Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Az anyagot összeállította: Benke Tibor
Forrás: Tájak-Korok- Múzeumok Kiskönyvtárának 583. száma, írta: Józsa László helytörténész




Az Angyali Üdvözlet


Szent Márton megosztja a köpenyét a koldussal





A főoltárkép





Mária-szobor a templomban





A Nagytemplom szószéke


A Rózsafüzér-társulat képe


Szent László festmény


Szent Kereszt oltár


Az apszis mennnyezetfreskója


A szentély felöli belső


Szent István oltár

Kunszentmárton, Szent Márton Plébániatemplom (Nagytemplom)

(Jász-Nagykun-Szolnok megye)

Kunszentmárton Jász-Nagykun-Szolnok megye legdélibb városa a
Hármas-Körös bal partján. Az Árpád-kortól kezdve lakott hely, IV. Béla király a Tiszántúlra, így ide is telepített kunokat, innen a település kun előtagja. A törökdúlás nagyon megviselte a községet, sokáig lakatlan volt. 1718-19-ben Radics István jászapáti kisbíró vezetésével jászok telepítették be a területet. Az alapítók idejövetelük után ideiglenes kápolnát építettek.

A második, bár még mindig kicsiny templomot 1722 körül emelték Szent Márton tiszteletére. (Tisztelték a kun elődök hagyományait.) A templom nem tudta kielégíteni az egyre növekvő
lélekszámú település igényeit, így 1745-ben elkezdődött egy új
templom építése. A templom azonban anyagi erők híján torony nélkül maradt, csupán egy kis fatornyocskára tellett. 1760-ban már elég erőt érzett a község magában és megegyezett Szablyik Jánossal (aki a templomot is építette), hogy készítse el a "tizennégy öl magasságú" tornyot. 1763-ban készült el az órával felszerelt torony. A templom
gyors romlásnak indult, 30 év elteltével nagyszabású felújításra volt szükség. 1779-ben egy tekintélyes pesti kőművesmestert hozatott a tanács Jung József személyében. Ő a templom lebontását javasolta. Ebbe a tanács is beleegyezett és felvették a jegyzőkönyvbe: "A templom (maradván a torony!) lerombolandó és helyébe egy új, nagyobb és erősebb templom emelendő." Tulajdonképpen itt kezdődik
a mai templom históriája.

Jung József tervét fogadták el, aki a tervrajzot 1781-ben mutatta be. Jung későbarokk stílusa leegyszerűsödést mutat, a rokokó fölött eljárt az idő. Az ünnepélyes
alapkőletétel 1781. június 24-én volt. A fővállalkozó Jungon kívül
Gruber József ácsmester és Rabl Károly kerületi kőművesmes működött közre. Az új templomot a régi köré építették, hogy a liturgikus cselekmények a munkálatok alatt is vegezhetőek legyenek. Mikor az új
falak elkészültek, a régi templomot egyszerűen kihordták az újból. Az
új templom megáldása 1784. nov. 11-én, a Szent Márton-búcsú
keretében történt. A szertartást a püspök megbízásából Horváth Imre
egri kanonok végezte. A templom
tornya 60 m magas. A főoltár építményét és a két mellékoltárt Rabl Károly, a márványozást Spórer János Mihály egri mester végezte. A szentély kifestését, az oltárpárkányzatok, oszlopfők és a
szentségházajtó aranyozását Fahrensohn Ferenc egri festő készítette el. 1788-ban készült a főoltárkép, melyet az egri Czirkler János festett (Szent Márton feltámaszt a halálból egy ifjút). A szószék Motzer József
egri szobrász műhelyében készült (hasonló az egri minoriták
templomának és a Liceum kápolnájának szószékével). A templombelsőt 1861-ben festették, majd 1888-ban újrafestették. 1889-ben készítette Dangl Antal aradi mester az orgonát. 1892-ben készült a szentélyben lévő 2,5 m magas Szent Péter és Szent Pál szobrok. Ebben az évben készültek el carrarai márványből a Jézus Szíve és Mária szobrok. 1822-23-ban magasították meg az aránytalanul kicsi tornyot.1895-ben készült el a 23 m magas új vörösréz toronysisak.

1783-tól a II. világháborúig szép hagyomány élt: a toronyőr-tormos- köteles volt a nap minden órájában és negyedórájában a harangozás után a torony erkélyén állva a Dicsértessék a Jézus Krisztus köszöntést elmondani. Az épület állagának megerősítére és megnagyobbítására Aigner
Sándor dolgozott ki terveket: 1909-ben elkezdődött a templom bővítése 2 mellékhajóval. Ez 1910-ben készült el. A festési
munkálatokat Muhits Sándor Iparművészeti-iskolai tanár végezte. A mellékhajók oltárai: Szent István, Szent Kereszt, Jézus Szíve, Mária, Assisi Szt. Ferenc és Páduai Szt. Antal. Nagyméretű falfestmények: Szent László vizet fakaszt és Utolsó Ítélet. Legutolsó renoválások: 1992-ben fejeződött be a templom teljes belső felújítása, 2005-ben pedig a külső felújítás.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc