Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Békéscsaba, Páduai Szent Antal plébániatemplom

(Békés megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A város főterét észak felől a két evangélikus templom, dél felől a római katolikus templom meghatározó épülettömbje határolja. A reformációtól kezdve a templom felépüléséig több évszázad telt el. A 18. század közepéig a csabai katolikus hívek száma jelentéktelen volt (1736-ban összese 30), a szentmiséket egy lakáson tartották. 1750-ben létesült helyi plébánia, az akkora már 300 főre növekedő katolikusoknak a plébánián kicsi kápolnát rendeztek be, és Szentháromság tiszteletére szentelték fel. A betelepülő „pápisták” és az őslakos „lutheránusok” között nem volt felhőtlen a kapcsolat, mindkét fél a szabad vallásgyakorlatát féltette. Területi elkülönülést is elrendeltek: a katolikusok csak a város keleti felén telepedhettek meg. 1769-ben épült fel első templomuk torony nélkül Páduai Szent Antal tiszteltére, méretei: 28,5 x 9,5 méter. A templom mellett harangláb állt. A 18. század végén megépült a torony is. A 19. században már szabadabban gyakorolhatták a katolikusok a hitüket, például a cselédeknek már nem volt kötelező uruk vallását követni. 1831-ben villám csapott a toronyba. A templom belső festése 1857-ben készült el. Az 1830-ban létesült katolikus temetőbe 1894-ben kápolna épül Laurinyecz György adományából. Időközben a katolikus lakosság többszörösére duzzadt. 1821-ben már 2800-an voltak katolikusok, a Millennium idején már a 9000-ret is meghaladta számuk, érthető ezért, hogy szűkösen fértek el régi, amúgy is felújításra szoruló templomukban. 

1907 őszén megkezdődött a régi templom elbontása, s három év alatt fel is épült Hofhauser Antal tervei alapján a mai monumentális épület. Fetser Antal nagyváradi püspök szentelte fel 1910. június 12-én.

           

A vöröstégla burkolatú neogót templom kialakításában a vertikális elemekre helyeződik a hangsúly, ily módon meghatározóak a támpillérek, csúcsíves ablakok, az égbetörő kettős harangtorony, illetve a hajók kereszteződésénél lévő huszártorony. Az órapárkányos, óra nélküli tornyok 61 méter magasak. A templom bazilikális rendszerű: főhajóból, két mellékhajóból, kereszthajóból és szentélyből tevődik össze. Belső hosszúsága 51, szélessége 34 méter. A szentély 10 méter széles. A bejárati kapu előtt hármas tagolású kapuárkád húzódik, melyeket korinthoszi oszlopok választanak el egymástól. A tornyok vonalától kissé beljebb húzódó homlokzat bejárata fölött Magyarok Nagyasszonyát láthatjuk kezében a Kisdeddel, két oldalán egy-egy angyal, akik kezükben hazánk címereit tartják. A főhomlokzat beljebb ugró tükörfelületén rózsaablak látható. Az oromzatcsúcsokat a tervező lótuszbimbókkal látta el. A torony négy sarkán egyszerűbb vízköpők helyezkednek el.

           

3000 fő befogadására alkalmas belső terében a hajók gótikus keresztboltozattal fedettek, melyeket ión pillérkötegekbe összefutó, keskeny hevederek választanak el egymástól. A falak színvilágában inkább a hideg (zöld, kék) színek dominálnak. A jobb oldali (déli) mellékhajó végén, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyben szoborcsoportot látunk. Főalakként Mária Szeplőtelen Szíve, mellékalakok: két hódoló angyal. Alattuk tabernákulumos kőoltár, mellette a padokkal szemben az 1999-ben Megyeri-Horváth Gábor által festett mű, Szent Rita képe látható. Ez alatt egyszerű oltáron áll Jézus szobra. A kálvária terrakottából készült stációi Orbán Antal alkotásai, 1926-ban készültek. A másik (északi/ bal) mellékhajó oltára Jézus Szíve tiszteletére készült. A kereszthajóját Gróh István és Béla szekkói díszítik.  A jobb oldalon: Szent Gellért és Szent László, Szűz Mária a kisded Jézussal, Jézus Szíve, Szent István és Boldog Gizella falfestménye. Bal oldalon: Szent József Jézussal, Assisi Szent Ferenc, Szent Erzsébet és Szent Margit.

           

A szentély főoltárát Szent Antal szobra és az őt körülvevő, István királyt és Imre herceget megjelenítő szobrok ékesítik. Az oltár tabernákulumának sárgaréz ajtaján a szent jegyekben megtestesülő Jézus teste és vére: ostya és kehely látható. A szentélyben a mennyezetre felfüggesztett, díszes tartóban az örök mécses ég. A falfestmények a 12 apostolt és Keresztelő Szent Jánost, továbbá Páduai Szent Antal életének mozzanatait és szolgálatát ábrázolják. A szembemiséző oltár jobb oldalán ambó és homokkőből készült keresztelőkút, bal oldalán szószék áll, melynek kosara kőből, hangvetője fából készült.

           

A templom ablakai is értékesek, a szentély középső ablaka Jézus mennybemenetelét, a mellette lévő két kép a koronát felajánló Szent Istvánt és Szent Antalt ábrázolja, a szélső ablakok pedig két vértanút: Szent Ágnest és Szent Istvánt. A kereszthajó jobb oldali ablakán Kalazanczi Szent József, a bal oldalin Szent Imre látható. A kórus mögötti, impozáns rózsaablak Mohai Attila műve, a Szentháromságot és a hét szentséget ábrázolja. A bal mellékhajó ablakai XXIII. János és VI. Pál pápákat ábrázolja, míg a velük szemköztiek a két világháborúnak állítanak emléket. A bejárat jobb oldalán Szent Antal szobra fölött Szent Mihály arkangyal üvegablaka, bal oldalt pedig Lisieux-i Kis Szent Teréz szobra fölött Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló üvegablakot láthatunk. Orgonáját Rieger Ottó készítette 1932-ben két manuállal és 32 regiszterrel.

            Három harangja van: 900, 350 és 80 kg-osak. A mai, 110 cm alsó átmérőjű nagyharang 1937-ben, Szlezák László budapesti műhelyében készült Szent László tiszteletére, ezt Hősök harangjának is nevezik. A 80 cm átmérőjű Szent István-harang ugyanekkor készült Szent István halálának 900. évfordulójára. Felirata: „SI DEUS PRO NOBIS – QUIS CONTRA NOS?”. A lélekharang 43 cm alsó átmérőjű, 1802-ben készült Eberhard Henrik műhelyében. Legnagyobb, 1853 kg-os, a Szentháromság tiszteletére 1924-ben szentelt harangját a II. világháborúban elvitték. A mai három harang a déli (jobb oldali) toronyban van elhelyezve, a főtér felöli (északi/bal oldali) torony a rekvirálás óta üresen áll. Reggel 7-kor, délben, este8 órakor, illetve pénteken 3-kor a Hősök harangja szól 3 percig, az esti harangszó után pedig a lélekharang 1 percig. A hétköznap esti és a vasárnapi szentmisék kezdetekor a három harang egyszerre szól 2 percig. Úrfelmutatáskor a középső harang 1 percig. [Kovács Péter plébános írásos közlése alapján].

 

            Békéscsabán a 20. század folyamán a katolikusok száma meghaladta az evangélikusokét. A legutóbbi népszámlálás alapján 17000 római és görög katolikus lakos él a 14000 evangélikus és 7400 református lakos mellett. Szentmisét vasárnap 7, 10 és 18 (télen 17) órakor, hétköznap 7 és 18 (télen 17) órai kezdettel mutatnak be.

 

Irodalom:

http://www.csabaplebania.gportal.hu

Bugár-Mészáros Károly: Békéscsaba, Plébániatemplom – 1987

Cseres Tibor: A kétszázötvenéves Békéscsaba – 1969

Haán Lajos: Békéscsaba története – 1968

Jankovich B. Dénes, Erdmann Gyula: Békéscsaba története - 1991

 

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc