Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok



Képek a belsőről:


Ráckeve, Keresztelő Szent János (r. katolikus) templom

(Pest megye) 

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc 

A mai barokk templom elődje, a középkori Szent Kereszt-templom 1517-ben épült. Háromhajós belsejében négy oltár volt. A Szt. Kereszt-főoltáron feszület volt, mellette Szent Katalin és Szent Domonkos szobra állt. A Szent Szűznek szentelt oltárra Ferrerei Szent Vince és Szt. Domonkos szobra került. A harmadik Szt. Rókus, Szt. Rozália és Szt. Sebestyén tiszteletére, a negyedik Nepomuki Szent Jánosnak volt szentelve. Az épületet temető övezte. A harangok a 18. század derekáig fatoronyban, később haranglábban laktak. A templomnak elbontásakor 4 harangja volt: 397 kg (Szentháromság és Szt. Donát tiszteletére), 168 kg (Szent Szűz tiszteletére), 84 kg (Szt. Kereszt és Szt. Szűz tiszteletére), 50,4 kg (Szt. Kereszt és Boldogasszony tiszteletére). Az épületet - meglehetősen rossz építőanyaga miatt- a XVIII. században összesen 10 alkalommal kellett renoválni. Az 1777-es felújítás után született meg az elhatározás, miszerint új, nagyobb, időállóbb istenházat épít magának az egyházközség. Erre a pénzhiány miatt csak 15 évvel később került sor. Az új templom építési engedélyét 1778-ban kapta meg az egyházközség Mária Teréziától, a fehérvári püspök (aki ekkor Prohászka Ottokár volt) kérésére.

A református templommal közös téren, tőle jobbra, észak-déli tengelyben áll az 1791 és 99 közt épült, későbarokk és copf elemekkel rendelkező római katolikus templom. A Szt. Kereszt-templom bontását 1791-ben kezdték meg. Az olasz származású katolikusok 1799. június 30-án vették birtokba új templomukat. Külsején azóta, kétszáz éve sem változtattak. Belső hossza 32 méter, szélessége 10 méter, a belső magasság 14 méter. A főhomlokzat síkjába illeszkedő, négyemeletes torony 39 méter magas.

Az épület összes ablaka és ajtaja szegmensíves. A homlokzati tornyos főhomlokzaton, a bejárat két oldalán 1-1 fehér, függőleges sáv van, a bejárat felett vakablak, efölött pedig ovális ablak van. A harangházablak vékony rácsai között jól be lehet látni a harangokhoz. A tornyot lizénák szegélyezik. A toronyóra az 1950-es évek óta működik, jelenleg teljes felújítás alatt áll. A lizénák az órapárkánynál jón díszítéssel végződnek. A torony díszes sisakkal zárul. Az oldalhomlokzatokon 1-1 befalazott és 3-3 szegmensíves üvegablak van. A szentély melletti sekrestye kétszintes. A templom szentélye szögletes. A torony keresztjét 1814-ben egy szélvész ledöntötte, a mai 1843-ra készült el, ekkor be is aranyozták.

Belsejének mostani szépsége a hívek és a plébánosok összefogásának eredményességét tükrözi. Az egyhajós belső két részre, a szentélyre és a hajóra tagolódik. A bejárat fölötti karzaton a 2 manuálos, 12 regiszteres Rieger-orgona található, mely 1923-ban készült. A hangszertől jobbra és balra egy-egy boltíves árkádablak van. A templom ablakai közül csak a Nepomuki Szt. János oltára feletti nem színes. A további öt Szűz Mária, Szent Erzsébet, Szent István, Szent Imre herceg és Szent Margit alakját vetíti elénk.

A templomban három oltár van. Főoltára egyszerű, copf stílusú, Jézus megkeresztelkedését ábrázolja. 1799-ben Falkoner József festette. Mai formáját az 1850-es felújítás alkalmával nyerte el. Azt ábrázolja, amint Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust a Jordán-folyó vizében. Az oltáron Jézus és Szűz Mária Szent Szíve-szobor van elhelyezve. Mellette 76 cm magas gyertyatartók állnak, ezek az 1770-es évekből származnak. Minden gyertyatartón két-két térdeplő fehér és arany angyalszobrocska van. Az angyalszobrocskák 1810-ben készültek fából. A főoltár szentségtartójának domborműveit 1963-ban Sugár Gyula készítette, ezek a Szentháromságot és a Szent Családot ábrázolják. Az oltárba 1799-ben, a templom felszentelésekor Szent Pius és Szent Vince ereklyéit helyezték el. A szentélyben 200 éve világít az örökmécses.

A főoltártól balra áll a Szent Anna-oltár, mely Szent Annát és Szent József halálát vetíti elénk. Szintén Falkoner József alkotása. Felszentelésének évszáma ismeretlen, az 1805-ös feljegyzésekben már szerepel, valószínűleg a templom építésével egy időben készült. A hajót a szentélytől elválasztó diadalív bal oldalán áll a szószék, melynek mellvédjén Szent Vendel látható, amint juhait a farkas ellen védi. Szintén baloldalt, nagyjából a tér felénél nyert elhelyezést az oszlopos Nepomuki Szent János-oltár, közkeletű nevén a "molnárok oltára", melyet a ráckevei Molnár Céh adományozott (1500 Ft.) 1830-ban. A Páduai Szt. Antal-szobrot 1899-ben Knezits Pál plébános állítatta, alatta persely van.

Rengeteg oltár került innen el más templomokba. Köztük a Mária-oltár, mely a molnárok oltára és a szószék között nyert elhelyezést, az 1796-ban készült Szentháromság-oltár. Ez egy 1805-ös feljegyzés szerint a bejárat mellett állt. A XIX. század elején Bukor Mátyás ácsmester 4 db. oltárképet ajándékozott (Megváltó, Jézus születése, Mária születése, Szűz Mária megtisztulása), közülük sajnos már egy sincs a plébániatemplomban.

A templom bejáratától balra kis mellékkápolna van berendezve az Üdvözítő tiszteletére. Ez az úgynevezett "szegényház". Oltárán Mária szobra látható, két oldalán két-két gyertyával és 4-4 db. virágvázával. A kápolna északi falán függ a Piéta (a keresztről levett Krisztust az ölében sirató Mária), ez valaha a molnárok oltára helyén állt, 93,76 centiméter magas.

A teljes belsőt 1994-ben Patay László, komáromi származású festőművész szekkókkal (száraz felületre festett falfestményekkel) kifestette. Ez az egyik legnagyobb 20. századi egybefüggő szekkó Európában, kb. 625 m2. Fő témája Jákob álma. Így az addig jelentéktelen templomból turista látványosság lett. A régi freskók Szűz Mária Erzsébetnél tett látogatását, Keresztelő Szt. János pusztai prédikálását és fejvételét ábrázolták. Említésre méltó még az 1690-ből származó, tulipán és virágdíszítésű kehely, valamint a sekrestye copf szekrénye is.

Egy 19. század közepén kelt feljegyzés szerint öt harangja volt. Jelenleg három van. A nagyharang 1343,86 kilós, C hangú (dó), a Szentháromság tiszteletére szentelt, 1842-ben készült Budán, Schaudt András műhelyében, felszentelésére csak 1843-ban került sor. Külsején Boldogságos Szűz Mária és Keresztelő Szent János van kiöntve. Mély hangú. A kisharang 406 kilós, E hangú (mi). Közepesen magas hangja van. A Szent Család tiszteletére van szentelve. Asztalos Józsefné özv. Németh Mária adományából készült 1921-ben Budapesten, Szlezák László öntödéjében. A templom lélekharangja 50,4 kilós, vagyis 90 bécsi font súlyú, gisz (szó) hangú. A régi, középkori Szent Kereszt templomból maradt ránk. 1775-ben Johannes Kohl öntötte, 1776-ban Ferrerei Szt. Vince és Szt. Kereszt tiszteletére szentelték fel. Anyaga annyira masszív, hogy 225 éve nem repedt meg.

A harangok minden reggel, délben és este hallhatók. Szentmisék előtt két alkalommal szólalnak meg. A mise kezdete előtt fél órával csak a nagy, vagy a kicsi, kezdetkor pedig a nagy és kisharang együtt szól. A lélekharangot kizárólag gyászmisék és temetések alkalmával használják.

Ráckevén a lakosok több mint 60%-a római katolikus. A plébánia 1699-ben alakult meg. Mostani plébánosa Brezina Károly. Vasárnapi szentmisét 7, 19, 10

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc