Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Szent Kereszt-főplébániatemplom (Ótemplom)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

(Pest megye)

Írásos emlék bizonyítja, hogy az Árpád-korban már létező városnak 1350-ben Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnája volt. 1368-ban a Klarissza rend tulajdonába került a város. Néhány évtized múlva felépült egy nagyobb, gótikus templom, mely az 1417-es feljegyzésekben már szerepel. A klarisszák a 16. század elején Pozsonyba költöztek, s a lakosság felszabadult adóik alól. A templomot 1528-tól 1752-ig a csaknem teljes lakosságot magába foglaló református egyház használt. A klarisszák 1752-ben visszatértek Óbudára. Ez azt jelentette, hogy Cegléd ismét az ő uradalmuk alá került. 1753-ban a helytartóság határozata szerint visszakapták az addig kálvinista kézben lévő, középkori templomukat.  A reformátusok ezért igyekeztek minél nagyobb templomot építeni, hangsúlyozva a város protestáns jellegét. A szerzetesrend 1768-ban oszlott fel. Már visszavételekor is kicsinek bizonyult a templom a város katolikus lakosságának befogadására. Az új, klasszicista templom alapjait azonban csak 70 évvel később tették le az eredeti, középkori épület helyén. A középkori templom bontását 1821-ben kezdték meg. A templom a város reprezentatív főterének számító Szabadság tértől nem messze, a Kossuth téren áll. 1822-ben tették le az alapkövet, s 1825-ben került felszentelésre. Tervezője Homályossy Ferenc.

Az 1898-ban hivatalát elfoglaló plébános, Horváth József, egy meglehetősen szegény, hiányos berendezésű templomról ír, mely a legegyszerűbb falusi templomokkal sem szállhat versenybe. Éppen ezért a század elején rengeteget fordítottak a templom berendezésére.

A II. világháborúban Cegléd meglehetősen veszélyeztetett területnek számított, ezért a református és az evangélikus lelkész is Érdre menekült. Csak a katolikus plébános döntött hívei szolgálata mellett. A háborúban a ceglédi templomok közül ez szenvedett a legtöbbet. Mivel a toronyban korábban tűzőrség volt, tűzfigyelő erkélyét a német katonák kiválóan tudták használni. Az 1944. november 2.-án a városba bevonuló szovjet csapatok - tudván, hogy német katonák vannak a toronyban - lövéseket adtak le. A németek pedig Tápiószele felől lőttek a toronyba, minek következtében  a sisak előre dőlt. A háború után meglehetősen szomorú látvány volt az épület. Erős felújításra szorult. Ebben az időben született a gúnyos mondás, avval kapcsolatban, hogy mi van a ceglédi templomokra felírva. A reformátusra: "Jertek, imádjuk az Urat", az evangélikusra: "Erős vár a mi Istenünk", az izraelitára: "Áhítattal lépünk szent hajlékodba", míg a katolikusra: "Vigyázat, hull a vakolat". 1945-től 1948-ig újult meg a templom kívül-belül, de a torony teljes rendbetételére nem volt pénz, így azt ideiglenesen sátortetővel fedték. A toronysisakot 1968-ban állították helyre az eredeteihez hasonló, barokk formában. A templom legutóbbi tatarozása a 90-es évek elején történt.

A főhomlokzatba illeszkedő torony 48 méter magas. A klasszicista szemöldökdísszel ellátott, téglalap alakú bejárat fölött félkör alakú ablak van, fölötte pedig timpanon. A harmadik és a negyedik emelet között tűzfigyelő erkély fut körbe. Régen erről figyelte a tűzőr, hogy van-e tűz a városban. A boltíves, rácsos harangházablak fölött arabszámlapú, belülről kivilágítható toronyóra van. A két oldalhomlokzaton félkör alakú ablakok vannak. Az oldalhomlokzatokon is van egy-egy, a főbejáratihoz hasonló, szögletes ajtó, ám ezek fölött nincs szemöldökdísz. A külső megjelenésében meglehetősen egyszerű templom félköríves apszisban záródik, a tetőzet pedig vörös palatetővel van lefedve. A század elején zsindelyezve volt a tető. Később ezt palatetőre cserélték. A II. világháborúban a tetőzet egy része megsérült. Mivel ebben az időben nem tudtak újat keríteni, a plébánia paláit vitték fel a templomra. A plébánián ezt vörös cseréppel pótolták. A bejárat előtt feszület áll, melyet Ecseri Antal alkotott meg.

A meglehetősen egyszerű, hétköznapi külsővel rendelkező templomnak varázslatosan szép, díszes belseje van. Többmellékoltáros, négyboltszakaszos, tág belsőtér. Közel 1500 személy befogadására alkalmas. A templombelső 50 méter hosszú és 15 méter széles. Négy mellékoltára van, Schöffel György alkotásai. A Szent Anna és Mária mennybevitele oltár 1830-ban készült, Szent István király oltára 1892-ben. A Lourdes-i oltár (Szűz Máriának a franciaországi Lourdesben történetét jelenése emlékére állított oltárkép) régebben a torony alatti kápolnában nyert elhelyezést. Ezt Dr. Taraba József plébános vitte át jelenlegi helyére. Eredeti helyén, a torony alatt pedig egy zárt gyóntatófülkét létesítettek a nagyothallók és szégyenlősök számára. Az 1830-ban készült oltárt 1904-ben átalakították, tulajdonképpen ekkor vált igazán értékessé. Az oltáron Mária szobra áll. A sekrestye bejáratával szemben található Fájdalmas Szűz Anya képe, Borsos Miklós alkotása. A XX. század derekáig mindig volt előtte friss virág és égő gyertya. A szentélyben áll a védett főoltárkép, melyet 1827-től 1830-ig építettek. Alkotója Dunaiszky Lőrinc. Jézus szenvedését ábrázolja a kereszten a templom titulusának megfelelően. A szentélyben áll a Töviskoszorús Jézus szobor, illetve Szűz Mária szobra. A kis angyalszobrocskák szintén Dunaiszky Lőrinctől származnak. Ezen kívül a templomban még 7 db. szobor, illetve szoborcsoport van. Ilyen a Szent Család és Simeon szobor, a Prágai kis Jézus szobor, Feltámadott Krisztus szobra, a Szeplőtelen Boldogasszony szobor, Szt. József szobra, mellette Lisieux-i Kis Szent Terézzel. A szegények perselyénél magasodik Szt. Antal szobra, 1899-ben nyerte el mostani, oltárszerű formáját. A templomban lévő legszebb szobrászati alkotás a Segítő Szűz Mária szobor, vagy más néven a Hordozó Mária, mivel körmeneteken szokás "hordozni". A főoltártól balra áll a szószék. A sekrestye ajtaja előtt, a szentélyben nyert elhelyezést a keresztelőkút, mely műkőből készült. Az addig kúp alakú bádogfedőt 1946-ban cserélték ki egyszerűbb, de ízléses rézfedőre.

A falfelület ornamentikáját Dénes Jenő tervezte. A teljes belső először 1840-ben Donát Antal tervei szerint, majd 1955-ben Chiovini Ferenc által  lett kifestve. Donát Antal freskókkal, Chiovini Ferenc szekkókkal látta el a templomot. A bejárat fölötti széles, tág orgona-karzatra először 1838-ban került egy egyszerű, egymanuálos, 14 regiszteres orgona. Az I. világháborúban cinsípjait (összesen 58 db.-ot) elrekviráltak. A II. világháború idején, 1941-ben épült fel a jelenlegi, impozáns méretekkel bíró hangszer mely 3 manuálos, 34 regiszteres, Rieger Ottó által készített versenyorgona. Készítése idején az Alföld egyik legnagyobb orgonája volt. Párja Pesttől Szegedig nem akadt. 1993 és 1994 között történt felújítása óta gyakran tartanak rajta hangversenyeket is.

A plébániatemplomnak három harangja van, melyek az egyke toronyban, vasállványon függenek. Az állványokat 1894-ben id.Walser Ferenc készítette. A minden délben hallható Jézus Szíve-harang 1480 kilós, 142 cm átmérőjű, 1921-ben öntötte ifj.Walser Ferenc. A kisharang 204 kilós, 76 cm átmérőjű 1948-ban készült Szlezák László műhelyében, védőszentje Szűz Mária és Szent Donát. A lélekharang 51 kilós, 46 cm átmérőjű, 1949-ben készült szintén Szlezák Lászlónál.

Az I. világháború előtt 5 harangja volt. A legnagyobb 1705 kilós, 150 cm átmérőjű, 1856-ban  készült Schaudt András műhelyében. A 807 kilós harang 1767-ben készült, a 407 kilós harang 1856-ban szintén Schaudt Andrásnál, 90 cm-es átmérővel. A 176 kg-os, 70 cm átmérőjű Szt. Flórián-harang 1815-ben készült Eberhard Henrik által. Az imént említett négy harangot elrekvirálták, csak az 57 kilós lélekharangot hagyták meg. Az 1920-as évek elején megkezdődött a harangmozgalom, miszerint az összes elhurcolt harangot vissza szándékozták állítani. 1921-re két harang öntési költsége gyűlt össze az eredeti terv szerint 1520 és 420 kilósak lettek volna. Az 1921 nyarán megérkező harangok tömege 1480 (a mai nagyharang) és 400 kg volt. A II. világháború idején a 400 kilósat vitték el, a lélekharangot pedig találat érte, és darabokra tört. E két harangot a háború elmúlása után rögvest pótolták, ekkor születtek meg jelenlegi nagyságukban.

A jelenlegi három harang egyszerre csak a vasárnapi 11 órai nagymise kezdetekor, illetve temetések alkalmával szól együtt.

A templom előtt a Szentháromság-szobor áll, a bejárattól jobbra kőkereszt, a templom mellett pedig plébánia helyi védettségű épülete (a 18. században épült). Mögötte, a Kossuth tér szépen rendben tartott parkjában áll a Dózsa-féle parasztfelkelés emlékére állított emlékmű. A templommal srégen szemben található még az ország harmadik legnagyobb katolikus általános iskolája, a Mészáros Lőrinc Általános Iskola. A templomtól jobbra, a plébánia mögött érjük el az Eötvös teret, ahol a városalapítók szobra áll.

A város legnagyobb egyházközségében miséket hétköznap 7 és 18 órakor (nyáron 19 órakor), vasárnap fél 8, 9, 11 és 18 órakor (nyáron 19 órakor) mutatnak be. Az esti mise előtt litánia van. A nagymise vasárnap 11 órakor kezdődik. A Szent Kereszt-templom plébániáját Óplébániának nevezi a lakosság, mivel a város külső felén 1947 óta működik a Magyarok Nagyasszonya-kápolna plébániája, az úgynevezett Újplébánia. A templom plébánosa Dúl Géza. A Cegléden kb. 16000 katolikus hívő él .

Az Óplébánia kezelése alatt van az úgynevezett Csengettyűs temető. A plébániáról látják el az újvárosi Szent Margit-kápolnát, mely az itt működő katolikus általános iskolában létesült az 1920-as években. Az iskola államosítása után is, az egyház szolgalmi joggal bír a kápolna felett. Egyetlen oltára Árpád-házi Szent Margitot ábrázolja, Prohászka József készítette. Ezen kívül több, Margit-szigetről származó emlékkövet is őriznek a kápolnában.

Ezen kívül innen látják el a Csemőben élő, kb. 2000 katolikus lakost. Csemőben 1992-ben Urunk Színeváltozása tiszteletére épült templom, melyben minden hónap első, harmadik és ötödik vasárnapján 10 órakor van szentmise. Az épület szimpla tornya a bejárattól balra áll. Toronysisakja hagymasisakszerű kiképzést kapott. Bejárata előtt árkádsor van. Szintén az Óplébániáról látják el a Csemő-zöldhalmi Kisboldogasszony-kápolnát, itt a hónap második és negyedik vasárnapján 10 órakor van istentisztelet. A külsejében egy átlagos falusi házra hasonlító kápolna 1958-ban épült. Mellette áll a harangláb, Zöldhalom egyetlen harangjával.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc