Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Miskolc, evangélikus templom

(Borsod megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

1530-ban érkezett meg a reformáció szele Miskolcra, mely ebben az időben a protestáns Perényi család birtoka volt, ebben az időben a lakosság evangélikussá lett középkori templomával, a ma is álló avasi református templommal együtt. 1543-ban lelkészének választotta a gyülekezet Dévai Bíró Mátyás lutheránus prédikátort. Miskolci szolgála egybeesett a török uralommal. Időközben a lakosok többsége református lett. A 17. században az ellenreformáció szabott gátat az evangélikus hit terjedésének. 1681-ben enyhülés következett be. Ebben az időben Arnótra jártak ki istentiszteletre a város lutheránusai, templomot nem építhettek. 1781-ben II. József Türelmi Rendelete nagy könnyebbséget hozott. 1782. május 14-én megérkezett a Radvánszky Ferenc által vezetett küldöttség Bécsbe, hogy engedélyt kérjen a Miskolci Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközség megalapítására. Az engedélyt 1783. augusztus 21-én kapták meg, ez tekinthető a gyülekezet alapítási dátumának. Templomunk és imaházuk még nem volt. A templomépítés gondolatát először 1783. október 9-én tárgyalták, ennek érdekében megvásárolták azt a telket, amelyen ma is az egyház épületei és a templom áll. Az udvarban a templom helyén egy faépület állt, ezt imaházzá alakították, és itt iktatták be első lelkészét 1783. november 30-án. 1787-ben megszületett a végleges terv, 1789. május 9-én történt meg az alapkőletétel és 1797. október 29-én szentelték fel a torony nélküli épületet. A templom tervezője ismeretlen. 1817-ben villám sújtotta a templomot éppen egy esti istentisztelet idején. Belecsapott az éppen a szószéken álló Risz Pál lelkészbe és több gyülekezeti tagba. Az oltár kivételével a teljes berendezés kiégett, így az eredeti famennyezet is. 1817 és 20 között újjáépítette templomát az egyházközség. Ekkor kapta a hajó a kőboltozatot.

1855-ben immár másodszor tervezték a torony megépítését, de nem lett belőle semmi. 1862-ben kezdték el építeni és 1865-re fejezték be a ma is álló, 42 méter magas torony építését. 1865-ben szentelték fel. Toronyórája 1867-ben, a Kiegyezés évében készült budán Henszlman Imre órásmesternél.

A klasszicista templom a belváros rejtett kincse. A Kishunyad u. - Városház tér - Hunyadi J. utca - Dayka Gábor utca által határolt tömb udvarában, a Hunyadi utca nagykapun áthaladva találjuk meg. Előtte kicsiny, bensőséges teret alakítottak ki a templomba járók számára. A templom latin kereszt alaprajzra épült. A hajó hossza 35, szélessége 26 méter. Homlokzatából jelzésszerűen előrelépő tornya 42 méter magas. Kőkeretes, szegmensíves bejárata fölött nagyméretű, karzati ablak látható. Az ablaknak kőbábos erkélye van, amely motívum főként katolikus templomoknál jelenik meg, mint áldásosztó erkély. A templom főpárkánya fölött, a torony két oldalán egy-egy kicsiny oromfal húzódik. A harangablak két oldalán ión lizénák húzódnak. Órapárkányának kialakítása virágszirmokhoz hasonlít. A tornyot párnatagos, lanternás sisak zárja a tetején toronygomb és csillag látható. A kereszthajó végein egy-egy szegmensíves, kőkeretes ajtó látható. Valamennyi ablaka félköríves.

Belseje monumentális hatású, 2000 ülőhelyes, sötét tér. Méreteit fokozza és a templom áhítatos összhatására rájátszik az 1941-ben készült virágornamentikát, növényindákat ábrázoló díszítőfestés. A kereszt alaprajz rövidebb szárát félköríves boltozatú, vaskos, dór oszlopokkal tagolt, kétemeletes kőkarzatok töltik ki. A templomteret három csehsüvegboltozat fedi, egy-egy kisebb húzódik az orgona, a két oldalkarzat és az oltártér felett, a legnagyobb pedig a központi tér felett helyezkedik el. Copf, aranyozott szószéke 1820-ban, klasszicista oltára 1865-ben készült. Különösen nagy egyházművészeti értéke az 1897-ben festett oltárkép, mely Székely Bertalan műve. A festmény a miskolci Nőegylet adománya. A Gecsemáné-kertben gyötrődő Jézust ábrázolja. Arcán a rettegés, félelem és a céltudatosság egyaránt jól megjelenik. Különösen szép Jézus ruhájának barna tónusa. A kép fölött a templomépítés dátuma olvasható: 1797. Két oldalán jón oszlopok hózódnak, melyeken timpanon nyugszik. Az oltár fölött, a mennyezet alatt a következő ige áll: "Én vagyok az út, az igazság és az élet". Bejárat felöli karzatán található 1845-ben készült orgonája, melyet a lőcsei Zimmermann orgonamester készített 1 manuállal és 14 regiszterrel. A műemlék épület Miskolc legnagyobb befogadóképességű protestáns temploma.

Három eredeti bochumi acélharangja van, amelyek anyaguknál fogva nem kerültek rekvirálásra. Az 1681 kg-os harang 1864-ben készült Zaltzer Lajos és neje, Gandig Zsófia adományából. A középső harang 1005 kg-os, Kraudy László, Huttler Teréz és Sesztina Péter adományozta, 1863-ban készült. A fenti két harangot 1865. április 11-én húzták fel a toronyba és április 20-án szólaltak meg először. A kisharang 477 kg-os, eredetileg 1881-ben készült Trillhaas György és Napravszky Jánosné Krausz Zsuzsanna adományából. Az I. világháborúban megrepedt, 1923-ben a diósgyőri vasgyár öntötte újjá. Istentiszteletek előtt fél órával a nagyharang szól, kezdéskor pedig a középső és a kisharang.

Istentiszteletet vasárnap 11 órakor tartanak. A város 184 000 lakosából 2600-an evangélikusok, vagyis az összlakosság körében 1,4 %, a felekezethez tartozók körében pedig 2 % az evangélikusok aránya.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc