Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Miskolc, Kakas-templom

(Belvárosi / Kossuth utcai református templom)

(Borsod megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

"Az igaz Isten tiszteletére 1808 esztendőben" - áll a belvárosi református templom bejárata fölött. A 18. század közepére az avasi templom szűkösnek bizonyult, illetve a város növekedésével a távolabb eső területek lelki gondozása egyre nehezebben volt megoldható. Ennek érdekében a korábban ravatalozóként funkcionált tetemvári Deszkatemplomot megnyitották vasárnaponként a miskolci gyülekezet számára. A református elődök azonban ennél méltóbb hajlékot szerettek volna. A presbitérium megoldásként fontolóba vette egy új, méltóságteljes templom felépítését. 1783-ban nyújtották be a helytartósághoz a kérelmet, engedélyt csak két év múlva kaptak Vay József egyházkerületi főgondnok közbenjárására. A templom telkét Szepessy Ferenc adományozta. 1786-ban letették az alapkövet, és kezdődött meg a későbarokk templom építése Rábel Károly tervei szerint. Az építkezés - szegény egyház lévén - elhúzódott, többször anyagi gondokba ütközött. 22 év elteltével, 1808. november 19-én szentelte fel Őri Fülep Gábor sajószentpéteri lelkipásztor. Ekkor még se tornya, se orgonája nem volt. 1814-ben vetődött fel az orgonaépítés ügye, mely 1822-ben meg is valósult. 1843-ban tűzvész rongálta meg a templomot, ekkor már szóba került a torony megépítése, ez azonban csak 1864-ben kapott realitást. 1863-ban színházi táncvigadalmat rendeztek, ennek bevételéből épült fel a ma is álló torony. 1864 tavaszán megtörtént a torony alapkőletétele. Az alapkőben a szokásoknak megfelelően pénzérméket, iratokat, illetve a presbitérium és a lelkészek névsorát helyezték el. 1865. szeptember 19-én tartották a toronyszentelést, a tervező Wieser Ferenc volt.

Miskolc belvárosában egymás közelségében helyezkedik el a minoriták, az ortodoxok és a reformátusok temploma. Utóbbi a város egyik legjellegzetesebb épülete. A kelet-nyugati tengely keleti homlokzatán áll jellegzetes, egyedi kialakítású tornya, mely mind Miskolcon, mind a Tiszáninneni Református Egyházkerületben a legmagasabb. A 63 méter magas tornyot a tervező a homlokzat síkjába tolta be, evvel főhomlokzata kiegyensúlyozott és méltóságteljes hangulatot áraszt plasztikus falfelületével, nagyméretű, karzati ablakával és szegmensíves bejáratával. A templom egyedi hangulatát az íves oromzat szélén lévő két-két és a torony főpárkányán magasodó négy obeliszk adja. Az órapárkány fölött a négyszögletes toronyszakasz főpárkánnyal zárul, s afölött kezdődik nyolcszögletes szakasza, melyre csúcsos sisak borul. A templomot a torony csúcsán lévő kicsiny, aranyozott kakas miatt a helyiek Kakastemplomnak nevezték el. A félkörívben záródó templomhajó oldalsó ablakai félkörívesek. Északi falának közepén helyezkedik el copf stílusú kőkapuja, mely a templom felszentelési dátumát örökíti meg. A klasszicista és eklektikus stílusú templom műemlék.

Belseje jellegzetes puritán református templomtér. Alapterülete kisebb az avasi református temploménál, 14x40 méteres, viszont légköbméterben és befogadóképességben ez bizonyul nagyobbnak. Ülőhelyeinek száma 1200. Mennyezete háromboltszakaszos, a boltszakaszokat kettős falpilléreken nyugvó hevederek választják el egymástól. Centrális elrendezéséből következően a déli hosszoldal felénél helyezték el 18. századi, barokk, aranyozott szószékét. Hangvetője alján a református templomokban ritka Istenszem-motívum látható. A szószékkosár alatt aranyozott lelkészi stallumok sorakoznak, előtte a kerítéssel körülvett Úrasztala látható. A teret három oldalról későbarokk, kosáríves karzatok övezik. Az apszisban és az északi oldalon egyszintes, a bejárat felöli oldalon kétszintes karzat húzódik. Utóbbi a városban szolgáló katonáknak épült. A karzatok alatti mennyezet szintén csehsüvegboltozatos, akárcsak a hajómennyezet. A bejárattal szembeni karzaton áll barokk orgonája. 19. századi orgonáját 1901-ben eladták, helyébe még ebben az évben elkészült a jelenlegi 2 manuálos, 19 regiszteres Angster-orgona.

A templom egyetlen harangja Miskolc nagyharangja, s egyben a Tiszáninneni Egyházkerület legnagyobb, Magyarország harmadik legnagyobb református harangja. A 3006 kg-os (53 bécsi mázsa), 176,5 cm alsó átmérőjű, A hangú Eszter-harangot Hiltzer Ignác öntötte 1865-ben Bécsújhelyen.

A legendás harang névadója Bató Eszter, aki a nemesi származású Bató István és Imre Eszter gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben. A tehetős kereskedő és üzletember édesapa szigorú körülmények között nevelte gyermekét. Még tizenéves serdülő volt lánya, már kiválasztotta számára leendő hitvesét. A lányt visszataszította a közte és vőlegénye között lévő 15 év korkülönbség, ezért 28 évesen elszökött hazulról szegény családból származó kedvesével. Időközben meggondolta magát. Megbánva szökését visszatért az atyai házhoz, ott viszont nem engedték be. Egy teljes éjszakát töltött az utcán szakadó esőben, koratavaszi hidegben. Reggelre a szigorú apa megkönyörült és beengedte lányát. Eszer tüdőgyulladást kapott, amely el is vitte 1865. május 13-án. Ezután a Bató családban Eszter gyászának egész kultusza támadt. Lezárták és évekig érintetlenül hagyták szobáját. A ház bontása után a berendezés a Belvárosi Ref. Gyülekezet tulajdonába került, ma a Nyilas Misi Református Ifjúsági és Missziós Központban található meg az örökség. Bató István lánya halála emlékére hatalmas harangot öntetett, melyet 1866. május 13-án, Eszter halálának egy éves évfordulóján szenteltek fel és szólaltattak meg először. A szájhagyomány szerint a Bató család beleöntette a harangba minden arany és ezüst ékszerét.

Műszaki okok miatt hosszú éveken keresztül nem lehetett használni. 2007. szeptember 9-én szólalt meg ismét ünnepi istentisztelet keretein belül. Az apa meghagyásának megfelelően évente háromszor Eszer emlékére szól a nagyharang. Május 13-án reggel 7-től egy órán keresztül halála, július 7-én reggel 8 órától félóráig névnapa, szeptember 11-én este 6-tól fél órán keresztül pedig születésnapja emlékére. Emellett természetesen hívogat istentiszteletekre és megszólal temetések alkalmával is. Vasárnap 9.30-9.40-ig, 10.00-10.03-ig, az istentisztelet végén és délben 11.55-12.05-ig hallható.

Felirata:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS EGYETLEN KEDVES KISLÁNYUNK
NEMES BATÓ ESZTER EMLÉKÉRE,
AKI SZÜLETETT 1837. SZEPTEMBER 11-ÉN, MEGHALT 1865. MÁJUS 13-ÁN.
A MISKOLCZI HELVÉT HITVALLÁST TARTÓ
EVANGÉLIUMI EGYHÁZNAK ÖNTETTÉK A FÁJDALMAS SZÍVŰ SZÜLÉK,
BATÓ ISTVÁN ÉS NEJE, SZÜLETETT IMRE ESZTER

Másik oldalán:
ÖNTÖTTE 1865-BEN BÉCSÚJVÁROSBAN HILTZER IGNÁCZ,
SÚLYA 53 MÁZSA 68 FONT,
ÉRTÉKE 4558 FT. O E.

Miskolc 184 000 lakosából 42 000 -en reformátusok, vagyis a lakosság 23%-a, a felekezethez tartozók 30%-a református a városban.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc