Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok


Esztergom, Belvárosi ferences templom (Szent Anna)

Írta és fényképezte: Vizler Imre

Története

A királyi városban 1224-ben megtelepült ferencesek első templomát a tatárok felégették, újraépítése IV. Béla segítségével történt. A templomot a Segítő Szűz Máriához címezték, itt temették el Béla herceget, IV. Bélát és feleségét. A törökök a templomot dzsámivá alakították át.

A vízivárosi ferencesek letelepedése után (1683) a város tanácsa 1687. március 6-án kelt okmányával hívja be a jelenlegi Belváros területére. Telket adományoznak számukra azzal a feltétellel, hogy a tanács akkori tagjainak családjai részére az építendő templom kriptájában sírboltokat képezhessenek ki. A telek adományozását I. Lipót 1700-ban királyi oklevélben erősíti meg. A templom építkezésének elősegítésére 20 ezer rajnai forintos alapítvány létesítésével járul hozzá Széchenyi György érsek. Az alapkövet 1700-ban tették le. Az építkezés igen lassan haladt, főként a kuruc-labanc háborúskodások zavarai következtében beállt lakossági elszegényedés miatt. De hiányoztak a megfelelően képzett szakemberek is.

A ferences zárda és templom első alakjában 1716-ra készült el, és a rendházat a vízivárosi kolostor kettéosztásával 1717-ben népesítették be. A templom mocsaras, laza talajon épült, és annak ellenére, hogy már kezdetben is cölöp-alapozást alkalmaztak, a talajmozgások miatt a falak és a boltozat annyira megrongálódott, hogy 1745-ben már a teljes hajó-boltozatot meg kellett újítani. Az építkezések tíz évig tartottak. A templom szentélye és a különálló, campanile sajátosságú harangtorony 1755-re épült fel. A stílusösszhang érdekében módosították a templom homlokzatának megjelenítését is. Az 1838-as nagy árvíz szükségessé tette, hogy oldalfalak elhajlását hatalmas külső pillérekkel ellensúlyozzák. Rudnay Sándor hercegprímás 1823-ban szentelte fel a templomot. A második világháborúban jelentősen sérült templomot 1962-re állították helyre.

Leírása.

A zártsorú beépítésű, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom nyeregtetős. Délkeleti sarkához csatlakozik átlósan a harangtorony. Hagymasisakját 1837-ben nyerte el Packh János terve alapján, majd 1886-ban Simor János kívánságára a régi torony helyére újat építenek. Északi falához a rendház, déli oldalához az 1718-ban épült Lorettói kápolna simul, amely egyben báró Kuckländer Ferdinánd városparancsnok feleségének sírkápolnája. A főhomlokzat törtvonalú oromfalának szélein kőgúla áll. Az enyhe kiülésű rizalitban lévő kapu fölött barokk kartusban a ferencesek címere foglal helyet, ettől jobbra-balra egy-egy puttó. A három homlokzati szoborfülkében balról Assisi Szent Ferenc, középütt Szent Anna a gyermek Máriával, jobbról Paduai Szent Antal szobra áll. Az oromzaton korábban szobrok voltak, amelyek elpusztultak. A Kuckländer-féle sírbolt utcai homlokzatára, az ablak fölé a házaspár kettős címerét építették be.

A szentélyt és a hajót csehsüveg boltozat fedi. Belső tere hatalmas boltozott terem, azzal egyenlő magasságú oldalkápolnákkal, térhatása egyszerű, az építészeti tömegek mozgalmasságára, a fény-árnyék játékára épült. Berendezése barokk, a szentély stallumai a szécsényi ferencesek templomában voltak. A főoltár kevésbé kvalitásos képe Szent Annát a gyermek Máriával és Joachimot ábrázolja. Az árvíz során pusztultak el Lucas de Schram mennyezetfreskói, majd 1857-ben újrafestik a templomot. Ezt 1914-ben Juhari Károly megismételte. Az újabb keletű falképek Kákonyi Asztrik alkotásai. Az új liturgikus tér kialakítására 1967-ben kerül sor, a belső festést pedig 1978-ban újítják fel.

A templom előtti kis parkban Paduai Szent Antal szobra áll magas posztamensen. Kiss György alkotása. Az előlap felirata: Padovai Szent Antal könyörögj érettünk, a hátlapon: Emlékül emelte Pór Antal kanonok egykoron 1910.

A Bottyán János és IV. Béla utca sarkán, a királyi család egykori, feltételezett sírhelyén emelte a város második honalapító királyunk, fia, és felesége emlékművét. Nagy János szlovákiai magyar szobrászművész alkotása.

Irodalom

Esztergom 2000 enciklopédia 1. Köztéri alkotások. Szerk.: Szabó Károly. Keresztény Múzeum Alapítvány. Esztergom 2001
Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. 1. Dunántúl. Képzőművészeti Alap. Bp., 1959.
Lepold Antal dr.- Lippay Lajos dr.: Esztergom. Buzárovits Gusztáv k., é.n.
Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi műemlékei. Szerzői k. Bp., 1937
Veres Lujza: Belvárosi ferences templom. (Szent Anna). In Magyarország művészeti emlékei.
Komárom - Esztergom megye. Szerk.: Bardoly István- Haris Noémi. KÖH, Bp., 2006

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc