Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok



Harangok:


Rákóczi-harang:


Szappanos-harang:


Koháryszentlőrinci-harang:


Kisharang:
Kecskemét, református templom

(Bács-Kiskun megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

Közösen a katolikusokkal

A Szent Miklós-templom mellett, a kecskeméti Városházával átellenben méterre találjuk a város második legrégebbi épületét, a református templomot, melynek felépüléséért Konstantinápolyba mentek el a lelkes kecskeméti reformátusok. A reformáció a XVI. század közepén a város kisebbik része áttért az új hit, a protestantizmus oldalára. Kezdetben a két felekezet hívei közösen használták a mai Szent Miklós templomot (közismert nevén ferences, vagy Barátok Temploma). Ez egy darabig békésen zajlott, majd a hitviták egyre gyakoribbá válásának eredményeként nem működhetett tovább a két felekezet ugyanazon fedél alatt. 1564-ben egyesség született Végh Mihály főbíró házánál, hogy "a pápista hitön lévők és a luther körösztyének" a továbbiakban külön templomban tartják alkalmaikat. Az előbbiek használják továbbra is a meglévő templomot, míg a lutheriek új fatemplomot építenek. Az idézett részletből is jól látszik, hogy ekkor még az evangélikus ágat követték a kecskeméti hitújítók, és csak az 1567-ben napvilágot látott Helvét Hitvallás nyomán csatlakoztak a kálvinizmushoz. A reformátusok 1568-ban építették fel fatemplomukat a város templomának telkén, annak kerítésén belül. Erről az épületről ábrázolás nem maradt fenn, csupán az írások tanúskodnak róla. A Szent Miklós templomtól keletre állt, a mai rendház helyén. Fából készült tornya volt, rajta toronyóra, a toronyban a Rákóczi György által készített nagyharang függött (utóda még ma is megvan). A templom bontásánál feljegyezték, hogy bizonyos részei kőből épültek. 1642-ben a torony egyik oldala megsüllyedt, félő volt, hogy kidől, ezért a budai pasától kértek engedély a helyreállításra. Ezt meg is kapta a gyülekezet. A békés egymás mellett élés 1647-ig tartott, ekkortól egyre erősebbé váltak a hitviták. 1678-ban ismeretlenek felgyújtották a református parókiát, aminek következményeképpen a teljes város lángba borult, mindkét templom leégett. A gyújtogatás mögött vallási indíttatást sejtett mindenki. Ezért gr. Koháry István azt tanácsolta, hogy a reformátusok új telken, új templomot építsenek.

A szultáni engedély megszerzése

1679-ben a budai Ibrahim pasához fordultak kérelemmel a reformátusok, hogy új templomot építhessenek, ám ezt az építési engedélyt a régi helyre kérték és kapták meg, s amellett ebben az időben nem jelentett teljes garanciát. Mindennek tudatában lévén, a kecskeméti gyülekezet két tagja, Kovács István és Mohácsi Miklós egy a szultáni udvart jól ismerő török férfi kíséretében Konstantinápolyba utazott. A legfőbb hatósághoz, magához, a szultánhoz folyamodtak, hogy engedélyezze kőtemplomuk felépülését. A törökök ebben az időben stratégiai okokból tiltották a téglaépületek építését, ezért teljességgel lehetetlennek tűnt a beleegyezés megszerzése. 1680. májusában más ügyekben két sikertelen kérvényt is elutasított a szultán. Nem így a kecskeméti kálvinistákét, akik 669 aranyért cserébe jóváhagyott engedéllyel tértek haza. Az ünneplő reformátusokra Koháry földesúr haragra gerjedt, eljárásukban hazaárulást és parancsmegszegést látott. Ugyanis az 1679-ben közreadott felszólítása így hangzott: "Kuruczot s Törököt akár ki is úgy említsen, vagy fordítson elő ezen dologban (templomépítés), fejével és jószágával fog fizetni." Az eljárást Gérard páter, ferences szerzetes közbenjárására szüntette meg Koháry. A páter igyekezett megmagyarázni a kálvinisták nehéz helyzetét, így a két felet sikerült kiengesztelnie.

Az eredeti, reneszánsz templom

Magyarország egyik legrégibb reformátusok által épített temploma építésének munkálatait 1680-ban kezdték, alapkövét ekkor helyezték el és négy év múlva, 1684-ben már fel is szentelték. A téglát helyben égették, a termésköveket Kőbányáról szállították. Faanyagait Győrből, Veresegyházáról, Romhányból és Szokolyáról szerezték be. Tető alá 1683 decemberére került. Ekkor a templom tornyára Csákányi István prédikátor felvésette a ma is meglévő feliratot: Aedificium Honori S. S. Trinitatis extructum ab. Ecc. Ref. Kecskemétiensi. Anno Domini M.DC.LXXXIII., magyarul ezt jelenti: "A kecskeméti ref. egyház által a Szentháromság tiszteletére emelt épület. Az Úrnak 1683. évében". 1700-ban kőfallal vették kör, amelyet a későbbiek során elbontottak. 1756-ban és 1770-ben villám sújtott le a toronyra.

A barokk átalakítás

Az ekkor gót és reneszánsz stílusjegyeket viselő, hat oszlop által kéthajóssá osztott épület a gyülekezet növekedésével (7842 fő) kicsinek bizonyult. Ezért 1787 és 90 között Fischer Boldizsár tervei szerint bővítették barokk stílusban. Falazatát barokk stílusban közel 8 méterrel megmagasították, és 1808-ra elkészült a díszes toronysisak, amely 10 méterrel magasabb lett, mint korábban. A templom falait 6 méterrel magasították meg, és a boltozatok is ekkor készültek. A korábbi, egyszerű fakarzatokat a mai tágas, kétszintes kőkarzatokra cserélték. A hat oszlopfő ezidőben színes festést kapott, amelyet később lemeszeltek, ezeket az 1984-es felújítási munkálatok során láthatóvá tettek. A 1819-ben a városban hatalmas tűzvész pusztított, a templomot azonban elkerülte a baj, de óvintézkedésként a hajó zsindelyfedését mázascserépre cserélték ki és új rézfedést kapott a torony is. Ekkor készült az aranyozott toronygomb és csillag is.


Zádor István rézkarca (1934)


Belső tér

A templomba belépve kéthajós, gipszből készült Rabitz-mennyezettel fedett, monumentális térbe érkezünk. Kissé furcsa és szokatlan a kéthajós térelrendezés. A két hajót ión oszlopok választják el egymástól, ezen nyugszik a már említett gipszmennyezet. A puritán, centrális elrendezésű tér kétemeletes, klasszicizáló karzatokkal rendelkezik. 2000 ülőhelye van, ebből 1000 a földszinten, 1000 a karzatokon helyezkedik el. Belső hossza 51, szélessége 25 méter. A teret három oldalról széles, tág karzatok övezik. A negyedik oldalon áll a díszes, aranyozott szószék, melyen kora barokk és rokokó díszítések lelhetőek fel, 1791-ben készült, és 2009-ben került sor restaurálására. Az előtte álló úrasztal pedig 1810-ből való. A padok 1802-ben készültek. A pulpitustól balra nyert elhelyezést az 1684-ben készült, a templom építését megörökítő, míves emléktábla. Főbejáratával szemben van a 2001 áprilisára teljesen felújított orgona. A korábbi 2 manuálos, 25 regiszteres orgonát a pécsi Angster-cég készítette. A hangszer a 20. század során annyira elhasználódott, hogy felújítását nem lehetett tovább halogatni. Így másfél év intenzív munka után elkészült a mostani, 3 manuálos, 36 regiszteres, pedálsorral rendelkező orgona. A hangszer hangversenyek tartására is kiválóan alkalmas. A templombelső valaha meglehetősen sötét volt, melyet az ablakokat kívülről csaknem teljesen elfedő futó, borostyánnövényzet okozott. Ezektől az ablakokat 2006-ban megtisztították, az ablakokat pedig kicserélték.



Külső leírás

Az 53 méter magas, órapárkányos torony 5 szintes. Az elsőn a bejárat, a másodikon keskeny ablak található. A harmadik a templom művészetileg talán legértékesebb része, mely igazi reneszánsz stílust visel. Erre utalnak az alsó, kisebb, befalazott és a felső, nagyobb, rácsos ablakok (valaha ez volt a torony harangháza). A negyedik szinten a torony jelenlegi harangháza és az 1995-98 között felszerelt toronyóra, az ötödiken pedig a szép, díszes, magas vonalú sisak emelkedik, melyről a II. világháborúban a katonai parancsnokság vörösrézből készült borítását háborús célokra szerette volna felhasználni. Eközben szerencsére befejeződött a háború, s nem az egészet, hanem annak csak egy részét rekvirálták. A torony csúcsán toronygomb, csillag és az alföldi templomokra jellemző zászló hívja fel az arra járók figyelmét. A torony bal oldalán kis lépcsőtorony emelkedik, melyben a karzatra vezető lépcsőzet rejlik. A hajó ablakai szegmensíves záródásúak. A tetőzetnek - a Városházáéhoz hasonló - mázascserép borítása 1822-re készült el, a Kossuth téri oldalán ez az évszám olvasható. Összesen öt bejárata van a templomnak. Egy-egy a torony felöl, illetve a Kossuth tér felöl, a további három pedig a tér déli oldalán, a barátok temploma felöli oldalon vezeti a látogatót a belsőtérbe. Az épület hangulatát meghatározza a délkeleti homlokzat teljes egészét beborító futónövényzet. A templomot egészen a 20. század elejéig, középkori erődfal vette körül. A templomhoz csatolt bazársorban éttermek és üzletek foglalnak helyet, stílusában jól illeszkedik a templomhoz.

Harangok

A város második legnagyobb templomának négy harangja is van. A legnagyobb és a legrégibb a 2000 kilós, 152 cm alsó átmérőjű, C hangú Rákóczi-harang, melyet Rákóczi György, erdélyi fejedelem 1671-ben öntetett az ellenségtől zsákmányolt ágyúkból és puskaporból, és a kecskemétiek kérelmére az akkori fatemplomnak adományozta. A tűzvész a harangot megkímélte, s azt az új toronyba fel is húzták. Az eredeti, 16 mázsás nagyharang csaknem 200 éves használat után megrepedt és a templom kisharangjával összeolvasztva sikerült megmenteni, és az eredetinél nagyobb méretben megönteni. 1856-ban Erzsébet napjára öntötték újjá, s mivel Kecskeméten az Erzsébeteket Pörének is becézik, ezét napjainkban is Hangos Pörének hívják a harangot. Öntője Schaudt András volt. A harangpalást egyik oldalán az egyházközség "pelikános" címere és a "kakasos" református címer van kiöntve, a másikon felirat: A KECSKEMÉTI HELVÉT HITVALLÁSÚ EGYHÁZKÖZSÉG ÚJRA ÖNTETTE 1856IK ÉVBEN. Érdekessége, hogy zenei hangja a kecskeméti Római Katolikus Nagytemplom (Öregtemplom) nagyharangjának hangjával megegyezik.

A Szappanos-harang 980 kg-os, 120 cm alsó átmérőjű, alaphangja F. Az eredeti harangot Szappanos István főgondnok öntette 1854-ben elhunyt felesége, Nagy Mária emlékére. Készült 1856-ban Schaudt András pesti harangöntő mesternél. 1916-ban hadi célokra lefoglalták, majd 1925-ben a Szappanos család ismét megöntette. A II. világháborúban (1944) ismét elrekvirálták. 40 év elteltével ismét a Szappanos család utóda, Bódogh Ferenc gyógyszerész és Szappanos Kornélia leánya, Özv. Héjjas Elekné sz. Bódogh Kornélia öntette újjá a harangot, ez a harang szól napjainkban is a kecskeméti református toronyból. 1984-ben, Gombos Lajos őrbottyáni mester öntötte újjá. A harang dísze kehely. Felirata: "Futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam" /II. Timóteus 4:7/).

A Koháryszentlőrinci harang 560 kg tömegű, 104 cm az alsó átmérője és G hangú. Koháryszentlőrinc (ma: Nyárlőrinc) reformátusai Kecskemétre menekültek. Magukkal hoztak egy úrvacsorai kelyhet (ez a Ráday Múzeumban tekinthető meg) és egy kisebb méretű harangot is. Ezt a harangot 1851-ben újjáöntötték, majd az I. világháborúban elrekvirálták. Újjáöntése 1924-ben történt meg, és a II. világháborút sikeresen túlélte. Repedés miatt 1971-ben újjá kellett önteni. A mai harangot Gombos Lajos öntötte Őrbottyánban. Díszítése - a Szappanos-harangéhoz hasonlóan - kehely. Felirata: "Tebenned bíztunk eleitől fogva". Nevét szintén az adományozó családról kapta.

A kisharang 74 kg-os, 50 cm alsó átmérővel rendelkezik, A hangú, Walser Ferenc öntötte 1879-ben. Érdekessége, hogy a nyelve bőrrel van felfüggesztve.

A harangok a hét minden napján megkondulnak, hiszen minden nap tartanak istentiszteletet. Minden hétköznap 7.10-15-ig a Szappanos-harang, szombaton 7.10-15-ig a Szappanos-harang, szombaton 17.55-18.00-ig szintén a Rákóczi-harang. Vasárnap 8.55-9.00-ig, 10.55-11.00-ig és este 17.55-18.00-ig (télen 16.55-17.00-ig) mind a három nagyobb harang (Rákóczi, Szappanos, Koháryszentlőrinci) egyszerre szól. A kisharang csak halottak búcsúztatásakor szólal meg a többi hárommal együtt.

A gyülekezetről

Minden reggel 1/4 8-kor van istentisztelet a templomban, szombaton reggel 1/4 8-kor és este 6-kor (télen 5-kor), vasárnap pedig három alkalommal, 9 , 11 órakor, illetve 18 (télen 17) órakor .

Kecskemét a Dunamelléki Egyházkerület egyik jelentős központja. Neves kecskeméti protestáns intézmény a Református Gimnázium, Általános Iskola, a Károlyi Gáspár Jogi Akadémia és a Református Levéltár. Az Újkollégium csodálatos épülete a város és Szabadság tér egyik legjellegzetesebb, eklektikus építménye. A tetején álló huszártorony régi, fekete számlapú toronyóráját nemrég felújították. Főhomlokzatának hossza 90 méter. Közel 1200 diák jár az általános iskolát és gimnáziumot magába foglaló intézménybe.

A Kecskeméti Református Egyház felépítésileg is eltér az átlagostól. Ugyanis a XX. század eleji zsinati határozat szerint minden nagyobb egyházközségnek, melynek módja volt rá, kisebb egyházközségekké kellett szétoszlani. Kecskeméten ez nem történt meg. Az itt élő, kb. 15000 református lakos mindmáig egyetlen egyházközséghez tartozik. Éppen ezért a Kecskeméti Református Gyülekezet a Dunamelléki Egyházkerület egyik legnagyobb gyülekezete. Az egyházközség a belvárosi Nagytemplomon kívül még egy templommal (Katonatelep), három imaházzal (máriavárosi /1957-től/, Voelker telepi /1958-tól/, Széchenyi városi /1972-től/), 70 tagú presbitériummal és 12 lelkipásztorral rendelkezik. Az egyházközség tervei szerint nemsokára új külvárosi templom építésébe kezd a református temető mellett.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc