Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok


A képeket és szöveget küldte:
Czini Tibor



Harangok nagyság szerinti sorrendben:
Temerin, Szent Rozália-plébániatemplom (Szerbia, Vajdaság)

A Temerinre vonatkozó első írásos feljegyzés 1332-ből maradt fenn, pápai tizedjegyzékben. Plébánosa Laurentius de Temeri néven van bejegyezve, Temerin tehát templomos helység volt. A mohácsi vész után elnéptelenedett, majd a következő évtizedekben a törökök nyomában kis számú szerb lakos telepedett le itt is. Számuk jelentősen megnövekedett a 17. század végén és a 18. század elején. A magyar népesség visszatelepülése az 1700-as évek utolsó évtizedeiben kezdődött, az akkor már 170 szerb családdal benépesedett kamarai faluba.

A betelepülő, mintegy 70-80 magyar család 1783-ban közmunkával felépítette a vert falú, náddal fedett 9x3 öl nagyságú templomot, Szent Rozáliának, a pestises betegek védőszentjének tiszteletére. A templomot az Újvidékről kijáró Sáfár József áldotta meg, akit kineveztek Temerin plébánosává, miután felépült helyben a plébánia épülete.

A kis, torony nélküli templom 54 librás (30 kg), majd a következő években beszerzett 1 mázsa 53 librás (86 kg), és az 1 mázsa 20 librás (67 kg) harangjait fából ácsolt haraglábon helyezték el. (A metrikus rendszer bevezetéséig 1756-1874 között a bécsi súlymértékrendszert alkalmazták - 1 libra 0,56 kg, 1 mázsa - centenárius 56 kg). A 19. század első éveiben a katolikus magyar és a kevés német ajkú hívek száma elérte a 3900-at. A hívek ilyen nagy arányú növekedéséhez hozzájárult a 200 szerb család áttelepülése a Sajkás-kerületbe, akiknek helyébe Szécsen Sándor, Temerin földesura magyarokat telepített be Magyarország északi megyéiből. Szécsen Sándor vegyes adományként 1798-ban kapta meg Temerint, így a település templomának is kegyura lett.

Nem lehetett tovább halasztani egy nagyobb templom építését. A kegyúr 1804-ben megkezdte a mostani plébániatemplom építését, amelyhez a hívek is hozzájárultak anyagiakkal, de főleg munkájukkal. 1806-ban be is fejezték a Szent Rozália plébániatemplom építését. A templom épülete szilárd anyagból épült, amelyhez a téglát helyben, mezei kemencében égették ki. Barokk stílusban, hármas tagolással, kórussal, alatta lévő bejárattal, hajós résszel és szentéllyel, mellette lévő oratóriummal és sekrestyével készült. A szentély egy lépcsőmagassággal feljebb van emelve a templomhajótól. Az igen vastag faloszlopokon nyugszanak a kosárívek, amelyekre terhelődnek a boltozatok.

1848. augusztus 30-án a szerbek felégették a mezővárost, és amikor a szabadságharc bukása után a lakosság visszatért a menekülésből, a virágzó mezőváros helyén romos templomot és üszkös házakat találtak. A templomot csak 1853-ban sikerült helyreállítani, de annak alaposabb rekonstrukciójára csak 1873-ban, Zittl Róbert plébános idejében kerülhetett sor. A külső munkálatok mellett a templom belsejét teljesen felújították: az oltárképeket restaurálták, a boltíveket rokokó stílusban festették át. Ekkor festette a szentély boltozatára Jakobey Károly bácskai templomfestő Szűz Mária megkoronázását ábrázoló képet, ő vezette a templomfestési munkálatokat is. A belső festés ornamentikája -- az 1947-ben végzett újrafestésekor alapjában véve változatlan maradt. A templom festése és a boltozati képek restaurálása folyamatban van. A templom többszöri bővítésen esett át. Így keleti falához 1956-ban hittantermet, a baloldalára pedig 1964-ben még egy termet építette, amely téli kápolnaként, és oratóriumként is szolgál. 1956-ban átépítették a templom tornyát, sisakját szürkére festett bádogfedél takarja. A karzatot 1931-ben és másodszor 1963-ban bővítették ki. 1970-ben az elavult toronyóra helyett új villanyórát vásároltak. 1968-ban villamosították a harangozást. 2000-ben sor került a tetőszerkezet felújítására, új cserepekkel fedték a tetőt, új esőcsatornát, villámhárítót szereltek fel, teljesen ki lett cserélve a belső villanyhálózat, a kórusra vezető lépcső pedig felújították.

A templom bejárati, keleti felén álló torony 40, az aranyozott kereszttel együtt pedig 43 méter magas. Az épület hossza 38, szélessége 15 méter.

A főoltárkép Szent Rozáliát ábrázolja. 1861-ben Novák Antal plébános festtette Kupelwieser Leopold bécsi művészeti akadémia tanárának festőiskolájában. A szentély félkör alakú. A zsinati oltár tervét Dulics Bolto szabadkai építész készítette, kivitelezői Berecz Endre és Talló Gáspár voltak. Az új liturgikus előírásoknak megfelelő oltár márványból készült. Az új oltárt, egyben a templomot is 1969. március 25-én Gyümölcsoltó Boldogasszony napján szentelte fel Mátyás püspök, ui. a templom felépítése után csak megáldva volt.

Két mellékoltára volt a templomnak, ezek a II. vatikáni zsinat után lebontásra kerültek. Az oltárképeket a templom két oldalára helyezték át. Az egyik Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázolja, a másik pedig a Szentháromságot. Mindkettőt Führich Antal (signója AF) festette, 1860-ban. A harmadik mellékoltárnak tekinthető, az 1887-ben a hívek adományaiból állított Lourdes-i Szeplőtelen Szent Szűz oltár, amelynek felső része fekete nyárfából faragott sziklát ábrázol, két fülkével ellátott kő színezéssel. Az egyikben a Szeplőtelen Szent Szűz fából faragott, másikban Bernadett kőgyurmából készült szobra. Mindkettő a müncheni Mayer cég műve. Az oltár menzája fából épült, márvány színezettel. A zsinatot követő átrendezés során a szószék kikerült a templomból. A szószék a Boldogságos Szent Szűz Mária mellékoltárától oldalvást a falhoz illesztett, fából készült, famennyezettel ellátott, fából konstruált lépcsővel, márványfestékkel ékesített, aranyozott emblémákkal jelzett, a mennyezet tetején a tízparancsolat sugaras tábláival volt befejezve. Valószínűleg ez is az 1870-es években készült. A stációképek üvegezett színes papírképek, barnára festett és lakkozott díszesen faragott (esztergályozott) keretben, felső része háromszögben végződik, alul aranyozott betűkkel a jelenet felirata.

A szentély feletti boltozaton Jakobey Károly 1873-ban készült festménye a boldogságos Szűz Mária megkoronázását ábrázolja. A hajó első boltozatán Jézus születése, a másodikon "Engedjétek hozzám a kisdedeket", a harmadikon az Utolsó vacsora, mindhárom Ruzsicska Pál újvidéki templomfestő munkája látható. A kórus feletti boltozaton lévő képet, a Szentlélek eljövetelét temerini iparos-amatőrfestők festették. Kétoldalt a boltozati festményektől (kivéve a szentélyt), egy-egy szentet ábrázoló festmény van, ugyancsak Ruzsicska műve. A festménynek 1947-ben a templom első újrafestésekor készültek.

A plébániatemplom orgonája 1841-ben id. Kovács István szegedi orgonaépítő mester munkája. Temerin felperzselésekor 1848-ban megrongálódott orgonát fia, ifj. Kovács István renoválta 1857-ben. Az I. világháborúban elrekvirált sípjait 1925-ben pótolták. A hangszer mechanikus, csuszkaládás, 1 manuálos és 10 regiszteres.

Manuál: C-F3
1. Principál 8 láb
2. Octáv 4 láb
3. Dulcia Fugava 4 láb
4. Mixtur 4 sor
5. Super Oktav 2 láb
6. Kopula 8 láb
7. Bourdon 8 láb
8. Flauta 4 láb
Pedál: C-d
9. Subbas 16 láb
10. Violonbass 8 láb

Négy harangja közül a legnagyobbat a Szentháromság tiszteletére szentelték, 912 kg súlyú. Felirata: "Szent Háromság Egy Isten Irgalmazz Minékünk. Öntötte Schaudt András, Pesten 1861". A Szűz Mária-harang 548 kg-os, felirata: "Isten Anyja tiszteletére újra öntötték a temerini katolikus hívek . A II. vatikáni zsinat jubileumi évében 1966. Slio Branko Lenartić Rijeka". A kisharang Szent Rozália nevét viseli, 272 kg-os, felirata: "Temerin község védőszentjének tiszteletére készült a temerini magyar és német ajkú római katolikus hívek adakozása folytán 1925-ben, Szent Rozália". A sorban a legkisebbik a 111 kg-os lélekharang ezzel a felírással: "Segíts minket halálunk óráján. Horváth József szabó és Vanyúr Etel temerini kath. hitestársak adománya. 1925. Szent József." Mindkét 1925-ben öntött harang az újvidéki Jovánovics öntödében készült.

 Az 1783-ban épült ideiglenes templom mindhárom harangját a plébániatemplomba vitték át annak felépítése után. A 19. század első évtizedeiben még két harangot szereztek fel: 1809-ben Szentháromság tiszteletére egy 15 mázsást (840 kg), amelyet 1824-ben Klobusiczky Péter, kalocsai érsek szentel fel, és egy 7 centenáriusat (390 kg), a Szent Rozália harangot. Ezt 1839-ben Takáts Márton kalocsai segédpüspök szentelte fel. Az összes harang a szabadságharcban odaveszett. Az ezt követő évtizedekben négy új harangot öntettek. 1861-ben öntötték a mai is szolgálatban levő, közismerten nagyharangnak nevezett, sok vihart kiállt harangot, súlya 16,29 mázsa (912 kg). Egy 1895-ös összeállított leltárban szerepelnek még a következő harangok: a 8,4 mázsa (kb. 450 kg) súlyú középharang, és a 3,14 mázsás (176 kg) kisharang, valamint az 1 mázsás (56 kg) lélekharang. Az első világháborúban, 1916-ban a nagyharang kivételével, elvitték a harangokat, még a temetőkápolna harangját is. Egészen 1925-ig csak a nagyharang szolgálta a híveket. 1925-ben főleg adományokból összegyűlt annyi pénz, hogy három újat sikerült beszerezni: az 520 kg súlyú Szűz Mária harangot, a 272 kg-os kisharangot és a 111 kg-os lélekharangot. Az 1925-ben öntött Szűz Mária középharangot ki kellett cserélni, mert megrepedt. Az újat, amely 545 kg súlyú Zvekánovity Mátyás püspök szentelte fel 1966. június 29-én Péter-Pál napján.

Vasárnap és ünnepnapon fél órával a mise kezdete előtt a nagyharang (Szentháromság-harang), negyedórával pedig a középharang (Szűz Mária-harang), mise kezdetekor, a beharangozáskor pedig mind a három harang szól. Úrfelmutatáskor a nagyharang hangja csendül fel. Köznap fél órával a mise előtt a középső, negyed órával pedig a kisharang. Mindhárom harang szól: szentségimádás előtt, Mindenszentek estéjén az esti harangszó után; a szombati gyászmise után; nászmisekor, amikor a fiatal pár a templom közelébe ér; a püspök hivatalos érkezésekor. Reggel 5-kor, délben és este 7-kor a középső, vasárnap este a nagyharang. Ha valamelyik hívő elhalálozik a lélekharangot húzzák meg, a sírba tételig a szokások, vagy a rokonok kívánságára napközben többször is harangoznak. A nagyharang jelzi, hogy a pap elindult a temetőbe, és amikor a gyászmenet elindul a sírhoz a kápolnai kis harang szól.

A templom plébánosainak és plébános helyetteseinek névsora: 1. Sáfár József (1783-1798)
2. Csupor Mihály (1798-1821)
3. Gőbel Ferenc (1821-1838)
4. Novák Antal (1838-1876)
5. Németh Imre (1877)
6. Zittl Róbert (1877-1895)
7. Mihálovits Endre (1895-1917)
8. Resch Ignác (1917-1921)
9. Kopping Gáspár (1921-1944)
10. Tóth József (1944-1946)
10. Vondra Gyula (1946-1948 és 1951-1966)
11. Pálinkás Sándor (1948-1951)
12. Berecz Sándor (1966-1984)
13. Szungyi László (1984-

A hívek száma 8500-ra tehető

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc