Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Miskolc, Deszkatemplom

Tetemvári református templom

(Borsod megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A belváros nevezetességeinek legészakibb darabja Miskolc egyik legkülönlegesebb temploma. A 17. századi pestisjárvány elmúltával az áldozatokat ezen a dombon temették el egy magas hantú tömegsírban. A helyiek ezt a szomorú emlékű területet kezdetben Csontvárnak, majd Tetemvárnak nevezték el. Ravatalozóként szolgáló temploma 1637-ben épült fából. 1698-ban kicserélték a tető zsindely héjazatát. A korhadó fa építőanyag miatt a templomot időről időre újjá kellett építeni. 1724-ben kő alapokon új épületet emelnek, majd 1781-ben ezt is újjáépítik. Rendszeresen 1785-től használják istentiszteletek tartására, mivel ebben az időben már kicsinek bizonyult az avasi templom, s a város északi felén élő hívek igényelték, hogy lakóhelyükhöz közelebb is tartsanak istentiszteleteket. 1806-ban életveszélyesnek nyilvánítják a templomot. Szerencsére 1808-ban elkészült a Kakastemplom, így ettől kezdve ismét visszaminősül ravatalozóvá. 1825-től kezdve nagy ünnepeken ismét megnyit a hívek számára. 1874-ben a tehetős kereskedő Bató István és felesége, Imre Eszter újíttatták fel a templomot, ekkor alapítványt hoztak létre a templom felújítására, amely sokszor jelentett biztonságot a faszerkezet szükségszerű kicserélésére. Bató István hagyatékában az szerepel, hogy a templomot valamennyiszer fából építsék újjá, életünk múlandó voltára emlékeztetve evvel.

1920-ban nyilvánvalóvá vált, hogy az elkorhadt falú templom helyébe ismét újat kell építeni. A tervezés vezérelvét a Bató hagyaték határozta meg, szándékának megfelelően kikötötték, hogy az új templomnak fából kell készülnie. 1936-ban lebontották a régi épületet és kiírták a tervpályázatot. Két pályamű érkezett be, mindkettő Szeghalmy Bálint akkori miskolci főépítész nyújtotta be, az egyiket saját nevén, a másik álnéven, Herczeg Zsigmond néven. Herczeg Zsigmond építész Szeghalmy barátja volt. Mivel ebben az időben a miskolci köztisztviselő nem örvendett nagy népszerűségnek a városban, természetszerűleg az álnéven beadott pályázat nyert. A templom felszentelésére és használatbavételére 1938-ban került sor. 1950-től önálló gyülekezete van. 1951-ben berendezését átrendezték, 1971-ben kicserélték a zsindely-héjazatot, 1982 és 86 között teljes felújítást végeztek rajta.

1997. december 4. szomorú dátum Miskolc életében. Egy szektás férfi vélt isteni indíttatással felgyújtotta Szeghalmy Deszkatemplomát. A gyülekezet templom nélkül maradt. Példás összefogás eredményeként hamar összegyűlt az alap a leégett templom újjáépítésére, melyben szerepe volt a miskolciaknak, reformátusságnak, határon innen és túli magyaroknak és az akkori kormánynak is. Elkészültére 1999. április 9-én került sor, s május 2-án szentelték fel. Az újjáépítést Simon Gábor építész vezette. A régi templom épült újjá kisebb praktikus változtatásokkal és épülettechnikai újításokkal, fokozott épületvédelmi eljárások alkalmazásával. A bejárattal szemben új karzat épült, a hullakamrát a templomtérhez csatolták, vastagabb hőszigetelést és padlófűtést kapott. Fokozott figyelem hárult a további tűzkárok megelőzésére, ezért a faanyagot UV-, gomba- és tűzvédelemmel látták el. A zsindely lécezése alatt horganyzott acéllemez került beépítésre. A teljes templomot, s annak minden faelemét, a tartószerkezetekkel és a látható faborítással együtt égéskésleltető védőszerrel kezelték le.

A Petőfi tér mögött, dombtetőn magasodó műemlék fatemplom külső komponálásban az erdélyi és a szatmári református templomok építészeti elemei, motívumai dominálnak. A templomhoz vezető lépcsőzet elején székely kapu áll, mely a Bató házaspár nagylelkűségéről tanúskodik. Az épület kelet-nyugat tengelyű, bejárata kelet fele néz. Szerkezeti főelemei lucfenyőből, a szem előtt lévő takaróelemek vörösfenyőből készültek. Déli hosszoldalán helyezkedik el két tornya. A 28 méteres harangtorony szoknyája alatt a 5x8 méteres ravatalozó helyezkedik el. Sisakja négyfiatornyos. A torony tetején hatalmas szélkakas figyelmeztet, hogy a hívő embernek nem szabad megtagadnia Krisztust. A főhomlokzat mellett áll 12 méter magas, egyszerű, fiatorony nélküli, a betlehemi csillaggal záródó lépcsőtornya. Főhomlokzati oromzatának csúcsán tulipánmotívumot láthatunk. Hármas tagolású bejárata fölött a karzat három ablaka látható. A magas tetőzet mindkét oldalon füstlyukas csonkakontyolt záródásban végződik. A főtömeget a bejárattal átellenes nyugati oldalon keskenyebb és alacsonyabb, szentélyszerű térbővület egészíti ki. Külső színvilágában a fa barna árnyalata mellett a kék és zöld színek tűnnek elő.

Eredeti lineáris elrendezésű belsejét centrálisra változtatták a tűzvész után. Az apszisba karzat épült, a szószéket pedig az északi oldalra helyezték át. Így a templom sokkal családiasabb hangulatú. Ülőhelyeinek száma 450, kb. 800 fő befogadására alkalmas. A belső tér 25 méter hosszú és 10 méter széles, melyhez egy 5x8 méteres kapcsolt tér (az egykor elkülönített ravatalozó) csatlakozik. Mennyezeti záródása trapézszerűen történik. Orgona mögötti és a bejárattal szemközti színes ablakai szépséges hangulattal árasztják el a teret. Korábbi, megsemmisült orgonája 1951-ben készült Rieger Ottónál, 1 manuálos és 16 változatú volt. A jelenlegi 1999-ben készült el.

A tűzvészben egyetlen, 335 kg-os harangja is megolvadt. 1998-ban két harangot öntött Gombos Lajos őrbottyáni mester a templom számára. Az Ödön-harang 360 kg-os, 88 cm alsó átmérőjű. Palástján kehely látható.

Felirata:
TEBENNED BÍZTUNK ELEITŐL FOGVA, URAM!
NINCSEN SENKIBEN NAGYOBB SZERETET ANNÁL,
MINTHA VALAKI ÉLETÉT ADJA AZ Ő BARÁTAIÉRT
JÁN.15.13

Másik oldalán:
ÖDÖN FIUK EMLÉKÉRE ÖNTETTÉK
SZÜLEI: JUHÁSZ BÉLA ÉS NEJE BENE IDA MÁRIA
1938-BAN SZLEZÁK RÁFAEL HARAGÖNTŐVEL BUDAPESTEN.
A DESZKATEMPLOM LEÉGÉSE UTÁN
ÚJRAÖNTETTE ÉDESAPJA, KULCSÁR KÁROLY EMLÉKÉRE FIA,
KULCSÁR JÓZSEF ÉS CSALÁDJA 1998-AS ÉVBEN
GOMBOS LAJOS HARANGÖNTŐVEL ŐRBOTTYÁNBAN

A Sándor-harang 193 kg-os, 71 cm alsó átmérőjű.


Felirata:
SOLI DEO GLORIA
SZÍVEMET HOZZÁD EMELEM ÉS BENNED BÍZOM URAM!
VIVOS VOCO, MORTUOS PLANGO, FULGARE FLANGO!

Másik oldalán:
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN ELVITT
SÁNDOR HARANGJA EMLÉKÉRE ÖNTETTE
MESTER SÁNDOR 1998-AS ÉVBEN
A TEMPLOM ÚJJÁÉPÍTÉSÉNEK IDEJÉN
GOMBOS LAJOS HARANGÖNTŐ MESTERREL ŐRBOTTYÁNBAN

A templomban vasárnap télen 9 és 10 órakor, nyáron 8 és 9 órakor tartanak istentiszteletet.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc