Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Esztergom, Szent Anna plébániatemplom

(un. Kerektemplom)

 

Írta és fényképezte: Vizler Imre

 

            Máig él a hiedelem, hogy Rudnay Sándor (1760 – 1831) érsek, bíboros, hercegprímás a templomot a Bazilika kisebbített másaként építtette. A szerzőséget korábban Kühnel Pálnak (1765 – 1824) tulajdonították, de Rudnay érsek Packh Jánost (1796 – 1824) bízta meg. Az 1828-ban megkezdett építkezés az érsek halála miatt csak 1837-ben fejeződött be.

 

            A templom a klasszicizmus elveit valósítja meg, a római Pantheon mintájából indul ki, a kör alaprajzú belső teret kupolával fedi. Packh János alkalmazza a Pantheon még a barokk korban épített, majd később elbontott tornyait is. (Ezeket a szakirodalom némi malíciával „Bernini szamárfüleinek” nevezi). Nem maradt el a portikusz oszloprendje sem.

.

            A kerek alaprajzú templom előtti hat dór, vájatolt oszlopos előépítmény Rudnay Sándor indás-leveles díszítményű domborművű címerével ellátott timpanonban végződik. A timpanon mögötti attikán két tornyocska ül, melyek az oszloprend és a kupola arányát javítják. A kupola magassága 38 méter, belső területe 314 négyzetméter. A bejárati vörösmárvány lépcsősor mellvédjén két angyal mészkő szobra áll. Mindketten földön álló keresztet tartanak. A szobrok Ferenczy István (1792 – 1856), első magyar szobrászművész műhelyében dolgozó Herczog György (19. sz. első fele) művei. Az oszlopcsarnok tengelyében kőkeresztet láthatunk, festett korpusszal. Felirata: 1886. oct. 28 emlékére.

 

A márvány főoltár képe Szent Annát, Joachimot és a Gyermek Máriát ábrázolja, Hesz Mihály (1768 – 1833) műve 1829-ből. Szűz Mária életét nyolc dombormű örökíti meg. A három falfestmény Szent Anna életének főbb eseményeit ábrázolja, képenként tizenöt négyzetméteres méretben. A kupoladobot virágfüzér és tizenöt angyalfej díszíti, Andreas Schrott (1791-?) osztrák művésztől. A templom épületét Vaszary Kolos érsek költségén 1900-ban restaurálta Czigler Győző (1850-1905), képeit ifj. Storno Ferenc (1851-1938) újította meg. Újólag helyreállították 1950-ben.

 

Irodalom

 

Borovszky Sámuel dr.: Esztergom vármegye. Országos Monografia Társulat. Bp., é.n. [1908]

Csomortány Levente: Kerektemplom (Szent Anna). In Magyarország műemlékjegyzéke. Komárom – Esztergom megye. KÖH. Bp., 2006. 

Dercsényi Dezső - Zolnay László: Esztergom. Magyar műemlékek. Képzőművészeti Alap. Bp., 1956. 

Genthon István. Magyarország művészeti emlékei I. Dunántúl. Képzőművészeti Alap. Bp., 1959.

Köztéri alkotások. Esztergom 2000 Enciklopédia 1. Szerk.: Szabó Károly.  Keresztény Múzeum Alapítvány. Esztergom, 2001.

Lepold Antal dr. – Lippay Lajos dr.: Esztergomi útikönyv. Buzárovits Gusztáv kiadása. Esztergom, é.n.

Major Máté: Építészettörténeti és építészetelméleti értelmező szótár. Akadémiai. Bp., 1983.

Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis III. szerk.: Beke Margit. Emlékkönyv az esztergomi bazilika felszentelésének 150. évfordulója alkalmából. Szent István Társulat. Bp., 2006.   

Művészeti Lexikon. 1-2., 4. Szerk.: Zádor Anna – Genthon István. Akadémiai. Bp., 1975.  

Zádor Anna – Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon. MTA. Bp., 1943.

 

 

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc