Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok


Tiszaroff, református templom

A középkorban a település valamivel északabbra, a Felsőtelek-dűlőn terült el. Temploma már 1332-ben állt. 1550 táján a török elfoglalta a falut, és hamarosan református vallásúvá lett lakossága. Többször is menekülni kényszerültek az itt lakók, akik hazatérve szomorúan látták lerombolt házaikat. Az áttelepülés a 18. század első felében történt meg a régi település árvízveszélye miatt. Ez a terület 1628-tól kezdve Rákóczi Ferenc birtoka volt. A templom épülete eredetileg magtárnak épült, amelyet II. Rákóczi Ferenc építtetett magának, ezért nevezték sokáig „Rákóczi kenyeres házának”. Az épület Borbély Mihály tulajdonába került, aki a magtárat felajánlotta imaháznak, s át is alakították 1726-ban. A korabeli ablakok és a magtárajtó nyoma még az 1968-as felújításokkor is fellelhető volt. 1728-ban Borbély Mihály tornyot is szándékozott építeni, de ezt 1730-ban a Helytartó Tanács betiltotta, és az elkészült részt le is kellett bontani. 1757-ben a falakat megmagasították, az ablakokat fél méterrel megemelték, a hajót a keleti oldalon 4,5 méterrel meghosszabbították. 1762-ben a bejárattal szemben, a templomtól külön épült fel a vaskos harangtorony, mely őrtoronyként épült, hiszen ebben az időben tiltott volt a reformátusoknak tornyot építeni. Mária Terézia az őrtorony szükségessége miatt engedélyt adott a torony felhúzására. Ez az oka annak, hogy nem épült egybe a templommal. A népnyelv szerint a torony „jegyben jár” a templommal.

A háromszintes torony 6X6 méteres alaprajzú, magassága 34 méter, a falmagasság 22 méter. A szinteket egy-egy vastag párkány választja el egymástól, sarkain vaskos támpillérek húzódnak. Eredetileg a mainál díszesebb toronysüveg fedte, a jelenlegit 1878-ban Bucsik Ferenc jászkiséri mester készítette. A toronyóra Daday József munkája 1894-ből. A toronyban három harang függ. Az 520 kg-os, Gisz hangú harang 1947-ben készült Szlezák Ráfael műhelyében, Rákospalotán, az 1922-ben készült, a II. világháborúban elrekvirált harang helyébet. Ugyanitt, ugyanekkor öntötték a 225 kg-os, H hangú harangot, melynek elődje 1745-ből való, és ugyancsak háborús célokra vitték el. A kisharang 118 kg-os, E hangú, 1922-ben készült a budapesti Ecclesia Harangműveknél.

A templom meglehetősen egyszerű megjelenésű, kelet-nyugat tengelyű épület a falu központjában. Nyugati és déli homlokzata előtt egy-egy előcsarnok épült. Ablakai félkörívesek. Nyugati oromzatának, és az előcsarnokok oromzatának szélein egy-egy kőbáb látható. Belseje 350 ülőhelyes, 8X25 méteres tér, mely az orgona felöli oldalon a nyolcszög három oldalával záródik. Az orgonakarzat fából készült 1882-ben az orgonával egy időben. A jelenlegi orgonát a régit kibővítve építette Barakovits János 1941-ben két manuállal és 13 regiszterrel. A nyugati karzat a fiúk karzata. Mennyezete sík vakolt, de valaha festett deszkamennyezet fedte, ami még ma is látható a bejárati előcsarnokokban. A templom felújítása 1998-ban kezdődött, és mára el is készülhetett. Új padlóburkolat, teljesen új padok és szószék-hangvető készült. A padokat Tóth István és fia készítették, a szószék-hangvető ónémet stílusú, 2003-ra készült el. 2005-ben felújították a két előcsarnokot azok kék famennyezetével együtt.

Felújításra vár még a torony, ez azonban anyagiak hiányában, még várat magára. 2004-ben a súlyos vihar megbontotta a torony rézfedését, s a leválni látszó hatalmas fémdarab életveszélyessé vált, a probléma ideiglenesen megoldódott, de a felújítás egyre inkább sürgetővé válik.

A községben kb. 790 református lakos él, lelkipásztora Loment Péter. Vasárnap 10 órakor istentiszteletet, este 6-kor imaközösséget, szombaton 6 órakor ifjúsági bibliaórát tartanak.

A toronygombban 1846-ban a következő írást helyezték el:

„T.Roff Pecsétje e folyó 1846-ik Évbe lett száz esztendőssé, ezen évben láttuk az első Gőzhajót, ’Pannóniát’ a szőke Tiszán felfelé síjjetni. A falu alsó részén és a Lejtőnél mozsárágyúkkal üdvözlöttük a rajta lévő Mélt. Gróf Szácsényi Istvánt és több lelkes hazánk fiait, kik a rettenetes áradással folytonosan kínzó szőke Tiszának regulázásának okáért indultak szemlét tartani, a dolog legjobb elintézése tekintetéből. Áldja meg őket érte az ég, és a maradék megregulázott, de most minket csaknem tönkre silányított Tisza partjain legyen boldog! Csak az a rettenetes nagy drágaság ne volna, bizony többet is írnék jó kedvel, de már ismét eszembe jutott a Tornyot körülvevő temérdek bámuló nép nyomorult sorsa, s ez letéteti véllem a tollat; ez a nép most inkább, mint valaha, szegény, a szűk termés miatt élelme nints, adaját nem tudja fizetni, mely csak őtet nyomja, az élelem drágasága mindenéből kipuszítja. Adja Isten, hogy mikor ezen levelet valaki elolvassa, legyen közös teherviselés, melly megfogja szabadítani a Nemzetet végső bukásától, és legyen vége az ősiség, mint a Nemzet haladása legfőbb gátjának. Isten mindnyájunkkal!!! Írta Ns Etsedi Tóth András mk Helyeség Hites Jegyzője”

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc