Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Csorna, evangélikus templom

(Győr-Moson-Sopron megye)

Írta és fényképezte: Vizler Imre

Története

A hitújítás korából nincs adat arra, hogy Csornán működtek volna evangélikus reformátorok.

A gyülekezet építése nem lelkészi, hanem világi szervezésben indult meg. Payr Gusztáv bádogosmester - Hérints Lajos farádi esperes lelkész segítségével - évek óta önállóan szervezte a gyülekezet életet.

Az esperes 1926. január 31-ére hívta össze a csornai polgári fiúiskolába a gyülekezetet annak megbeszélésére, hogy milyen körülmények között lehetne protestáns istentiszteleteket tartani a településen. A jelenlévők vállalták, hogy gyűjtést rendeznek egy harmónium beszerzésének költségeire. Az iskola igazgatója, Mittl Ferenc, pedig hozzájárult, hogy az intézmény egy termében tarthassa a gyülekezet istentiszteleteit. Megválasztották a presbitériumot. Ez időtől beszélhetünk a csornai Evangélikus Keresztyén Egyházközség megalakulásáról.

A gyülekezet életének fontos állomása az önálló templom felépítésének szándéka. Nagyarányú, ismételt gyűjtésbe fogtak Kapi Béla dunántúli püspök, illetve a világi hatóság engedélyével. A Sopron vármegyei alispán 1926. decemberében kiadott engedélye szerint a gyűjtés hat hónapon át tarthatott, kiterjedhetett az ország egész területére, beleértve a fővárost is. Az egyik gyűjtőkönyv tanúsága szerint az adakozás mértéke 10 fillértől 5 pengőig terjedt.

A mezőváros vezetése hosszas huzavona után sem engedett át templomépítés céljára megfelelő telket, a gyülekezet kénytelen volt a település déli szélén vásárolni egyet. Az új templom alapkövét ünnepélyes keretek között 1929. október 6-án helyezték el. A gyülekezet a templomépítés érdekében is készen volt nagy áldozatokra. Annak ellenére, hogy jelentősen eladósodtak, a templomot rövid idő alatt sikerült felépíteni. A templomot Kapi Béla püspök szentelte fel 1930. június 9-én. (A felszentelés napjára a templomot ábrázoló kitűzőt készíttettek).

Önálló missziói segédlelkészt csak 1934-ben kapott a gyülekezet, ekkor szakadt el Farádtól, és alakulhatott meg a Csorna-Kapuvári Missziói Egyházközség. Rác lelkészt Nagy Gyula követte 1937-ben, ő szervezte meg 1943-ban a rövid életű evangélikus elemi iskolai oktatást a jelenlegi gyülekezeti teremben. Az anyagiakban is erősödő egyházközség 1949-ben telket tudott vásárolni lelkészlakás építése céljából. Hosszas vita után végül mégsem épült meg, hanem a templom melletti házban kialakított két lakás egyikét vásárolták meg parókia céljára, amely azóta is aszerint működik. Az első, mindmáig leghosszabb ideig 1949 és 1983 között szolgáló parókus lelkész Hubert István volt. Magassy Sándor (1983 - 1995) főként az ifjúság körében végzett szolgálatával erősítette az egyházi életet, építette ki a kapcsolatot a gyülekezet és a hollandiai Heumen református egyházközség között, és intézte a templom felújítását. Távozását követően egy évig Zámolyi Gyula nyugalmazott mosonmagyaróvári lelkész pásztorolta a gyülekezetet, majd őt követte Tubán József, először kihelyezett segédlelkészként (1996-2001), majd 2002-től napjainkig megválasztott parókusként.

Leírása

A klasszicizáló copfstílus jegyeit hordozó egyszerű templomot ifj. Klemens Antal tervei alapján id. Klemens Antal valósította meg. Az északra néző templomtesthez nyugatról csatlakozik a mindössze egyemeletes torony, négyszög alapon ülő nyolcszögletű sisakjának csúcsán a torony magasságához képest kissé aránytalanul nagy kereszt ül. A torony főpárkánya alatt ovális, a harangházon egyenes záródású ablakok láthatók. A harangház oldalait sima pilaszterek szegélyezik. Ezek a pilaszterek visszaköszönnek a templom és a torony sarkain, sávozott alakzatban.

A templomtest közepéből erősen kilép a timpanonnal záródó kétszárnyú bejárat, ugyancsak sávozott pilaszterek fogják közre. A templom ablakai a toronyéhoz hasonlóan egyenesen záródnak, fölöttük jó arányú, félköríves ablakok fokozzák a fény beáramlását a belső térbe. A szépen tagolt főpárkányt lépcsőzetes attika zárja, legmagasabb pontján kereszttel, és az attika közepén füzérdísszel. A főpárkányon "ERÖS VÁR A MI ISTENÜNK" köszöntés olvasható.

Az egyszerű, jóarányú, hosszanti elrendezésű, egyhajós templombelső berendezéseit ugyancsak füzérdísszel látta el a tervező, ifj. Klemens Antal. Az oltárt, a padokat, és a szószéket Nagy Dávid asztalosmester készítette, a nemes fomájú vörösmárvány keresztelő kút Tászler Gyula munkája. A Krisztust ábrázoló oltárképet mosdósi Fekete József festette.



Irodalom

Evangélikus templomok. (szerk.: Kemény Lajos, Gyimessy Károly). Bp., Athenaeum, 1944.

Gaál Zoltán: Csorna iskolái, értékei, nevezetességei. Szerzői kiadás, Győr, 1994

Tubán József: Csornai templomunk. Emlékirat a csornai templom felszentelésének 75. évfordulója alkalmából. Kézirat, Csorna, 2005.


Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc