Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

ú

Ceglédi Magyarok Nagyaszonya-kápolna

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

(Pest megye)

A ceglédi római katolikus plébánia kettéválasztásának gondolata már 1856-ban felvetődött, de ez konkrét határozat és megegyezés hiányában elmaradt. Az 1940-es években került ismét napirendre ez, melyet a váci megyéspüspök is elrendelt, és az akkor idekerülő plébános feladatául kitűzött.

Árkai Bertalan, építész tervezett egy, a Szent Kereszt-templomnál is nagyobb épületet, melyet a mai Béke térre szántak. Itt ugyanis igen kiválóan érvényesülhettek volna impozáns méretei. Később a plébános atya és a megyéspüspök úr gondolatára az ún. "villasorban kezdték meg az építkezést". A tervezett templom főhomlokzatán, a bejárat előtt három árkádkapu lett volna. Szemből nézve jobb oldalra volt tervezve a torony. Az épület a szentély fölött magasabb kialakítást kapott. A telket az önkormányzat adta, az építkezés költségét pedig holland adományokból, valamint a templom alagsorába szánt kripta bevételéből kívánták fedezni.

Sajnos a terv kudarcba fulladt. A talajvíz az akkortájt bekövetkező igen csapadékos időjárás következtében megemelkedett és elöntötte a kriptát. Ilyenbe senki nem akart temetkezni, így a templomépítés csődbe fulladt. Ez után nagy szegénység, pénznélküliség köszöntött a plébániára, így templomot is csak közel 40 év múlva építettek.

A Széchenyi-városi római katolikus hívek 1932-től egy 4X5 méteres belsővel rendelkező kis kápolnában tartották miséiket. 1936-tól egy vályogból készült kis parasztház szolgált templomul. Az 1978-as határozat szerint új templomot építettek, mely 1985-től 1989-ig épült. Eklektikus stílusban épült, Dr. Kerényi József egyetemi docens és Letanóczki Gyula építészmérnök tervei szerint. 1987-ben az Építésügyi Minisztériumtól "elismerésre méltó" oklevelet kapott. 1992-ben a Washingtoni Építészek Kongresszusa 150 épület közül elsőnek díjazta. Dr. Kerényi József 1994-ben Kossuth-díjat kapott, eddig tervezett épületei (kb. 50) közül főművének tekinti.

A XX. század végén épült templomok egyik legkiválóbb példánya e különleges és hazánkban páratlan kialakítású kápolna. A kör alakú, félig nyitott kápolna tetején kereszt magasodik, alatta aranykoszorúval. A kápolna kívül piros (tető) és fehér színű (falak), körülötte gyönyörűen zöldellő pázsittal. Tehát a nemzeti lobogó színeit komponálták bele a tervezők. Az épületet 49 íves kolostorkerengő veszi körül, ebből emelkedik ki a harangtorony, melyen két kisebb harang függ. A nagyobbik 250 kilós, ismeretlen helyen és időben készült. A kisharang 75 kilogramm súlyú, 45 cm átmérőjű, 1857-ben készült Schaudt András műhelyében. Felirata: "Őr Kottlár János és Hitvese, Tot Erzsébet csináltatta 1857. évben Pesten, Schaudt András által". Főoltárán a fehér márványból készült Mária szobra látható, melyet Melocco Miklós faragott.

Szentmiséket csak vasárnap este 6-kor (télen 5-kor) mutatnak be, a hónap második vasárnapján görög katolikus liturgiát tartanak. Az idetartozó kb. 3000 katolikus hívő plébánosa Zsédely Gyula, tiszteletbeli kanonok, a Szalézi-rend szerzetese. Az Új-plébánia fennhatósága alá tartozik a kápolnával szemközti Kálvária-temető.

"Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást megatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokért" /Fil.2,3-4/

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc