Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok


Kereszt az orgona mögött

Rákoskeresztúr, evangélikus templom

 

Az egykor különálló település neve már az 1200-as években felbukkan, s valószínűleg a keresztes lovagokkal áll kapcsolatban a név. Egy 1528-ban készült térképen Kerstur néven szerepel. A 18. század első felében a betelepítések folytán kétnemzetiségű: magyar és szlovák, 1756-tól pedig németek érkezésével háromnemzetiségű településsé vált. Kezdetben a cinkotai gyülekezethez tartoztak, oda jártak ki istentiszteletre, saját templom építésére Mária Terézia ideje alatt se mód, se igény nem volt. 1781-ben a Türelmi Rendelet megszületése megengedte a templomépítést, ám erre Rákoskeresztúron még várni kellett. 1783-ban egy háromnyelvű elemi iskola nyílt, ebben tartották az istentiszteleteket, mígnem Bojanovszky Sándorné Podmaniczky Erzsébet templomot építtetett, az építési anyagokat a gyülekezeti tagok szállították Keresztúrra. Ezt a barokk templomot 1800-ban szentelték fel. Két év múlva kibővítették és tornyot emeltek.

 

1806-ban született egyértelmű határozás, hogy szeretnének különválni Cinkotától, ám az egyházmegye ebbe nem egyezett bele, csak az alispán és a megyegyűlés ismerte el. Ennek ellenére a gyülekezet különvált. Az első lelkész iktatására az esperes nem jött el, ezért azt önmaga végezte 1807-ben. A későbbiek során a templom ismét kicsinek bizonyult, ezért 1877-ben megkezdődik az újabb templomra való gyűjtés. Az összegyűjtött adomány kétszer is elveszett. Egyszer az I. világháborúban, másodszor a 30-as években bekövetkezett gazdasági világválságban. 1939-ben indult meg a tényleges templomépítés, az alapkövet 1941. október 12-én tették le, és ’43. november 14-én szentelték fel. Ekkor még állt a régi barokk templom, amelyet az akkori baloldali hatalom lebontatott, mivel feleslegesnek vélte, hogy egy egyházközségnek két temploma is legyen. A bontás 1945-ben történt meg. Berendezése, így a harangok, az orgona, az oltár átkerültek az új templomba, tetőzetét a vasútállomás tetejéhez használták fel. A régi templomból áthozott oltárkép jelenleg a gyülekezeti teremben van elhelyezve. A kommunista hatalom sok borsot tört a gyülekezet orra alá. 1945-ben 150 német lakost vittek el málenkíj robotra, 1948-ban államosították az iskolát, 1950-ben pedig a gyülekezet temetőjét zárták be.

 

Rákoskeresztúr meghatározó épülete, az impozáns méretű evangélikus templom Sándy Gyula tervei szerint készült. Magyaros neoreneszánsz megjelenésében a felvidéki reneszánsz templomok motívumai kapnak hangsúlyt. Szerkezetileg háromhajós, álbazilikális templomról van szó, amelynek keleti homlokzata előtt emelkedik a 60 méter magas torony, amely a pesti evangélikus templomtornyok közül a legmagasabb, két oldalán lépcsőtornyok vannak, melyeket kúpalakú sisak fed. A kapu kiképzése hasonlatos egy nyitott szárnyasoltárhoz, fölötte éjszaka kivilágítható körablak van Luther-rózsával. Tornyába néhány éve pótlásra került a korábban elpusztult toronyóra.

 

Előcsarnokában emléktábla hirdeti a II. világháborúban meghaltak emlékét. 31 x 15,5 méteres, 610 ülőhelyes belseje rendkívül harmonikus, ízléses berendezésű. A padok, a szószék és a fal menti faborítás szintén felvidéki stílusban készültek. A két szélső hajó egészen keskeny kialakítású, szinte csak egy szűk átjárót rejt. A főhajó viszont rendkívül tágas és jól áttekinthető. Deszkamennyezetét kecsesen ívelő, vékony boltívek tartják. A kicsiny szentélyben lévő oltárkép az isenheimi Golgota-oltárkép hiteles másolata. Az eredeti képet Mathias Grünewald festette, a rákoskeresztúri pedig a Kossuth- és Munkácsy- díjjal kitűntetett Csáky Maronyák József kiváló műve. Az oltártól balra áll a szószék, jobbra pedig a missziót jelképező földgömb található, ez a jelkép hazánkban kevésbé elterjedt, de a finn egyházban ez bevett szokás. A színes, szimbólumokat ábrázoló üvegablakok Palka József művei. Az orgona 1901-ben készült a Deák téri gyülekezet számára, 1970-ben hozták át Keresztúrra, mivel a Deák téri gyülekezet új orgonát építtetett. A neves, pécsi Angster József építette 2 manuállal, 24 regiszterrel és pedálsorral, az orgona a cég op. 370-es számú orgonája. Az orgonaház mögött a karzaton kereszt található.

 

A templomnak öt harangja van, ezek közül egy a bejáratnál, egy pedig a gyülekezeti teremben található használatlanul. Fönn a toronyban három harang található. 500 kg-os, 98 cm alsó átmérőjű nagyharangját Gombos Lajos öntötte Őrbottyánban 2001-ben. Felirata: „Tegyetek tanítvánnyá minden népet.”, fölötte szőlőfürt látható. Pártázatán és vállán virágindás díszítés vonul végig. A középső harang 250 kg-os, 78 cm alsó átmérőjű, Walser Ferenc öntötte 1876-ban Budapesten. A legkisebb harang 110 kg-os, 64 cm az alsó átmérője, és 1923-ban öntötte a budapesti Ecclesia Harangművek. Felirata: „Erős vár a mi Istenünk”, díszítménye egy koszorúba foglalt Biblia.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc