Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Miskolc, Nagyboldogasszony-plébániatemplom

Minorita templom

(Borsod megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

Ásatások bizonyítják, hogy ezen a helyen már a XV. században Boldogasszony tiszteletére szentelt templom állott, amit a törökdúlás pusztított el. A rendház és templom alapítója Kelemen Didák minorita tartományfőnök volt, aki 1728-ban engedélyért folyamodott III. Károlyhoz. Az engedélyt Bécs hamar megadta, így már 1728-ban megtörtént a terület kimérése és 1729. szeptemberében megtörtént az alapkőletétel. 1735-ben a kripta és a szentély, 1736-ban az ideiglenesen felszentelt főoltár készült el. Az alapkövet a főoltár mögötti falban helyezték el. Az építkezést az egri érsek, Erdődy Gábor szponzorálta, így a hatalmas épület hamar elkészülhetett. 1743-ban szentelték fel, ám ekkor még csak a hajó és a tornyok egy része volt kész. 1751-ben húzták fel a tornyok tetejére a keresztet. Tervezője a kor egyik legkiválóbb barokk tervezője, az olasz Giovanni Battista Carlone egri püspöki építész volt. Érdekes egybeesés, hogy a mindszenti templommal pontosan egy időben épült, ugyanakkor kezdték el és fejezték be a munkálatokat mindkét templomnál. A felszentelés után a kolostor épülete következett, ez 1743 és 71 között épült, majd pedig a templom másik oldalán álló iskola 1773 és 77. A két épület a templommal szoros egységet alkot. 1843. július 19-én tűzvészben megsérült a belváros több háza, templom, így a minoritáké is. Beszakadt a boltozat, leégtek a tornyok, megolvadtak évszázados harangjai. Berendezésének nagyja szerencsére megmenekült. Két év alatt sikerült helyreállítani a templomot az eredeti, Carlone-tervek szerint. Felszentelésére 1845-ben kerítettek sort. A minoriták eredetileg nem vezettek plébániát. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején felvetődött ennek gondolata, ám ezt elvetették. 1944-ben lelkészséget alapítanak, anyakönyveket 1970 óta vezetnek. 1946-ban megalakul a templom Assisi Szent Ferencről elnevezett énekkara. Önálló plébániaként 1982 óta működik (Miskolc-Újvárosi Nagyboldogasszony Plébánia).

A Hősök tere hátterében húzódik a monumentális, barokk templom. Főhomlokzata higgadt, letisztult. Rokonság figyelhető meg a nagyszombati egyetemi templom és a bécsi jezsuita templom kevésbé mozgalmas homlokzatával. A két torony által közrefogott falszakasz jelzésszerűen előrébb lép. Ión lizénák három függőleges szakaszra bontják, vízszintes párkányai pedig két szintre és egy oromzatra. A háromágú, íves lépcsők a templom timpanonos szemöldökű, kőkeretes, egyenes záródású ajtajához vezetnek. A barokk templomhoz jól illeszkedő bronzkapu 2001-ben készült, Tóth Béla alkotása és Veress András egri püspök szentelte fel. Két oldalán egy-egy szoborfülkében láthatjuk Assisi Szent Klára és Árpádházi Szent Erzsébet szobra. Szent Erzsébet apácaruhában van megjelenítve. Följebb, a szegmensívesen záródó kórusablak két oldalán a szerzetesrend két rendkívül tisztelt szentje, Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobra áll. Utóbbi két szoborfülkéket és a kórusablakot is szemöldökpárkány zárja. Az eddigi négy szobor 1779-ből való. Az oromzat fókuszpontjában lévő Szűz Mária szobor a többinél korábbi alkotás. Az íves oromfal volutáin egy-egy Máriának hódoló angyal ül, két szélén kancsó formájú díszítmény áll. Középen, a legmagasabb ponton Istenszem-motívum vonja magára a figyelmet. A kétoldalt álló tornyok 50 méter magasak. Saroklizénái ión fejezetűek, a félköríves harangablakok fölött szemöldökpárkány helyezkedik el. A lépcsőház felső ablakai lant alakúak. Tér felöli órapárkányaira 1995-ben toronyórát szereltek. Lanternás sisakjai kétpárnatagosak.

Belseje háromhajós, ötboltszakaszos, csehsüvegboltozattal fedett barokk tér. Alaprajzilag rendkívül egyszerű épület. Szentélye a hajóval egyforma szélességű és magasságú. Élénk tónusú, neobarokk mennyezetfreskóit Raksányi Dezső és Korény József festette. A vaskos oszlopok által elválasztott oldalhajókban 3-3 mellékkápolna sorakozik. Az első kettőben Szent István és Szent László klasszicista oltára látható, melyek 1880-ban készültek. Utána az 1744-ből való, a templommal egyidős Szent Ferenc oltár következik, impozáns későbarokk alkotás. Vele átellenben Páduai Szent Antal, a következő két kápolnában pedig Szent József és Szent Erzsébet oltára következik. Utóbbi három az 1880-as években készült. A szószék melletti oldalkápolnában lévő Szent Kereszt oltárt H. Zibenrok készítette 1845-ben klasszicista stílusban. A diadalív bal oldalán álló rokokó szószéket Piringer Ágoston miskolci minorita rendi asztalos faragta 1758-ban. Gazdagon aranyozott, kőkosarán a négy evangelista látható a rájuk jellemző jelképpel: Máténál angyal, Márknál oroszlán, Lukácsnál ökör, Jánosnál sas. Mindegyikük kezében ott van az evangélium, benne latin igével. A hangvető alatt Gabriel és Mihael arkangyal fogja közre a ferences szerzetesi keresztet. A hangvető alján a Szentlélek galambja, koronáján puttó látható.

Korábbi, 1736-ban készült, rendkívül gazdag díszítésű főoltárát 1818-ban rossz állapota miatt újjal pótolták. Az új 1819-ben elkészült főoltár Szepesy Ignác egri kanonok költségén készült. Az oltárképet Bakay Pál egri festő festette. A festményt 1867-ben Sajósy Alajos Mária mennybemenetelét ábrázoló alkotására cserélték ki, amely egyébként Tiziano képének remekül sikerült másolata. A főoltár szobrászati munkái viszont eredetiek, Antzenhofer Ignác munkái.

Négy harangja van. A jobb oldali toronyban függ a 2000 kg-os, Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt nagyharang, vagy közismert nevén a Gábor-harang, amely 1847-ben készült Hilzer Ignác műhelyében, Bécsújhelyen. Felirata: "Magyarország védasszonya, könyörögj érettünk". 1924-ben leszakadt a nyelve, s csak 1936-ban javította meg Szlezák László mester.

A bal oldali toronyban három harang van. A Hősök harangja 959 kg-os. Ezen is, akárcsak a nagyharangon Magyarok Nagyasszonya domborműve látható. A harang másik oldalán Jézus egy földre rogyott katonát tart a kezében. Szlezák László öntötte 1936-ban a torony többi harangjával együtt Budapesten. Felirata egyik oldalán: "Szabad hazánkat óh add vissza nekünk", másik oldalán: "Hős fiainak emlékére. A háborúba mentünk, az élők hálájából most mi visszatértünk hitünkért, honunkért és értetek haltunk érctorokkal, ezt hirdeti harangunk". A Kelemen Didák harang 587 kg-os, Mindenszentek tiszteletére szentelték. Felirata latin nyelvű. A lélekharang Páduai Szent Antal nevét viseli, 150 kg-os. Rajta a megfeszített Krisztus domborműve látható. Ötödik, a II. világháborúban elrekvirált harangja szintén 1936-ban készült, ezt Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelték. Ez 284 kg-os volt.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc