Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Budapest, Kispest
Nagyboldogasszony-főplébániatemplom

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

Budapest XIX. kerületének legnagyobb temploma az egykor a fővárostól különálló település, Kispest főutcáján épült.

Az első lakosok a 19. század második felében telepedtek le itt, és alapították meg Kispestet. A templom helyén eredetileg csak egy szerény imaház állt, mellette harangláb és a templom déli oldalán mindmáig megtekinthető kereszt. A kereszet Berán bíró állíttatta. Első plébánosa Ribényi Antal volt, aki elhatározta, hogy az 1889-ben elhunyt Habsburg Rudolf trónörökös tiszteletére fogadalmi templomot épít. Az eredeti tervek szerint már az 1896-os Millenniumra elkészült volna, az egyházközség anyagi állapota sajnos ezt nem tette lehetővé.


A templom helyén álló kápolna (1900 körül) és a mai impozáns templom Fő utca végében (1930 körül)


A felújítás előtt

A Szent Rudolf tiszteletére emelt templom alapkövét 1903. június 7-én tették le, felépülése igen gyorsan ment végbe, így 1904. október 23-án szentelte fel Horváth József, kerületi esperes. 1955-ig Szent Rudolf volt a templom védőszentje, 1955-ben pápai rendeletre Nagyboldogasszonyt lett a templom védőszentje.

A Templom téren emelkedő, jelentős méretű templom mindmáig meghatározó épülete a kerületnek. Méretei körbeépítettsége és a lakótelepi panelházak miatt kevésbé érvényesülnek, mint régen, amikor még földszintes, kertes, polgári házak övezték a kispesti "templomhármast", az egymás mellett fekvő katolikus, evangélikus és református templomot.

A neogót, nyerstégla-burkolatú plébániatemplom tervezője Hofhauser Antal volt, hossza kívül 50 méter, szélessége 20 méter. Főhomlokzatában kiemelkedő hangsúlyt kap a torony. A három csúcsíves harangházablak fölötti toronyóra 1990-ben készült. Az eredeti, fekete számlapú óra a háborút követően működésképtelenné vált, de a számlap egészen a '80-as évek közepéig fennmaradt a toronyban. A torony mellett két kisebb lépcsőtorony épült, melyben a toronyba és a kórusra vezető lépcsőzet bújik meg. A templomtesten kétoldalt 4-4 db. hármas tagolású, csúcsíves ablak. A nyolcszög öt oldalával záródó szentély keskenyebb a hajónál és tetőzete alacsonyabb. A templom mindkét oldalán egy-egy kőfeszület látható.

A bejárat mellett emléktáblát helyeztek el a 2000. augusztus 20-ai ökumenikus istentisztelet emlékére, melyet a templom előtti téren tartottak a reformátusok, evangélikusok, baptisták, görög katolikusok és a "házigazda", római katolikusok.

A főbejárat fölött két, az oldalbejáratok fölött egy-egy domborművet láthatunk, melyeket 1999-ben készített Benedek György, az eredeti alkotások ugyanis a II. világháborúban megsemmisültek, a torony falán a mintegy 20 puskalövés helye egészen 1999-ig, a templom teljes külső renoválásáig láthatóak voltak. Közvetlenül a bejárati kapu fölött látjuk az Szűz Máriát, illetve az őt illető istenanyai jelzők rövidítései. Az efölötti, nagyobb dombormű azt a jelenetet ábrázolja, amint István király felajánlja a hazánkat Szűz Mária oltalmába (emiatt hívjuk Máriát Magyarok Nagyasszonyának). A bal oldali kisajtó fölött a Fájdalmas Anya, a jobb oldali fölött az Angyali Üdvözlet képe. Érdekesség még a kapu fölötti vízszintes szobor, melyre a kaput megvilágító lámpa van szerelve. Az éjszakai külső díszvilágítás 2002-ben készült.

Belépve egyhajós, neogótikus tér tárul elénk. Hossza a szentély nélkül 32 méter, szélessége 14 méter. Az orgonakarzat alatti, ráccsal elválasztott tér minden nap nyitva van a látogatók és imádkozók számára. Itt található Szent Rita, Szűz Mária és Szent Antal szobra. Eredetileg tiroli faoltárok díszítették a templomot, melyeket később a jelenlegiekre cseréltek ki. A mellékoltárokon 3-3 szobor áll. A bal oldalin a Szent Család: Mária, József és Jézus, a jobb oldalin középen Szent István, kétoldalt Szent Margit és Szent Erzsébet. Baloldalt találjuk még a fakeresztet a "mentsd meg magad" felirattal, továbbá a gyóntatófülkét, illetve a fából készült, igen szép, faragott szószéket. A templomfalon van még a 14 stáció, Jézus keresztútja. A szentélyben található a főoltár, mely márványból készült Leszkovszky tanár úr tervei szerint , a megfeszített Jézus látható rajta. Tőle balra, a kórus alatt lévőhöz hasonlatos Szűz Mária szobor, fölötte pedig a Szűz Anya impozáns méretű szobra, Szappanos Béla szobrászművész alkotása. A hajót a szentélytől elválasztó diadalív falán feliratot olvasunk: "Mennyekbe felvett királynő, Mária könyörögj érettünk". A szentély lépcsőjén szintén felirat: "Jöjjetek Atyám áldottai".

A többféle faragású padokban, a földszinten kényelmesen 250, kicsit zsúfolva kb. 300 fő foglalhat helyet. Az orgonát 1927-ben Rieger Ottó készítette Budapesten, kétmanuálos, hangversenyek tartására alkalmas. 1995 és 2000 között lett felújítva Varga László vezetésével, Hock Bertalan tervei szerint. A bejárat melletti szenteltvíztartó 1887-ből való. A belső festése 1981 és 1984 között készült. A külsőt 1998 és 2002 között újították fel, így manapság, a templom centenáriumának idején eredeti pompájában tekinthető meg.

A toronyban három harang van. A Jézus Szíve tiszteletére szentelt nagyharang 1360 kg tömegű, átmérője 137,4 cm, 1929-ben készült Szlezák László műhelyében Budapesten. Ugyanitt, ugyanekkor öntötték az esti szentmisékre hívogató középső harangot, a Mindenszentek harangját, amely 413 kilós és 91,6 cm az átmérője. A lélekharang 1904-ben készült Seltenhofer Frigyes által, 55 kg. súlyú, 46,7 cm alsó átmérőjű. Naponta megszólal mindhárom harang. A nagyharang egymagában delente, illetve vasár- és ünnepnap fél 9 és fél 11-kor szól, a középharang minden este fél 6-kor hallható. Esténként nyáron 8-kor, télen 7-kor először a nagy-, majd a lélekharangot halljuk, amint a halottakért való imádságra szólít fel. Az esti és a vasárnapi szentmisék kezdetekor mindhárom harang egyszerre megszólal másfél-két percre. A harangok kapcsolóóra vezérlésével szólalnak meg. Minden negyedórában harangkondulások adnak jelt az idő múlásáról.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc