Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok



Belső képek:

Az orgona

A Szentháromság-oltárkép

Az orgona
  A főoltárkép

Szentes, Szent Anna plébániatemplom

(Csongrád megye)

Vissza 1699-ben telepedtek a karlóczai békét követően. 1701-ben a romos, torony nélküli templomot felújították a kálvinisták. A török kiűzése után először Báró Haruckern János György, később pedig a Károlyi család birtokolta a várost, akiknek köszönthetően ismét terjedni kezdett a katolikus hit. Eleinte kisméretű kápolnában mutatták be szentmiséiket, melyet Nepomuki Szent János tiszteletére szenteltek. A váci püspök 1745-ben canonica visitatiot tett Szentesen (ekkor ugyanis Szentes a Váci Egyházmegye része volt), amikor a hívekkel és plébánosukkal közösen kérvénnyel fordultak a Helytartósághoz az elvesztett, református kézben lévő templom visszaszerzésére. 1746. július 5-én sikerült visszaszerezni. Átadására 1747. július 27-én került sor. Július 28-án történt meg felszentelése Szent Anna tiszteletére Némethy János főesperes szolgálatával. A katolikusok a város költségén 1768-ban megmagasították a tornyot, és órával látták el. A templom kezdetben Szegvárhoz tartozott, majd 1750-től önálló plébánia alakult, ettől az időponttól van anyakönyvezés Szentesen.

A katolikusok száma ettől kezdve mind a mai napig fokozatosan növekvő tendenciát mutat a hívek arányában.  Ez és a templom fokozatosan pusztuló állaga adott okot az új templom építésére. Az életveszélyessé vált templomépületet 1841-ben bezárták, majd 1844-ben a torony kivételével teljesen földig bontották, hogy 1847-ben mai formájában készülhessen el. A torony egy szinttel magasabb lett és új sisakot is kapott. Az építkezéshez a Károlyi család és a helybéli hívek is jelentősen hozzájárultak. A helybéli plébános 1847. július 26-án, a váci megyéspüspök, Roskoványi Ágoston pedig a Szabadságharc után, 1853. augusztus 7-én szentelte fel. A mai, egypárnatagos toronysisak 1894-ben készült. Belseje 1910-ben kapta mai arcát.

Szentes északkelet-délnyugati tengelyben épült temploma már messzi távlatokból magára hívja a figyelmet. 41 méter magas, a homlokzat síkjából erősen kilépő tornya barokk stílusú (falmagassága 25,88 méter), a templomtest pedig klasszicista. Külső hosszúsága 37,45, szélessége 16,8 méter, falmagassága 12,2 méter. A tetőgerinc csúcsáig 17,67 méter magas az épület.

A harangtorony háromemeletes, földszintjén kőkeretes ajtó nyílik. Az első emeleten lévő ablak kör alakú, a másodikon négyzetes, a harmadikon pedig félköríves. Az órapárkányokon elhelyezkedő toronyórát szentesi órásmester, Vidovics Ferenc tartja karban. A torony sarkain ión fejezetű lizénák húzódnak. Az egyes emeleteket vastag párkányzat választja el egymástól. A főhomlokzaton, a torony két oldalán a szoborfülkékben bal oldalt Szent József, jobb oldalt Szent Péter szobra. A templomtest íves orompárkánnyal kapcsolódik a toronyhoz. Az oldalhomlokzatokon 126 cm szélességű, félkör alakú ablakok vannak, a hajón 5, a szentélyen 1.

28,15 méter hosszú, 14,55 méter széles hajójú, egyhajós belsejében 588 ülőhely van. A kórus alatti rész 7 méter hosszúságú, a szentély 8,2 méter hosszú, 8,5 méter széles. Mennyezete ötboltszakaszos, csehsüvegboltozatos. A bejárat felett, a kóruson van a 2 manuálos, pedálsoros, 34 regiszteres orgona, mellyel hangversenyeket is tartanak. Az első orgonát Angster József építette 1889-ben, majd Rieger Ottó átépítette 1928-ban. A kőből készült kórust boltíves árkádsor tartja. A falakat kétoldalt erősen előreugró, vastag pillérek tagolják. A főhajó mennyezetképeit Rudnay Gyula festette 1910-ben. A szentélytől az orgona felé haladva, logikus, időrendi sorrendben a Napkeleti Bölcsek, a 12 éves Jézus a templomban, Jézus a gyermekek között, Jézus a kereszten és Jézus feltámadása festmény követi egymást. A szentély kupolaszerű mennyezetén mozaikhatású, szecessziós szekkót láthatunk, Endrei Béla műve 1910-ből, az Angyali Üdvözletet ábrázolja. A hajót a szentélytől elválasztó diadalíven a magyar szentek oltári szentség előtti hódolatát láthatjuk, Terney Béla szekkóalkotása 1949-ből.

A szentélyben lévő oltárépítményen két festmény látható. Az alsó, nagyobbik azt ábrázolja, amint Szent Anna a kis Máriát a Tízparancsolatra tanítja, a háttérben Joachim alakja fedezhető fel. A fölötte lévő kisebb képen István király  felajánlja a koronát Máriának. A szembemiséző oltár 1968-ban készült. A szentély előtt kétoldalt két mellékoltár helyezkedik el. A bal oldalin a Szentháromság látható: bal oldalt a Fiú kereszttel, jobb oldalt az Atya, kettejük fölött pedig a Szentlélek látható galamb képében. A jobb oldali mellékoltár témája Szűz Mária és Szent József eljegyzése. Az előbb említett három oltár a szentély felöli második pilléren elhelyezett szószékkel együtt  1890-ből származó, neobarokk alkotás. A hajóban található még az 1886-ban készült, klasszicista Fájdalmas Mária-oltár, az oltárasztalon az oszlophoz kötözött Jézus szobra, még lejjebb a sírba tett Jézus közel életnagyságú szobra látható. Lisieux-i Szent Teréz szobra 1932-ben, a stációképek 1892-ben készültek. A padokat helybéli asztalosmester, Antal János faragta tölgyfából. A kórus alatt nyert elhelyezést a Szenvedő lelkek oltára, mely a templom legrégebbi, 1852-ből származó festménye. A két gyóntatófülkét Tarr János faragta tölgyfából 1892-ben.

A templomot árkádsoros kerengő köti össze az 1937-ben épült plébániával. A templom előtt áll az 1947-ből való, vastalapzaton álló Szent József szobor. A téren található az 1886-ban készült, neoreneszánsz Szentháromság-oszlop, melyen a négy evangélista alakja is jól megfigyelhető.

Egyetlen harangja 2000 kilogramm súlyú, C hangú, Szlezák László öntötte Budapesten 1922-ben, védőszentje Szent István. A világháborúban elvitt nagy harangok közül ezt öntötték újjá először. A harangpaláston lévő dombormű azt ábrázolja, amint Szent István fél térdre ereszkedve felajánlja a koronát Máriának. Feliratában a revízióban való remény tükröződik: "Újból felajánljuk a mi országunkat, egyesítsd egésszé megcsonkult hazánkat". A harangon olvashatjuk még, hogy Fehér András plébános idején készült, illetve itt örökítették meg az adakozók nevét. A legtöbbet, 250 ezer koronát Hajdú János adta, 100 000 koronát adott Bugyi Antal, 25 ezret Fekete Döméné. A harang teljes ára 900 ezer korona volt. Az első világháborúban elvitt harang 1600 kilogramm volt, A alaphanggal. Korábbi harangjairól semmi feljegyzés nem maradt, csupán annyi, hogy a templom visszavételekor, 1748-ban a harangokat (hármat) a reformátusok rendelkezésére bocsátották.

A jelenlegi harang a reggeli, déli és esti harangszón kívül a szentmisék előtt félórával, majd kezdés előtt öt perccel szólal meg 3 perc terjedelemben.

Szentes belvárosi plébániájához kb. 10000 fő tartozik a város 14000 katolikus lakosa közül (Szentes 40%-a katolikus). Esperes-plébánosa Veréb László. Oldallagosan ellátja Fábiánsebestyént, filia: Derekegyház (kb. 1000 hívő). Hétköznap esténként 6 órakor celebrálnak szentmisét, vasárnap délelőtt 10 és este 6 órai kezdéssel van misebemutatás. A templombúcsú július 26-án van, február 11-én pedig egész napos szentségimádást tartanak.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc