Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok


Esztergom, Belvárosi plébániatemplom

(Szent Péter és Szent Pál)

 

Írta és fényképezte: Vizler Imre

 

Története

 

            A mai belvárosi plébániatemplom ősének azt a Szent Péter templomot tekinthetjük, amelyet okirat 1294-ben említ, és feltehetően a 17. században pusztult el.  A hódoltság után a templom sokáig nem épült fel, a hívek lelki gondozását a Vízivárosból látták el. Az első ideiglenes templomot 1699-ben építik, csak a szentélyét látják el boltívvel, hajója síkfödémes, deszka mennyezettel. Többször átépítették, sőt, beboltozták a hajót is, a szerény külsejű, kisméretű templom a híveket nem tudta befogadni. Amikor már az alapfalai is düledezni kezdtek, az új plébániatemplom felépítését nem lehetett halasztani. Grassalkovich Antal ajánlatára Oracsek Ignác budai építőmester 1756-ban elkészítette a terveket. Az építkezés pénzhiány miatt 1758 közepén leállt, majd alig egy év múltán nagy iramban folytatódott, olyannyira, hogy 1761-ben teljesen elkészült a templom, amelyet Barkóczy Ferenc hercegprímás szentel fel Szent Péter és Szent Pál tiszteletére 1762-ben.

 

Leírása

 

            A szabadon álló egyhajós templom szentélye félkörívvel zárul, homlokzatán torony. A torony sisakja historizáló jellegű, a 19. század végén készült, Prokopp János tervei szerint. A kétszintes, hetven méter magas torony tizenhárom méteres vörösréz sisakjának felújítását 2006-ban fejezték be. A zömök, órákkal ellátott tornyot a főpárkány fölött tört ívű, volutás oromzat díszíti, a volutákon egy-egy szárnyas angyalszoborral. Alkotójuk Kitzenberger Sebestyén.

A főhomlokzat enyhén kiülő rizalitjában oszlopok övezik a gazdag tagolású főbejáratot, amely fölött kőfonatos, ívelt homlokzatú erkély látható.

 

.           A csehsüveg boltozatú belső teret páros hevederív választja két részre. A szentély apszisát félkupola fedi. A szentélyből egy-egy ajtó vezet a sekrestyébe, ezek fölött kétszintes oratóriumok kaptak helyet.

 

            A szentélykupola 1778-ból származó, Raindl Márton által festett rossz megtartású freskója Szent Pál mártírhalálát ábrázolja. A négy mellékoltár felépítését és díszítését tekintve a „sablonalkotás” (Pusztai László). Az orgona karzata alatt, a bejárat két oldalán egy-egy kápolna nyílik. A baloldali kápolna oltárán rokokó Mária-szobor áll, a jobboldali kápolna Szent Rita tiszteletét szolgálja.

 

            A gazdag szobrászati díszítményekkel ellátott főoltárának képét Royer Antal esztergomi nyomdász festette Rómában. A kép ma a kiskörei plébániatemplomban látható. Az 1900-as évek elején a főoltárt Kiss György márvány oltárával cserélték fel, amelyen a magyar szentek szobrai állnak. A korábbi főoltárkép helyére Vaszary Kolos hercegprímás adományozásából Vaszary János festőművész hatalmas vászna (1896) került. Szent Pétert és Szent Pált mártíromságuk jelképével, a karddal és pallossal ábrázolja. A háttérben két poroszló tűnik fel, az alakok fölött babérágat tartó angyal lebeg. A rokokó szószék Bebo Károly budai szobrász műve (1763). A templombelsőt 1883-ban Feichtinger Ferenc templomfestő restaurálta, ekkor takarták el a szentély falképeit is, amelyek azonban az 1938-as újabb restaurálás során többé-kevésbé ismét láthatóvá váltak. Az 1989-es műemléki helyreállításkor eltávolították a korábbi ornamentális festést. Az 1789-ben épült orgonaszekrényben lévő orgonát 1906-ban készítette a Wegenstein orgonagyár.

 

            A templom főhomlokzata előtt színesre festett korpusszal álló kőkeresztet az 1854. és 1882-évi szent missiók emlékére állíttatták a kegyes adományozók 1884-ben.

A korábbi templom kerítésfalába építészeti kerettel ellátott fülkébe Nepomuki Szent János kőszobrát helyezték el.

(A belső tér képei a bezárt üvegajtón át készültek).

 

Irodalom

 

Cser István: Belvárosi r.k. plébániatemplom. (Szent Péter és Pál.) In Magyarország műemlékjegyzéke. Komárom-Esztergom megye. Szerk.: Bardoly István – Haris Noémi. KÖH. Bp., 2006

Esztergom enciklopédia 1. Köztéri alkotások. Szerk.: Szabó Károly. Keresztény Múzeum Alapítvány. Esztergom 2001. 

Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 1. Dunántúl. Képzőművészeti Alap Bp., 1959

Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei. Szerzői,

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc