Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok



Az első székesegyház


A második székesegyház


A harmadik székesegyház



Belső képek:


A sekrestye mennyezetstukkói


A harangok:

Az érseki nagyharang


A Deo Gratias-harang déli harangszó közben


A Deo Gratias-harang és a Szűz Mária-harang


A Szűz Mária-harang


A Szűz Mária- és az Asztrik-harang


Az Asztrik harang


A Szt Mihály-harang


A 18. századi, használaton kívüli harang


Kalocsa, Főszékesegyház

(Bács-Kiskun megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A város felé közeledő látogató figyelmét már messziről felkeltik az 1000 éves érsekség Főszékesegyházának égbetörő tornyai. Kalocsa államalapításunk óta érseki székhely, a magyar katolikus egyház jelentős központja. 1002-ben Szent István alapította az érsekséget, de előtte is működtek térítőpapok a környéken. A ma látható székesegyház a negyedik ezen a helyen, a hazai egyházi építészet egyik kiemelkedő példánya. Első érseke Boldog Asztrik volt, aki pécsváradi apátként a koronát II. Szilveszter pápától István királynak hozta.

Az első székesegyházról csak az ásatások alapján vannak sejtéseink. Építése 1050 előtt történhetett, minden bizonnyal még Asztrik érsek idejében. A Szent István-kori székesegyháznak építését a király maga finanszírozta, és személyesen felügyelte az építkezések előrehaladtát. A szájhagyomány szerint, amikor István király Imre herceggel meglátogatta Asztrik érseket, akkor hozták neki hírül Csanád vezérnek Ajtony feletti győzelmét. Ennek az eseménynek az emlékét idézi Érsekcsanád település neve. A Szent Pál tiszteletére szentelt első székesegyház felkutatására két ásatás indult. Az elsőt Henszlmann Imre végezte 1869-ben Haynald Lajos érsek megbízásából. Henszlmann 1,8 méter mélységig jutott, és román stílusú, háromhajós, négytornyú templomot sejtett, a tornyok közül kettő a keleti, kettő a nyugati homlokzaton állt. Henszlmann ezt arra az állításra alapozta, hogy az István-kori székesegyházak mindegyike négy tornyú volt. Ez a későbbiekben megcáfolódott, hiszen az eredeti pécsi székesegyház is István idejében épült, de csak két toronnyal. 1908 és 12 között Vámosy Gyula érsek megbízásából Foerk Ernő is végzett ásatásokat 3,4 méter mélységig. Érdekes, hogy míg a második és a harmadik székesegyház kinézetét illetően kettejük véleménye főbb vonalakban megegyezik, addig az első székesegyházról teljesen más elképzelések születtek. Foerk kutatásai szerint egy háromhajós, bazilikális elrendezésű, ókeresztény harangtorony nélküli templom állt itt, melynek szentélyátmérője nem érte el a főhajó szélességét. A templom főhomlokzata elé - a székesfehérvári és a gyulafehérvári székesegyházhoz hasonlóan - átriumos exonartex épült. Külső hossza az átriummal együtt 40, szélessége 11 méter, a belső szélesség 8,4 méter, a szentély szélessége 7,2 méter volt. Fedélszéke a korabeli templomoknak megfelelően belülről nyitott volt. A templom megkérdőjelezhetetlen rokonságot mutat a Száva parti Sziszek városának 1856-ban feltárt korakeresztény templomával. Ez a bizonyítéka annak, hogy Felső-Olaszországból jött szerzetesek tervezték. Bebizonyosodott az is, hogy szentélye nem kelet, hanem északkelet felé nézett.

A kutatók a templom szentélye alatt egy elhunyt főpap sírjára bukkantak, amit eleinte Asztrik, majd Győri Saul érsek (1192-1202) nyughelyének véltek. A XX. század derekán a régészek 1100-as évek belinek állapították meg a sírhelyet. A főpap mellett pásztorbotfejet, főpapi gyűrűt és egyéb tárgyakat is találtak.

Az érseki székhely sokáig Bács volt, II. (Vak) Béla helyezte azt át Kalocsára. Kalocsának, mint egyházi központnak jelentősége megnőtt, a korábbi templom már nem tudta a híveket maradéktalanul befogadni, ezért új, monumentális székesegyházat építettek, melyben a francia hatás egyértelműen felfedezhető volt. Henszlmann Imre szerint a 13. század második felében, Csák Ugrin érseksége alatt épült, Foerk Ernő pedig az 1150-es évekre helyezi a templomépítést, és a francia VII. Lajos király keresztes hódításával hozza összefüggésbe. A templom tökéletes mása található a franciaországi Avesniéresben. Foerk rekonstrukciói alapján a második székesegyház 67 m hosszú és 28 m széles volt, három hajóval, kereszthajóval és nyolcszögletű négyezeti toronnyal. Rozettás homlokzatának két szélén kör alaprajzú, lépcsőtornyok álltak. Falai zöldes színűek voltak, az oszlopfők vörösmárványból készültek. A szabályos tízszög öt oldalával záródó, keletelt szentélyt öt db. sugárkápolna vette körül. 1910-ben az egyik koszorúkápolna kiásásakor egy rézpénzt találtak, ilyet 1204 és 70 között, II. Endrétől IV. Béla uralkodásáig készítettek. Ez a pompás épület a tatárjárás áldozata lett.

Arról nincs tudomásunk, hogy a tatárjárás milyen mértékben pusztította el a második székesegyházat. Az egyetlen feljegyzés Koboli László érsektől maradt fenn, melyben a pápát arra kéri, hogy székhelyét Pécsváradra tehesse át. Kérvényében említést tesz az alaktalan kalocsai székesegyházról, melyet hívei alig használnak. A harmadik székesegyház építése Nagy Lajos uralkodásának idejére tehető, mivel anyja sok tatárjárásban elpusztult templom és kolostor újjáépítője volt. Kéttornyú, háromhajós, kereszthajóval ellátott templom épült. A török időkben a katolikusok csekély számára hivatkozva rövid ideig a reformátusok vették birtokba, egy helybéli jezsuita atya közbenjárására kaphatták vissza a katolikusok. Pethe Márton érsek felvidéki protestánsüldözései miatt a hajdúk az egész várost, főként annak érseki palotáját és templomait felégették, a város elnéptelenedett. A romba dőlt székesegyházat gr. Széchenyi Pál érsek hozatta tető alá 1710-ben, új székesegyházat nem tudott építeni, mivel Vak Bottyán serege az egész egyházmegye területéről a Dunántúlra üldözte a bunyevác katolikusokat.

Gr. Csáky Imre bíboros határozta el az új főszékesegyház építését. A terveket 1728-ban készítették el. Ebben az időben alig 100 lakóház volt Kalocsán. A tervező nevét nem jegyezték fel, Winkler érseki könyvtáros úgy véli, hogy Josef Emmanuel Fischer von Erlach volt a tervező, aki Csáky érsek magyarbéli kastélyát is tervezte. Valószínűbbnek tűnik azonban Szőnyi Ottó és Révhegyi Elemér feltevése, miszerint Mayerhoffer András volt a tervező. Bizonyítja ezt az általa tervezett pesti pálos templommal (ma: Egyetemi Templom) való stílusrokonság, illetve az, hogy Éder János pesti kőműves, Mayerhoffer jó barátja is dolgozott az építkezésen. Az alapkőletétel 1735. június 2-án volt, ekkorra a korábbi székesegyházat lebontották, és a szükséges építési anyagokat beszerezték. A déli oldalon a régi alapköveket meghagyták. Patachich Gábor érsek először 1735-ben, majd 1738-ban szentelte fel. 1745-ben Patachich érsek meghalt, gr. Csáky Miklós, majd 1751-től gr. Klobusiczky Ferenc folytatta az építkezést. 1750-ben készült el a főhajót a mellékhajótól elválasztó kőbalusztrád. 1741 és 51 között pénzhiány miatt szünetelt az építkezés. A falak 1754-ben már álltak, de külső díszítése 1757-re, a belső 1770-re készült csak el. 1774-ben a toronysisakok elhelyezésével lett készen a monumentális érseki főszékesegyház a maitól kissé egyszerűbb, de egységesebb megjelenésben.

1795. július 18-án délután villám sújtotta a Főszékesegyházat, tűzvész martalékává vált a hajó fedélszéke és a barokk toronysüvegek. Ekkor készültek el a templom stílusától jelentősen eltérő, klasszicista rézsisakok: a bal oldali 1799-ben, a jobb oldali egy évvel később.

1908 és 12 között jelentős felújítást és templomtörténeti kutatásokat, ásatásokat végeztek a templom körül Foerk Ernő (a szegedi Dóm tervezője) és Petrovácz Gyula vezetésével. A mai berendezés egy része ekkor készült, illetve a szentély fölé, a tetőgerincre ekkor épült a fiatorony, a főhajót megmagasították, a nyugati és a déli bejárathoz szélfogóval ellátott ajtókat készítettek, a szentély köré pedig sugárkápolnák épültek. Az I. világháborúban a harangokkal együtt elvitték a torony és templomtető rézfedését is, melyet 1922-ben, Várady Lipót Árpád érseksége idején pótoltak.

Kalocsa barokk főszékesegyháza impozáns méreteivel és túldíszítettségével kápráztatja el a látogatót. A nyugat felé néző főhomlokzaton, a homlokzattal egy síkban emelkedik a templom tömegét uraló két harangtorony. Az ablakok változatos kiképzése is jól megfigyelhető, mely ritmusos tagolást nyújt az építmény összképének. A toronyablakok mindegyike rácsos, a két torony között pedig üvegablakok vannak. A főhomlokzatot a tornyokon is végigfutó két erőteljes párkányzat tagolja. A kapu felett négy ión pilléren nyugszik az áldásosztó erkély. Mayerhoffer templomaira jellemzőek az áttört kőerkéllyel és szemöldökpárkánnyal ellátott ablaknyílások; ilyeneket látunk a főhomlokzaton és a tornyokon. A torony négy sarkán, illetve a bejárat két oldalán lizénák húzódnak. Fejezetükben jól megfigyelhető magyaros díszítések jelenek meg, az első főpárkánynál ión, a második alatt korinthoszi, majd a sisak alatti zárópárkány alatt ismét ión. A kórusablak fölötti íves timpanonban Szűz Máriát láthatjuk a magyar szentekkel, Andrejka József alkotása. A timpanon fölötti ovális szoborfülkében Patachich Gábor, a bal oldali torony ovális ablaka fölött Csáky Imre, a jobb oldali tornyon ugyanitt Klobusiczky Ferenc érsekek címere látható. Az oromzat tetején, a kőbalusztrádon kétoldalt Szent Pál és Szent Péter apostolok szobra 1755-ből, középen Szűz Máriáé 1881-ből, Hartmann János müncheni szobrászmester alkotása. A két apostolszobor alkotója ismeretlen. Szent Péter szobrával kapcsolatos érdekesség, hogy a kulcsot tartó kezére eredetileg hat ujjat faragott a szobrász.

A templom főhajójához kétoldalt alacsonyabb mellékkápolnák csatlakoznak. Az oldalkápolnák falát, illetve a főhajó és az oldalkápolnák közti magasságkülönbséget szegmensíves ablakok töltik ki. A hajónak a szentély felöli harmadánál a Foerk Ernő által tervezett, a templom stílusát kissé megbontó huszártorony áll. Az öt oldallal záródó szentély a hajónál valamelyest alacsonyabb. A szentély körüli kápolnakoszorú öt helyiséggel rendelkezik. A két szélső a sekrestye bejáratául szolgál, a másik kettő közül a déli a Szt. István-kápolna, az északi a keresztelő kápolna. A középső, kupolával ellátott helyiség az érseki kripta bejárata. A sekrestyék kétemeletesek, a déli oldalon van a plébánosi, az északin pedig a kanonoki sekrestye. A jobb oldali torony oldalán Bory Jenő 1938-ból való Asztrik-domborművét láthatjuk. Külső hossza 74, szélessége 29 méter. A tornyok 63 méter magasak.

A Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt barokk főszékesegyház belseje 57 méter hosszú, 24 méter széles, csarnoktemplom jellegű. Az egyhajós, négyboltszakaszos, oldalkápolnákkal szegélyezett hajó a tízszög öt oldalával záródó, kétboltszakaszos szentélyben végződik. A boltozatokat korinthoszi féloszlopokon nyugvó hevederívek választják el egymástól. A szentély fölé félkupola borul. A főhajó homorú falfelülettel csatlakozik a szentélyhez. A hajó boltozatait 1768 és 1770 között készült stukkók díszítik, melyek a bejárattól a szentély felé haladva Szent Jeromost, Szent Ágostont, Szent Ambrust és Nagy Szent Leót ábrázolják. A szentély négyezetén a győzedelmes egyház allegorikus domborműve jelenik meg. A templomba belépők figyelmét leginkább a szentélyben lévő főoltár vonzza magára, mely Mária mennybemenetelét ábrázolja. Az első főoltár Patachich Gábor, a második Kunszt József érsek nevéhez fűződik. 1856-ban Kunszt érsek Rösner Károly bécsi szobrászt kérte fel az új oltár tervezésére. A több festményből álló, ikonfalszerű oltár központi darabja a ma is meglévő főoltárkép volt, Leopold Kuplwieser festette 1857-ben romantikus stílusban. 1908 és 12 között átépítették és restaurálták, a korábbinál sokkal egyszerűbb kivitelt kapott, a kis képeket eltávolították. A márvánnyal burkolt oltár új szentségtartót kapott, fölé csavart oszlopokon nyugvó baldachint emeltek. A baldachin tetején kerubok láthatók kezükben karddal. Felül felirat olvasható: "Assumpta est". A tabernákulumot Andrejka József, a felépítményt Petrovácz Gyula tervei szerint Schóber Alajos kivitelezte. A kétoldalt elhelyezett, míves intarziájú kanonoki stallumok és a püspöki trónus 1738-ban készültek.

A kétoldalt épült négy-négy oldalkápolnában egy-egy oltárképet helyeztek el, a déli oldalon hármat, az északin négyet. Baloldalt a bejárattól a szentély felé haladva az első Szent Péter és Szent Pál apostolok copf oltára, 1807-ben készült, mestere nem ismert, Klobusiczky érsek emeltette. Az egymástól búcsúzó két apostolt ábrázolja, hiszen Péter a Janiculus hegyre megy, ahol keresztre feszítik, Pál pedig Trefontanehoz, hogy lefejezzék. Pál az égre mutat, kifejezve, hogy ott nemsokára ismét találkozni fognak. A második a barokk Nepomuki Szent János-oltár, azt ábrázolja, amint IV. Vencel cseh király feleségének gyóntatóját, Nepomuki Jánost a gyónási titok megszegésére akarja rávenni, de ebbe ő nem egyezik bele (hiszen Nepomuki Szt. János a gyónási titok védőszentje). Az oltárépítményt Fridrich Ferenc jezsuita szerzetes készítette. Baloldalt a harmadik a Szent István-oltár 1832-ből, Pesky József klasszicista alkotása, a képen István király fiát, Imrét oktatja, mindkettejüket dicsfény veszi körül. Ez az oltárkép Újváry Uriel Dávid nagyprépost hagyatékából készült. A szentélyhez legközelebb a Szent Kereszt-oltár kapott helyet, mely 1787 és 1818 között készült, Erlinger József festette. A felépítmény aranyozását Schenk János végezte. A keresztre feszített Jézust ábrázolja, bal oldalán a Fájdalmas Anya, jobb oldalán János apostol látható. A keresztet Mária Magdolna öleli át. Jobb oldalt a bejárat felöli első oldalkápolnában Prokop Péter XX. századi modern festményét láthatjuk, melyen Assisi Szt. Ferenc az állatoknak prédikál. Az oltárkép a templom barokk hangulatától nagyban elüt, egy nemrég épült templomban talán jobban mutatna. Korábban az 1790-ben készült, későbarokk Szt. Alajos oltár állt a helyén. A következő oldalkápolna oldalsó bejáratul szolgál, oltárkép nincs benne. Az Őrangyal-oltár klasszicista alkotás, melyet Johann Kessler készített 1865-ben. A sziklaszirten ülő kisfiú felé kígyó sziszeg, de őrzőangyala megvédi. A szentély melletti oldalkápolnában a templom legrégebbi, 18. századi oltárát láthatjuk, melyet Erlinger József festett a Fájdalmas Szűz Anya témában. A keresztről levett Krisztust ölében tartó Máriát és a háttérben földre boruló Mária Magdolnát ábrázolja. Ugyancsak itt vannak elhelyezve Szent Pius földi maradványai, Rómából hozták Kalocsára 1741-ben. A vértanú csontjai drágaköves ruhába vannak elhelyezve, zsebében kis üvegcsét helyeztek el Szt. Pius vérével.

Az ablakok kiváló megvilágítást nyújtanak. Az oldalkápolnák ablakai magát, a templomteret, a főhajó ablakai pedig a mennyezet stukkódíszeit világítják meg. A színes ablaküvegeket Zsellér Gyula készítette 1851 és 1866 között. A mellékkápolnák ablakai magyar szenteket vetítenek elénk: Szt. István, Szt. Margit, Szt. Imre, Kapisztrán Szt. János, Szt. László, Szt. Erzsébet, Szt. Gellért. A főhajó felső ablakai egyházi jelvényeket ábrázolnak (pl.: a fiaiért saját vérét adó pelikán, kalászokkal körülvett kereszt, bárány, szőlő, alfa és ómega). A gazdagon aranyozott szószék 1752-ben készült, készítője nem ismert. Kosarán a négy evangélista, köztük Mózes a kőtáblákkal, a Hegyi beszéd, a Magvető és a Jó Pásztor dombormű. A hangvetőn a Jó Pásztor dombormű látható. A padok, néhány gyóntatófülke és a márvány padlóburkolat 1908 és 12 között készült Foerk Ernő tervei szerint. A hajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalán egy-egy szobor: bal oldalt Szent István, jobb oldalt Szent László király, Andreas Halbig művei 1851-66-ból. A két szoborfülke alján, a szobortalapzaton egy-egy ugyanekkor készült domborművet látunk. István király alatt: Asztrik érsek átadja Istvánnak a II. Szilveszter pápától hozott koronát. László alatt: Szent László átadja a bácsi érsekség alapítólevelét. E két szobor helyén Patachich érsek idejében még Páduai Szt. Antal és Kalazanci Szt. József, később Borromei Szt. Károly és Nepomuki Szt. János szobra állt. A István és László király szobra korábban az érseki kriptában volt elhelyezve. A diadalív csúcsán latin felirat: "Sok leány munkálkodott serénységgel, de te felülmúltad mindazokat".

A szentéllyel átellenben, a bejárat felett húzódik a hatalmas, méltóságteljes méretű orgona, mely 3 manuálos, pedálsoros, 64 regiszteres és 4668 sípja van. A templom felszentelésekor a leckeoldalon lévő oratóriumba készült egy 6 változatú orgona, melyet 1774-ben 28 változatúra építettek át. 1876-ban Haynald érsek a pécsi Angster cégtől rendelte meg a 3 manuálos, 45 regiszteres orgonát a bejárat feletti kórusra. Ennek cin sípjait az I. világháborúban elvitték. 1923-ban Angster József pécsi orgonaépítő 3 manuálos, 50 regiszteres, 3560 sípos orgonát tervezett a templomnak, ezt 1985-ben alakították át és bővítették. A kórust három boltíves árkád tartja, a középső kosáríves, a két szélső félköríves. A kórus középső tartóívén olvashatjuk latinul: "Uram, szeretem a te házad ékességét".

A bal oldali szentélyajtó a kanonoki sekrestyébe vezet, mely értékes stukkóiról és intarziás bútorairól nevezetes. A szentély északi oldalán lévő koszorúkápolnában 1988 óta az érseki kincstárat tekinthetjük meg. Itt található Szent István ezüst hermája, mely a millennium idején készült, továbbá az Árpád-kori sírhelyből feltárt maradványok is megtalálhatók. A templom alatt az érseki kripta húzódik, északi falán mészkőből faragott, gótikus sírlap, rajta latin felirattal (a székesegyház olvasókanonokjának sírja 1433-ból). Patachich érsektől kezdve az összes érseket ide temetik, a kripta egyszerű oltára vörösmárványból készült, ezt csak érseki temetések alkalmával használják. A kripta padlózatán végigkövethetjük, hogy merre húzódott az első székesegyház szentélye.

A Főszékesegyház égbetörő tornyaiban hét harang foglal helyet, ezek közül egy használaton kívüli. Kettő a bal oldali, öt a jobb oldali toronyban. A bal oldali (északi) toronyban lakik a 2640 kilós, 161 cm átmérőjű, H hangú érseki nagyharang, melyet a Szentháromság tiszteletére szenteltek. Latin felirata: "Örök dicsőség a Szentháromságnak". 1922-ben a budapesti Ecclesia Harangművek készítette az I. világháborúban elvitt, 4539 kg. súlyú híres Laci-harang helyett. Az elnevezés az öntető, Kollonich László érsekről származik, mivel a katolikus nép 1773-ban annyira megörült a harangnak, hogy érsekéről nevezte el. A mai érseki nagyharang - mely csak kicsiny utóda a Laci-harangnak - kizárólag nagy egyházi ünnepek napján szólal meg, de akkor is csak abban az estben, ha itthon van az érsek. Amikor Grősz érsek öt évig a kommunisták börtönében volt, akkor öt évig nem szólalt meg a harang. Bekapcsolás után 13 másodperc után kondul először, kikapcsoláskor 17 másodperc alatt hallgat el.

Mellette van elhelyezve a 70 kg-os, A hangú, Szent Kereszt tiszteletére szentelt lélekharangot, amely kizárólag az esti harangszó után, a halottakért való imádságra felszólítva szólal meg. Származását illetően két elmélet kerülhet szóba. Az egyik szerint a temetőben volt lélekharang, és az ott felszámolt haranglábról került be, a másik szerint a szocializmus ideje alatt megszűntetett Szent Kereszt Kórház harangja volt valaha. Bekapcsolás után 2 másodperccel szólal meg, és kikapcsoláskor 4 másodperc múlva kondul utolsót.

A jobb oldali (déli) toronyban függ a templom második legnagyobb, Deo gratias elnevezésű, 1425 kg. súlyú, 134 cm átmérőjű, esz1 hangú harangja. 2001. november 23-án öntötte a passaui Perner cég (Rudolf Perner) a II. világháborúban elvitt, 1600 kg súlyú Szent Pál-harang (Káptalani harang) helyett. Felirata: "Deo gratias millesimo anno MMII.", vagyis "Istennek hála az elmúlt ezer évért a 2002. esztendőben". A harangpaláston a felirattól jobbra és balra 120°-onként a magyar korona, illetve Bábel Balázs érsek címere látható, alatta az érsek jelmondatával: "Pro regino dei", vagyis "Isten országáért". Még lejjebb, szintén latinul: "Bábel Balázs érseksége idején 2002". A harang a vele egyszerre készült Asztrik-haranggal együtt, 2002. virágvasárnapján érkezett meg Kalocsára, és másnap, hétfőn szedték le őket a teherautóról. Felszentelésük 2002. június 29-én délelőtt 9 órakor történt meg, előtte két hónapig az érseki palota kertjében voltak megtekinthetők. A Deo gratias-harang bekapcsolás után 12 másodperccel szólal meg, és kikapcsoláskor 20 másodperc után hallgat el.

A Szűz Mária-harang 806 kg-os, 108 cm alsó átmérőjű, F1 hangú. Latin felirata magyarul: "Üdvözlégy reménységünk. Érezze mindenki a Te segítségedet". 1922-ben készült a budapesti Harangműveknél. Bekapcsolás után 8 másodperccel kondul meg, és 20 másodperc alatt hallgat el.

Az Asztrik-harang 627 kg-ot nyom, alsó átmérője 102,8 cm átmérőjű, G1 hangú. 2002-ben készült, a Deo gratias-haranggal egy időben szintén a passaui Perner-cégnél. Felirata: "In memoriam Archiepiscopo Astrici MMII", vagyis: "Asztrik érsek emlékére 2002". A harang másik oldalán lévő dombormű azt a jelenetet ábrázolja, amikor Asztrik átadja a koronát Istvánnak. Bekapcsolás után 6 másodperccel szólal meg, és kikapcsoláskor 15 másodperc után hallgat el. Előde, a 470 kg-os, 91 cm átmérőjű Szent István-harang a II. világháborús rekvirálás áldozata lett.

A déli toronyban van még a 330 kg-os, Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, 81 cm átmérőjű, B hangú harang. Latin felirata: "Ki olyan, mint Isten - ki az én célom - őt kívánom". 1922-ben készült a nagyharanggal és a Szűz Mária-haranggal, illetve a háborúban elhurcolt két haranggal együtt. Bekapcsolás után 6 másodperccel kondul elsőt, és kikapcsoláskor 17 másodperc alatt hallgat el.

Kb. 50 kg-os, füles koronájú kisharangja szintén a déli toronyban függ, a Főszékesegyház és a város legrégibb harangja, Anton Zechenter öntötte Budán 1751-ben. Jelenleg használaton kívül van, hiányzik a nyelve, nincs villamosítva. Sokáig raktári tárgyként sínylődött a torony egyik szobájában. Latin felirata: "In honorem B. V. Marae Annunciatae. Nicolaus e'comitibus Csáky de Keresztegh Archiepp. Coloc. et Batchien. F.F." A harang felső pártázatán: "Zechenter in Ofen goss mich".

Az I. világháború előtt 6 harangja volt: A már említett, 4539 kg súlyú Laci-harangot 1796-ban Johannes Kohl, Anton Litmann és Mihail Cass öntötte. Tiszta időben még a szomszédos településekre is elhallatszott hangja. A 3000 kilós káptalani harangot Franciscus Miller öntötte Budán 1803-ban. A Szent József-harang 1214 kg-os volt, 1796-ban Mihail Cass, Johannes Kohl és Anton Litmann öntötte Pesten. A Szent Donát-harang 398 kg-os, 1773-ban készült az előbbivel azonos helyen, jelenleg is használatban van, a kalocsa-eperföldi templom tornyában. Szintén itt készült a 300 kg súlyú harang. 1879-ben hozták be a Főszékesegyház tornyába a megszűnt plébániatemplom 100 kg-os lélekharangját. Az I. világháborút csak a 398 kg-os élte túl, a többiből mind ágyút öntöttek. 1922-ben dr. Várady Lipót Árpád érsek 5 harangot öntetett, közülük kettőt 1944 őszén lefoglalt a honvédség, és összetörték őket. Csak 2002-ben az érsekség millenniumának alkalmából került sor újjáöntésükre, ekkor a régiebbi harangokat is leengedték a toronyból és a Perner-cég által készített új harangnyelvekkel látták el őket.

Halottak búcsúztatására két alkalommal szólnak a harangok. A hírharang 3, a temetési kísérő harangozás 6 perces. Világiak temetése esetén mind a két alkalommal a Szűz Mária-, az Asztrik- és a Szt. Mihály-harang szól, papok temetésekor a Deo gratias-harang is.


Hétköznapi harangozási rend a Főszékesegyházban:
 Alkalom  Harangozás ideje  A harang neve  Méretei
 Reggeli harangszó  5.00-5.03  Asztrik-harang  627 kg (átmérő: 102,8 cm)
 Hívogatás  6.30-6.33  Szűz Mária-harang  806 kg (átmérő: 108 cm)
 Beharangozás sztmisére  6.58-6.59  Szúz Mária-harang
Szent Mihály-harang
 806 kg (átmérő: 108 cm)
330 kg (átmérő: 81 cm)
 Déli harangszó  12.00-12.03  Deo gratias-harang  1425 kg (átm.: 134 cm)
 Péntek délután  15.00-15.03  Deo gratias-harang  1425 kg (átm.: 134 cm)
 Hívogatás  17.30-17.33  Szűz Mária-harang  806 kg (átm.: 108 kg)
 Beharangozás sztmisére  17.58-17.59  Szűz Mária-harang
Szent Mihály-harang
 806 kg (átm.: 108 kg)
330 kg (átm.: 81 kg)
 Esti harangszó (hétköznap este)  Tél: 19.00-19.03
Nyár: 20.00-20.03
 Szűz Mária-harang  806 kg (átm.: 108 kg)
 Szombat este  Tél: 19.00-19.03
Nyár: 20.00-20.03
 Deo gratias-harang  1425 kg (átm.: 134 cm)
 Lélekharang  Tél: 19.03-19.04
Nyár: 20.03-20.04
 Szent Kereszt-harang  70 kg

Harangozási rend vasárnap:
 Alkalom  Harangozás ideje  A harang neve  Méretei
 Reggeli harangszó  5.00-5.03  Asztrik-harang  627 kg (átmérő: 102,8 cm)
 1. hívogatás  8.00-8.03  Szűz Mária-harang  806 kg (átmérő: 108 cm)
 2. hivogatás  8.15-8.18  Asztrik-harang  627 kg (átm.: 102,8 cm)
 Beharangozás  8.28-8.29  Szűz Mária-harang
Asztrik-harang
Szent Mihály-harang
 806 kg (átmérő: 108 cm)
627 kg (átm.: 102,8 cm)
330 kg (átm.: 81 cm)
 1. hívogatás  9.30-9.33  Szűz Mária-harang  806 kg (átm.: 108 cm)
 2. hívogatás  9.45-9.48  Asztrik-harang  627 kg (átm.: 102,8 cm)
 Beharangozás  9.58-9.59  Szűz Mária-harang
Asztrik-harang
Szent Mihály-harang
 806 kg (átmérő: 108 cm)
627 kg (átm.: 102,8 cm)
330 kg (átm.: 81 cm)
 Déli harangszó  12.00-12.03  Deo gratias-harang  1425 kg (átm.: 134 cm)
 1. hívogatás  17.30-17.33  Szűz Mária-harang  806 kg (átm.: 108 cm)
 2. hívogatás  17.45-17.48  Asztik-harang  627 kg (átm.: 102,8 cm)
 Beharangozás  17.58-17.59  Szűz Mária-harang
Asztrik-harang
Szent Mihály-harang
 806 kg (átmérő: 108 cm)
627 kg (átm.: 102,8 cm)
330 kg (átm.: 81 cm)
 Esti harangszó  Tél: 19.00-19.03
Nyár: 20.00-20.03
 Deo gratias-harang  1425 kg (átm.: 134 cm)
 Lélekharang  Tél: 19.03-19.04
Nyár: 20.03-20.04
 Szent Kereszt-harang  70 kg

Harangozási rend ünnepekkor, érseki szentmisékkor. (Egy évben 6 alkalommal: Karácsony, Újév, Húsvét, Pünkösd, Nagyboldogasszony, Szent István király.):

 Alkalom  A harangozás ideje  A harang neve  Méretei
 Előesti harangszó  Télen: 19.00-19.05
Nyáron: 20.00-20.05
 Érseki nagyharang
Szent Mihály-harang
 2640 kg (átm.: 161 cm)
330 kg (átm.: 81 cm)
 Reggeli harangszó  5.00-5.03  Asztrik-harang  627 kg (átmérő: 102,8 cm)
 1. hívogatás  8.00-8.03  Deo gratias-harang  1425 kg (átmérő: 134 cm)
 2. hívogatás  8.15-8.18  Asztrik-harang  627 kg (átm.: 102,8 cm)
 Beharangozás sztmisére  8.28-8.29  Deo gratias-harang
Szűz Mária-harang
Asztrik-harang
Szent Mihály-harang
 1425 kg (átm.: 134 cm)
806 kg (átm.: 108 cm)
627 kg (átm.: 102,8 cm)
330 kg (átm.: 81 cm)
 1. hívogatás  9.00-9.05  Érseki nagyharang  2640 kg (átm.: 161 cm)
 2. hívogatás  9.30-9.33  Deo gratias-harang  1425 kg (átm.: 134 cm)
 3. hívogatás  9.45-9.48  Asztik-harang  627 kg (átm.: 108,2 cm)
 Lépegető  9.54-9.59  Érseki nagyharang  2460 kg (átm.: 161 cm)
 Beharangozás az
érseki szentmisére
 9.58-9.59  Deo gratias-harang
Szűz Mária-harang
Asztrik-harang
Szent Mihály-harang
 1425 kg (átm.: 134 cm)
806 kg (átm.: 108 cm)
627 kg (átm.: 102,8 cm)
330 kg (átm.: 81 cm)
 Kísérő (a sztmise végén)  ~11.10-11.15  Érseki nagyharang  2460 kg (átm.: 161 cm)
 Déli harangszó  12.00-12.05  Érseki nagyharang  2460 kg (átm.: 161 cm)
 1. hívogatás  17.30-17.33  Deo gratias-harang  1425 kg (átmérő: 134 cm)
 2. hívogatás  17.45-17.48  Asztrik-harang  627 kg (átm.: 102,8 cm)
 Beharangozás sztmisére  17.58-17.59  Deo gratias-harang
Szűz Mária-harang
Asztrik-harang
Szent Mihály-harang
 1425 kg (átm.: 134 cm)
806 kg (átm.: 108 cm)
627 kg (átm.: 102,8 cm)
330 kg (átm.: 81 cm)
 Előesti harangszó  Télen: 19.00-19.05
Nyáron: 20.00-20.05
 Érseki nagyharang
Szent Mihály-harang
 2640 kg (átm.: 161 cm)
330 kg (átm.: 81 cm)

Kalocsa 18500 lakosából a 2001. évi népszámláláskor 13000-ren vallották magukat katolikusnak. A plébániához 5700 hívő tartozik. Plébánosa Szeghalmi Ambrus kanonok, kerületi esperes, érseki tanácsos, káplán: Leányfalusi Vilmos tiszteletbeli kanonok, karnagy, zeneigazgató. Hétköznap 7 és 18, vasárnap fél 9, 10 és 18 órai kezdettel mutatnak be szentmisét. A templom búcsúja augusztus 15-én van. A főegyházmegyét az 1950-ben született, fiatal érsek, dr. Bábel Balázs vezeti 1999 óta.




Kalocsa érsekeinek névsora:

1. Asztrik O.S.B. 1000(?)- 1012
2. György 1050(?)
3. Dezső 1064 - 1090
4. Fábián 1090(?)
5. Ugolin 1102(?)- 1103(?)
6. Fulbert 1105(?)
7. Pál 1111(?)- 1113
8. Gergely 1124(?)
9. Fáncsika 1131 - 1134
10. Simon 1135
11. Mucsia 1142
12. Miko 1156(?)- 1165
13. Csáma 1169(?)- 1171
14. István 1176
15. András 1176 - 1186
16. Pál 1188
17. Kán Péter 1190 - 1192
18. Győri Saul 1192 - 1202
19. János 1202 - 1205
20. Merániai Bertold 1206 - 1218
21. Csák Ugrin 1219 - 1241
22. Benedek 1243 - 1254
23. Buzás Tamás 1255 - 1256
24. Zsámbéki Smaragd 1257 - 1266
25. Bancsai István 1266 - 1278
26. Gyimesi János 1278 - 1301
27. István 1302 - 1304
28. Csák Vince 1306 - 1311
29. Janki László O.F.M. 1317 - 1337
30. Kaboli László 1343 - 1345
31. Harkácsi Bükki István 1345 - 1348
32. Vásári Miklós 1349 - 1350
33. Lackfi Dénes 1350 - 1355
34. Keszei Miklós 1356 - 1358
35. Telegdi Tamás 1358 - 1367
36. Szigeti István O.S.E.A. 1367 - 1382
37. Helfenstein Elfenstein Lajos 1383 - 1391
38. Pelsöci Bebek Miklós 1391 - 1400
39. Szepesi János 1401 - 1403
40. De Dominis Krizogon O.F.M. 1403 - 1408
41. Korbávai Miklós 1409 - 1411
42. De Benzis András 1413 - 1421
43. Scolari Carmanus 1421 - 1423
44. Buondelmonte János O.S.B. 1424 - 1447
45. Szekcsői Herczegh Raffael 1450 - 1456
46. Várday István bíboros 1457 - 1471
47. Matucsinai Gábor 1471 - 1478
48. Handó György 1478 - 1480
49. Váradi Péter 1481 - 1501
50. Gereb László 1501 - 1502
51. Frangepán Gergely 1503 - 1520
52. Tomory Pál O.F.M. 1523 - 1526
53. Frangepán Ferenc O.F.M. 1530 - 1543
54. Gregorianic Pál 1565
55. Draskovich György 1573 - 1587
56. Kutassy János 1596 - 1597
57. Hetesy Pethe Márton 1600 - 1607
58. Szuhay István 1607
59. Naprágyi Demeter 1608 - 1619
60. Lépes Bálint 1619 - 1623
61. Telegdy János 1623 - 1647
62. Pusky János 1649 - 1657
63. Szelepcsényi György 1657 - 1666
64. Petretich Péter 1667
65. Széchényi György 1668 - 1685
66. Gubassóczy János 1685 - 1686
67. Borkovich Márton 1686 - 1687
68. Kollonich Lipót 1691 - 1695
69. Széchényi Pál 1696 - 1710
70. Csáky Imre 1710 - 1732
71. Patachich Gábor 1733 - 1745
72. Csáky Miklós 1747 - 1751
73. Klobusiczky Ferenc 1751 - 1760
74. Battyhyány József 1760 - 1776
75. Patachich Ádám 1776 - 1784
76. Kollonich László 1787 - 1817
77. Klobusiczky Péter 1822 - 1843
78. Nádasdy Ferenc 1845 - 1851
79. Kunszt József 1854 - 1866
80. Lonovics József 1866 - 1867
81. Haynald Lajos 1867 - 1891
82. Csaszka György 1891 - 1904
83. Városy Gyula 1905 - 1910
84. Csernoch János. 1911 - 1913
85. Várady Lipót Árpád 1914 - 1923
86. Zichy Gyula 1923 - 1942
87. Grősz József 1943 - 1961
88. Hamvas András 1964 - 1969
89. Ijjas József 1969 - 1987
90. Dankó László 1987 - 1999
91. Bábel Balázs 1999-

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc