Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok



Belső képek:


Monor, Római Katolikus Nagytemplom(Nagyboldogasszony-főplébániatemplom)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

(Pest megye) 

A református Nagytemplommal szemben, az utca túloldalán áll a monori római katolikus lakosok temploma.

Monornak már a Középkorban is volt katolikus temploma, melyet a 15. század eleji feljegyzések már említenek. A török pusztítások után visszatelepült kálvinista lakosság használta a templomot 1630-tól. Katolikusok 120 évig nem éltek a településen. A 18. század derekán az egri káplán, aki a település birtokosa volt, egyre nagyobb számban katolikusokat telepített le. Jelenlétük 1753 óta számon tartott. Ezután az egri kanonok, Gusztínyi János finanszírozásával épült fel ismét a katolikus templom a jelenlegi helyén Szűz Mária mennybemenetele tiszteletére. Alapkövét 1757. december 15-én tették le. Ez az épület jóval kisebb, egyszerűbb volt a mainál. 1767-ban megszerveződött a plébánia, plébánost is ekkor kaptak. Egészen addig Üllőhöz tartozott, kezdetben mint filia, később mint lelkészség.

A 18. század végén újabb nagyobb számú telepesek érkeztek. A kicsi, kápolnaszerű épület a római katolikus lakosság rohamos növekedésével kicsinek bizonyult, ezért új, tágasabb belsejű templom építésébe kezdtek. Az építkezés 1800 kezdődött, alapkőletételi ünnepségére ez év július 2-án, az építkezési munkálatok befejezésére és a felszentelésre 1806. október 5-én került sor és készült el a Nagytemplom jelenlegi formájában. Tervezője mindmáig ismeretlen. Ennek a templomnak is az egri káptalan vállalta költségeit. Mellé még néhány egyéb egyházi épület is épült, mint például: plébániaház, lelkészlakás, elemi iskola. A 19 század végén, a Millennium tájékán került sor a városrendezésre, melynek során a katolikus egyházi épületek közül csak a már akkor is értékesnek tartott templomot hagyták meg. Az új plébániaépület is ekkor épült a Kossuth utca 83-mas szám alatt.

A templom jól illeszkedik a vele szemben, az utca túloldalán, kb. 30-40 méterre álló református templom környezetébe. A két épület együtt szép, egységes későbarokk és copf hangulatot teremt. Ezen kívül a főhomlokzat kiképzésében is hasonlítanak egymásra (szimpla, homlokzati torony , timpanon, téglalap alakú bejárat, szegmensíves és félköríves ablakok, díszes toronysisak stb.).

A copf stílusú, műemlék jellegű templom északnyugat-délkeleti tengelyben áll, főhomlokzatával délkelet felé, Gomba település felé néz. 43 méter magas tornya a homlokzatba illeszkedik, abból mintegy 5 cm-t kilép. A főhomlokzat a torony alsó szakaszán lévő ión fejezetű lizénák által három részre oszlik. A két szélsőn egy-egy szobor nélküli díszfülke, a középsőn a belsőbe vezető kőkeretes, téglalap alakú, szemöldökdísszel ellátott ajtó, afölött szintén kőkeretes, szemöldökdíszes és könyöklőpárkánnyal rendelkező ablak, mely a kórusba engedi be a fényt. A bejárati faajtók felül egy-egy istenszemet, középen egy-egy angyalt, alul liánszerű növény faragványát láthatjuk.  A főpárkány vonalában húzódik a templom jellegét nagyban befolyásoló háromszögű oromzat (timpanon). A harangokhoz vezető lépcsőház rácsos ablaka könyöklőpárkánnyal ellátott. Meanderes oromzatának két szélén egy-egy kehely formájú díszítmény van. A harangok szintjét párkány választja el. A harangok messzi hangzására szolgáló, félköríves, rácsos ablakok mellett korinthusi lizénákat látunk. Az órapárkányos toronyba 1841-ben Treffler József-féle toronyórát szereltek, a 20. században sajnos elromlott a szerkezete, leszerelték, helye üresen áll mindmáig. Arányosan magas, díszes toronysüvege 1859-ben épült. Igen jó arányú, értékes, barokk alkotás, négy oldalán egy-egy ablak nyílik, az ablak alatt az 1859-es évszám olvasható. A toronygomb fölött apostoli kettős kereszt zárja a tornyot.

Az épület sarkai lekerekítettek. Oldalhomlokzatai hat-hat egyenlő részre vannak osztva, minden másodikban egy-egy szegmensíves, kőkeretes ablak áll. Eső esetén az oldalhomlokzatok felénél vezeti le a csatorna az ereszen összegyűlt esővizet. A szentély két oldalsó részén a hajó ablakaihoz hasonló szegmensíves ablakok nyílnak. Hátsó homlokzata nyílás nélküli. A hajó és a szentély fölött azonos magasságú nyeregtetőt 1888-ig zsindely, azóta pedig cserép fedi. Gerincén latinkereszt van. A sekrestye a templom jobb oldalán, a szentély mellett található. Ajtaja eredetileg az utcáról nyílt, ennek kőkeretét ma is megfigyelhetjük. Jelenlegi ajtaja a plébánia kertjéből, az északnyugati oldalról nyílik. A templom külső vakolata sárga és fehér színű. 

Belseje egyhajós, csehsüvegboltozattal fedett, későbarokk berendezésű tér. A liturgikus teret az előcsarnoktól szélfogó üvegajtó választja el, amely nem egyidős a templommal. Eredetileg ugyanis nem terveztek előcsarnokot, az ajtó fölött rögtön a kórus volt. Az üvegajtótól jobbra és balra egy-egy gyóntatófülke található. A kórus fölött egy, a hajó fölött két boltszakaszra oszlik a mennyezet. A kóruson látjuk a szép, impozáns, stílusosan kialakított orgonát, a templom történetében a második orgona.  1901-ben Országh Sándor építette, 1947-ben Angster József és Fia, 1985-ben Kult László újította fel. Kétmanuálos, 13 regiszteres. Régi orgonája a templommal egyidős volt, 1826-ban Gáby Pál és Vince javította. A templomban a copf stílusú padok a boltszakaszok szerinti elrendezésben, négy csoportban vannak elhelyezve. Mindkét fal mentén három darab szobor látható. A színes ablakok egy-egy szent alakját ábrázolják.

A lépcső padlózata a szentélyben egy lépcsőfokkal feljebb van. A márványlépcső 1882-ben készült. A négyzet alaprajzú szentélyt kupolaboltozat fedi. A főoltár a XVIII. században készült, ismeretlen mester kiváló munkája. Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja, a kép két oldalán egy-egy márványoszlopot látunk, záró párkányának két szélén egy-egy angyalszobrocskával. Az oltáron látjuk még Szent István és Imre herceg aranyozott fa szobrát.

A főoltártól balra a mellékoltár áll, a Szentháromságot ábrázolja, 1858-ban készült, klasszicista stílusú festmény, kevésbé értékes. A kép két oldalán sáslevéllel díszített féloszlopok, középen fölül sugaras, aranyozott kereszt van. A leckeoldalon álló szószék copf stílusú. Aranyozott gömbben végződő kosarán növényi ornamentikák, mellvédjén Krisztus feltámadását ábrázoló dombormű, hangvetőjén a tízparancsolat táblái, kereszt és pálmaág látható. Feljárata a sekrestyéből nyílik. A vörösmárvány keresztelőkút 1827-ben készült. E sorok keletkezésének pillanatában felújítás alatt áll a teljes belső és az oltárokat is restaurálják (a fényképek egy része is ez időben készült).

Az épülettől balra, apró kápolnaszerű építményben áll Nepomuki Szent János szobra, mely 1842-ben készült, kezdetben a bejárattal szemben nyert elhelyezést, később védelme céljából a templomkertbe helyezték át (az autósok szabad kilátását zavarta).

A templomban három harang használatos jelenleg. Mindháromra magas hang jellemző.  A legnagyobb 310 kg súlyú, átmérője 84 cm, a budapesti Ecclesia Harangművek készítette a 110 kg súlyú, 55 cm átmérőjű középső haranggal együtt 1922-ben, míg a kb. 30-40 kilós, 39 cm átmérőjű lélekharang 1820-ban Franciscus Millernél készült Budán. A templom elődjének 1757-es felszentelésekor két harangot húztak fel tornyába. 1820-ban Franciscus Millertől 3 új harangot rendeltek az újonnan felépült templom részére. A templom eddigi legnagyobb harangja 1793-ban készült, 1867-ben  id. Walser Ferenc, 1887-ben a Sulkó testvérek öntötték újjá. Az I. világháborúban a négy harangból hármat rekviráltak. A két kisebbet 1922-ben, a nagyharangot 1927-ben öntötték meg ismét, utóbbi a második világégés áldozatává vált, pótlására az óta sem került sor.

A nagyharang szól minden délben és szentmisék kezdete előtt félórával. Szentmisék kezdetekor és halottak búcsúzatásakor mindhárom harang hallható.

A város lakosságának 37%-át, vagyis a megkereszteltek közel felét teszik ki a katolikusok. Monoron a katolikus egyház 1753 óta folyamatosan növekszik, ez a lakosság számában is meglátszik.  A katolikus és református megkereszteltek száma kb. a II. világháború után egyenlítődött ki , mára számuk közel 9000, ami kicsivel meghaladja a reformátusok számát. A monori katolikusok számát növeli a közeli, Monor közigazgatása alá tartozó Monori-erdő, melynek csaknem teljes lakossága e felekezetnek tagja. A monori plébánia a belvárosi Nagytemplomon kívül még két másik templomot is ellát. Az egyik a külvárosi (Monor-telepi) Kistemplom, a másik a már említett Monori-erdő Szent János tiszteletére szentelt kápolnája. A templom plébánosa Csáki Tibor.

A hétköznapi szentmisék rendje a következő: hétfőn reggel fél 8-kor, kedden  este 6 órakor, szerdán és csütörtökön reggel fél 8-kor, pénteken fél 8-kor és havonta egyszer este 18 órakor, szombaton szintén fél 8-kor és 6 órakor tartanak misét. A vasárnap délelőtti nagymise fél 10-kor kezdődik (havonta egyszer diákmise). A vasárnap esti mise szintén 6 órakor kezdődik. Nyáron a napok hosszabbodásával az esti misék nem 6-kor, hanem fél 7-kor, vagy 7-kor kezdődnek. Monorierdőn minden hónap első péntekén délután 3 órakor, vasárnap pedig 11 órai kezdettel tartanak szentmisét.

A templomtól jobbra a szépen ápolt Szent István tér található. 1993-ban itt állították fel a II. világháborús emlékművet.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc