Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Esztergom, Belvárosi temető

Jó Pásztor kápolna

 

Írta és fényképezte: Vizler Imre

 

            A belvárosi plébániához tartozó Jó Pásztor kápolnát 1900-ban építették, neogótikus stílusban, a temetőben lévő domb tetejére. Létesítését dr. Fehér Gyula nagyprépost, a belvárosi templom plébánosa kezdeményezte és szorgalmazta.

 

            A kápolna valójában kettős rendeltetésű, a temető keleti végében kezdődő domb alját képezték ki sírboltokat magában foglaló kripta építménnyé, fölötte helyezkedik építészetileg kitűnően komponálva a Jó Pásztor kápolna.

 

            A sírboltok épülete terméskő- és téglafalazású, bejárata fölött, a domb platóján, pontosan tengelybe illesztve a kápolna bejárata, amely előtti szűk teret mellvédrács keríti.

 

A sírboltépület vízszintes záródású, de csúcsívbe foglalt bejáratát két-két, lépcsőzetesen épített támpillér fogja közre, ettől jobbra és balra a sírbolt belső megvilágítására szolgáló két-két, egyenes záródású, keskeny, lőrésszerű, üvegezését vesztett ablak látható. Az elhanyagolt környezet ellenére az építmény jó megtartású, nagy részben a masszív kivitelezésnek köszönhetően.

 

            Az enyhén emelkedő lejtőn felfelé haladva érkezünk a Jó Pásztor kápolnához. Nézete valójában csak a temetőből, lentről érvényesül, a szűk mellvéd-plató miatt. A kápolnát támpillérek gyámolítják, melyek jellegzetesen, lépcsőzetesen emelkedve vonulnak fel a magasba törő homlokzat oldalán. A főhomlokzatot vimperga-jellegű, fialék nélküli, háromszög alakú oromzat tetőzi. Csúcsát, a csekély töredékből vélve, keresztrózsa díszíthette. Az oromzat lejtős oldalain kúszólevél díszítés, az oromzat felületén lépcsőzetes román ívsorok fogják közre a párkány fölötti bélletes rózsaablakot, melynek üvegezése szintén hiányzik. A párkány alatt fogrovatos díszítmény, és ugyancsak egy, de enyhébb kiülésű párkány között, az orommező alján árkádsor húzódik. A vak és nyitott árkádfülkék nyolc, bimbós fejezetű román törpeoszlop között helyezkednek el. Az árkádsorba mintegy beékelődve, átmenet nélkül épült be a bejáratot közrefogó, csúcsívben végződő, bélletes, bimbós díszítésű keretezés. Az ívmező lunettájában rossz megtartású, térdelő, glóriával övezett alak látható, feltehetően a Jó Pásztor allegóriája. Az egyenes záródású bejárat fölött római számok utalnak az építkezés idejére.

 

            Az oromzatot és a nyeregtetővel fedett hajót valamint a hajót és a szentélyt összekötő valamikori építészeti tagozatot lebontották. A hajót, és az annál alacsonyabb, sokszög záródású szentélyt magasan kezdődő három-három csúcsíves ablak világítja meg. A szentélyt két oldalról toldaléképület fogja közre, funkcióját kívülről nem lehet meghatározni. Az északi toldalék három, magasan elhelyezett, ívben végződő ablaknyílását bimbós fejezetű, romos állagú román törpeoszlopok keretezik. A kápolnán állagmegtartó munkát kezdtek, folytatásának nincs nyoma.

A kitűnően megválasztott helyre épített kápolna még lepusztult állapotában is megkapó látványt nyújt.

 Az épület déli oldalán a Belvárosi Kálvária egy stációja látható.

 

Irodalom:

 

Borovszky Samu dr.: Esztergom vármegye. Országos Monografia Társaság. Bp., é.n. [1908]

Lepold Antal dr. – Lippay Lajos dr.: Esztergom. Buzárovits Gusztáv kiadása. Esztergom, én.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc