idők és a történelem változásával 1940-ben már csak hatvanöten éltek itt. 1980-ben csupán egyetlen személy vallotta magát rácnak.

A törökkel együtt érkező rácoknak már 1601-ben állt itt temploma, amelyről a törökök kiűzése után is (1681) megemlékeznek. A templom a 18. században több át-és újjáépítésen átesett. 1723-ban még fából, ágakból és sárból (paticsfal) készítve állt, ezt 1733-ban javították, és 1756-ban toronnyal egészítették ki. A templomot csak azután bontották el, hogy a föléje épített új templom 1771-ben elkészült. Az érdekes és nem mindennapi építkezés az egyházközséggel kötött megállapodás alapján Kerschoffer József kőművesmester keze munkáját dicséri. A berendezés megalkotása, beszerzése 1780-ban fejeződött be.

A kecses, barokk templom főhomlokzatát pilaszterek, az odalhomlokzatokat lizénák tagolják. A főkapu fölött és a déli homlokzaton félkörívvel záródó fülkékben falfestés maradványai. A gazdagon tagolt főpárkány fölötti oromzatban egy körablak, a voluták fölött barokk kőváza. Az oromzatból kinővő tornyot órapárkánnyal és rézsisakkal látták el. A tornyot 1831- ben Schmidt Erhard újította meg. A szentély félkörívben végződik.

Az orgonakarzatos, négy boltszakaszos kupolás teret és a szentély negyedgömbkupolás felületének népies, bizánci stílusú freskóin Krisztus és Keresztelő Szent János életéből vett jelenetek láthatók. A falképeket 1772-1774 között alkották.

A rokokó ikonosztáziont Horváth Ferenc képfaragó és Fijercskó József helyi asztalos készítette, képeit Jovan Grabován és Grigorije Popovity festette 1776-ban.

A templomot körülvevő falon és a templom falának egy részén a régi temető sírköveit helyezték el.


Irodalom

Beke G. László - Gáspárdy András (szerk.): Magyarországi ortohodox templomok, ikonosztázok. Az I. ker. tanács Művelődi Ház kiadása. Bp., é. n. [1989]

Csutiné Schleer Erzsébet: Székesfehérvár. Rác utca, Rác templom. TKM Egyesület. Bp., 1989.

Fitz Jenő: Székesfehérvár. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Bp., 1957

Fitz Jenő: Séta a régi Székesfehérvárt. A Fejér megyei Múzeumok Igazgatósága kiadása. Székesfehérvár, 1966.

Gelencsér József: A székesfehérvári Rácváros és Rác utca. = Műemlékvédelem, 1989/3

Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 1. Dunántúl. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Bp., 1959

Say Géza: A barokk Székesfehérvár. Officina. Bp., 1938

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc