Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Rákosliget, evangélikus templom

1899-ben munkástelep épült ezen a vidéken, amelyet Rákosligetnek neveztek el, s már 1903-ban önálló községgé vált. Az első istentiszteletet 1905-ben tartották, 1906-ban pedig fiókegyházzá alakult.  A környező vidékekkel együtt az I. világháborút követően kezdett benépesedni, s a főként határainkon túlról ideszállingózott evangélikusok igényt mutattak, hogy saját  templomuk épüljön. Az első adományok 1906-ban folytak be, a templomépítési alapot 1917-ben hozták létre. 1926-ban imaház építését tervezték. 1927-ben megkapták azt a telket, amelyen ma is áll. 1930-ban kezdődött meg a templomépítés szervezése. Templomépítő bizottság alakult, melynek tagjai voltak: Geyer H Viktor, Bradofka Károly, Belanka György, Sinkovics Jenő é Kárpáthy Imre egyháztagok és a fiókegyház elnöksége. Sándy Gyulát bízták meg a tervek elkészítésével, s a tervek ismertetése után a gyülekezet el is fogadja azt. Az alapkövet 1932. június 5-én tették le, s már ez év november 20-án el is készült. miközben épült a templom, képeslapot készíttettek az épülő templom tervrajzával.

A magyarországi templomok különleges, felfedezetlen ékköve a rákosligeti evangélikusoké. Az I. világháború utáni korszakra jellemző vallási és kulturális fellendülés következményeképpen az evangélikus térkiképzésben fontossá vált a híres mondás az "Erős vár a mi Istenünk" kifejezése és megjelenítése az építészeti formákban. Ennek a stílusvonalnak Sándy Gyula volt a nagy mestere.

Sándy budapesti templomai közül ez tűnik ki legjobban a sorból, hiszen többi templomára a reneszánszos, gúlasisakos megoldás jellemző, külső képükben az erdélyi és felvidéki templomok hangulatát idézve. Itt azonban valami teljesen más született! A templom terméskőből épült, tornya a homlokzat síkjából jelzésszerűen előrelép, a kapucsarnok pedig még egy hajszálnyival előrébb. A torony két oldalán íves oromzat húzódik, a tetőzet ennek megfelelően íves kiképzésű. A 16 méter magas torony teteje lépcsőzetesen zárul, főhomlokzati síkján fémkereszt magasodik, ablakai félkörívesek és egyenes záródásúak. Két harangja van. Az oldalfalak mentén öt-öt támpillér húzódik, melyek lefelé szélesednek. Az észak-déli tájolású, téglalap alaprajzú templom északi feléhez kosáríves apszis csatlakozik, melyben az oltártér mögött sekrestye kapott helyet.

Belsejét bordás fával hálószerűen borított, csúcsíves dongaboltozat fedi, s a toronnyal átellenes oldalon téglalap alaprajzú oltártérrel záródik. Ülőhelyeinek száma 120, belső hossza 16, szélessége 7,8 méter, a padokon népies, indás virágmotívumokat láthatunk. A bejárat felett a rákoshegyi temploméval szinte teljes mértékben megegyező kiképzésű, konzolos kőkarzat emelkedik, amely szegmensíves ívsorral csatlakozik a tetőboltozathoz. A karzaton található az orgonaként szolgáló szintetizátor. A szemközti oldalon népies faragású oltár látható, nemrég restaurált festménye a vakot meggyógyító Jézust ábrázolja, tőle jobbra keresztelő medence, balra szószék található. Érdekessége, hogy erre csak az oltár mögötti sekrestyéből lehet feljutni, a templom belsejéből nem. Belső felújítása a következő évek nagy feladata lesz.

A toronyban két harang van, melyeket Szlezák László öntött Budapesten 1936-ban. A 245 kg-os harang 78 cm alsó átmérőjű, C hangú, 980 pengő volt az ára. A nagyharang felirata: „Halljátok meg egek, vedd füledbe föld, mert az Úr szól!” Díszítménye: kehely, fölötte a következő felirat: „Jövel Szentlélek!” A 130 kg-os kisharang, 62 cm alsó átmérőjű, E hangú, 520 pengőbe került. Felirat a paláston: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik fáradtak és terheltek vagytok és én megnyugosztallak titeket”. Díszítménye: kereszt és szív, fölötte a következő felirat: „Erős vár a mi Istenünk”. A két harangnak a felszereléssel együtt 1923,5 pengő volt.

A ligeti gyülekezet 1950-ben megszűnt fiókegyház lenni, azóta a rákoskeresztúri egyházközség részét képezi. Vasárnap 11 órakor tartanak istentiszteletet.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc