Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok


Írta és fényképezte: Bor Katalin


A református templom az 51. sz. főút felöl


A torony látképe a szomszéd utcából


A szószék és az úrasztala


Az orgonakarzat


A harangok


A református parókia és a templom

Érsekcsanád, református templom

 

(Bács-Kiskun megye)

 

Az Érsekcsanádi Református Egyházközség nagymultú közösség a falusi református gyülekezetek között. A falu lakossága már a 16. század végén felvette a kálvinista vallást, s 1628-tól saját prédikátora is volt Szegedi János személyében. Azóta folyamatosan működik református lelkész a helységben.

 

A község s vele a gyülekezet többször változtatta földrajzi helyét a történelem során. A különböző ellenségek zaklatásától menekülve a Duna-menti mocsarak közé húzódott, majd az árvízi elöntések elől egyre távolabb költözött a Duna-partjától. 1805-ben települt át a lakosság a közeli magaslatra, a község mai helyére, mely a Duna bal partján, Bajától 10 km-re északra, az 51. sz. főút mentén található.

 

A református faluközösség az új helyen azonnal az egyházi épületek építésébe kezdett. 1806-ban megépítették a parókiát a melléképületekkel együtt, az iskolát, tanítói lakást. 1807-ben pedig már istentisztelet tartására alkalmas állapotban állt a templom, mely véglegesen 1812-re készült el.

 

A késő barokk stílusban épült templom homlokzata és szép vonalú sisakkal koronázott tornya a falukép ma is meghatározó eleme lett. Vasárnap reggelente a toronyból három harang hívogatja a református híveket. 1930-ban a soproni Seltenhofer Frigyes Fiai Harangöntödéjében készültek. Súlyuk: 560 kg, 272 kg és 152 kg. A kétkarzatos templombelső, amely 36 m hosszú és 11 m széles, nyolcszáz fő befogadására alkalmas. Az egyhajós belső teret nemes egyszerűség jellemzi, a református templomokra jellemző fehérre festett falakkal és a szépen megmunkált fa berendezésekkel mértéktartó és impozáns egyszerre. Figyelmet érdemel a múlt század elején épített egymanuálos orgona, az orgonakarzat, az úrasztal és a szószék gazdagon faragott hangvetőjének szépsége.

 

A templom tőszomszédságában áll a parókia.

Baky István lelkész 1892. évi feljegyzéseiből tudjuk, hogy 1863-ban új építési ciklust kezdett az érsekcsanádi református gyülekezet; újraépítették, korszerűsítették az egyház minden épületét.   Ennek keretében került sor a ma álló parókia megépítésére is, melyről nem kis büszkeséggel írta a fent említett lelkipásztor:  „1863-ban emeltek egy díszes, egészséges, szilárd, akár a belsö berendezést s akár a külsö ízlést véve figyelembe, valódi minta lelkészlakot, mely képvisel ma az óriás fundussal tízezer forintot... ...Tette pedig ezeket az egyház egészen önerejéböl, fillérnyi adósságot sem csinálva, kötelességeit és kegyes adományait minden irányban híven teljesítve...   ...És most egyházunk minden épülete egészséges, czélszerü, szilárd, jó és csinos.”

 

140 éve valóban egy jól tervezett, igényesen kivitelezett, korszerű épület született a református templom lábánál; mely nem csak fekvéséből adódóan, de szellemiségében is mindig központi helyet foglalt el a falu társadalmi, politikai, kulturális életében.

 

A református parókia épületében élt 1862-1866 között Baksay Sándor, a későbbi református püspök, író, költő és műfordító.

 

A templom és a parókia felett a szeretetteljes gondoskodás ellenére nem múlt el nyomtalanul az idő. Az ezredfordulóra a tetőszerkezetek oly mértékben megrongálódtak, hogy a beázások állandósultak, a falak vízszigetelés hiányában átnedvesedtek. A gyülekezet tagjai az elődök emlékéhez méltó anyagi áldozatokat vállalva 2002-ben teljesen felújították a templomot, 2004-ben pedig a parókiát.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc