Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok


Harangok:
(Harangfotók: Szentandrási Szabó Zoltán,
Szent István-bazilika honlapja)




Látképek a kupola-kilátóból:

Budapest, Szent István Bazilika

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A 18. század végén a történelmi városmag és a mai Szabadság téren állott Neugebaude között új városrész alakult ki, melynek neve II. Lipót koronázására emlékeztet. Lipótváros korábbi plébániatemploma 1817-ben épült, kb. 800-900 katolikus lakos tarozott a plébániához. Építtetője Zitterbarth János volt. Ám ez az épület jelentősen megrongálódott 1849-ben, a Szabadságharc folyamán. A fővárosi tanácsnak már korábban is szándékában állt egy nagyobb templomot építeni, hiszen a pesti oldalnak ezen területe rohamléptekkel fejlődött már a reformkor idején is. 1845-ben felkérték Hild Józsefet egy hatalmas, kupolás templom tervezésére, amely méltó párja lehet a római Szent Péter-bazilikának, vagy a párizsi Invalidusok templomának. 1851. október 4-én megtörtént az alapkőletétel, és megkezdődött a Hild által megálmodott klasszicista épület építése. 1860-ra elkészült a szentély mögötti kápolna, a bazilika felépültéig ezt használták plébániatemplomként.


1867-ben Hild József halála okán Ybl Miklós veszi át az irányítást, aki azonnal észrevételezi, hogy Hild komoly statikai hibát vétett. 1868-ban ez be is igazolódik, mert január 21-én az ekkor 52 méter magas kupola nagy robajjal beomlott, az életveszélyt azonban sikerült elhárítania az építésznek. Ybl ekkor neoreneszánsz stílusban újjátervezte s templomot. 1875-re nagy munkával eltakarították a romokat, és folytatódtak az építési munkálatok. 1890-ben elkészült az épületszerkezet.


1891-ben a meghalt Ybl feladatát Kauser József veszi át, aki hatalmas alapossággal, nagy szakmai körültekintéssel látott neki a rámaradt díszítőmunkák elvégzésének. Hat hetes tanulmányútra indult Oroszországba, ahol a reneszánsz motívumokat tanulmányozta. Az ott látottak alapozták meg, hogy az eredeti tervben álló freskók és szekkók helyett üvegmozaikokat tervezett. A tervezett időpontra, a Millenniumra sajnos nem lett készen a Bazilika, viszont ebben az évben döntött a Bazilika plébánosa, Lollok Lénárd a templomtitulus megváltoztatásán. Eredetileg Ausztria védőszentjéről, Szent Lipótról nevezték volna el, 1897-ben pedig az esztergomi érsek hivatalos engedélyével egyházalapító Szent István királyunk lett a templom védőszentje. A titulusváltás gyökeres ikonográfiai rendváltoztatást követelt. Lollok plébános elképzelésének alapján Kauser újratervezte a szobrokat, oltárfestményeket.


1905. november 9-én került sor az ünnepélyes felszentelésre, melyen Kohl Medárd esztergomi segédpüspök celebrált szentmisét. Az épületet nov. 19-én vették használatba a hívek. 1906. december 8-án helyezték el a zárókövet, amely alkalmon I. Ferenc József király is tiszteletét tette. A budapestiek már ez időben bazilikának nevezték, de hivatalosan csak 1931-ben kapja meg a "basilica minor" nevet XI. Pius pápától. Két év múlva Lipótváros a Szentistvánváros nevet kapja, majd 1949-től ismét Lipótváros.


A fölszenteléssel azonban a bazilika története nem zárul le, számos jeles esemény színhelye lett. 1938-ban a Budapesten tartott XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus központi temploma volt. A II. Világháború során súlyos károkat szenvedett. 1947-ben renoválás közepette - a ceglédi Nagytemploméhoz hasonlóan - felgyullad és leég a kupola, a bádogos mester a tűzben meghalt. A háború alatt a bombabiztosnak vélt altemplomban rejtették el a Fővárosi Levéltár fontosabb iratait. 1982-ben szélvihar rongálta meg a kupola rézburkolatát, és a rézlemezek az utcára repültek. Ez adott okot az ismét életveszélyessé vált Bazilika felújításának megkezdésére. Kerek húsz évnek kellett eltelnie, hogy eredeti szépségében újjászülessen. 2003. augusztus 20-án áldotta meg Erdő Péter érsek a megújult templomot. A munkálatok során 10 kilogrammnyi féldrágakövet, 5 kilogrammnyi aranyat és 250 ezer aranyfüstlemezt használtak fel. 1500 m2 padlólapot tisztítottak meg, a belső javításokhoz 300 kg-nyi kőkiegészítő anyagra volt szükség, 6300 m2 műmárvány burkolatot restauráltak, fényeztek, 400 kilogramm méhviaszt használtak el a márvány felületek fényezéséhez és 500 kg kenyér fogyott el az oltárrestauráláskor. 72 m2 új üvegablakot helyeztek el, és 745 m2 falfelület került restaurálásra. Jelentős technikai újításként a kupolába két liftet szereltek, melyek a kupola tamburjának peremén kialakított kilátóba vezetnek. A liftaknák a korábbi kéményekben lettek elhelyezve. Régen több mint 360 lépcsőfok megmászása árán lehetett csak feljutni ide. A felújítási költség több mint 4,5 milliárd forintra hágott. A rendszerváltozás után is fontos események színhelye, hiszen minden évben, a televíziós közvetítés segítségével, az egész ország együtt vehet részt az augusztus 20-i ünnepélyes szentmisén és az azt követő Szent Jobb körmeneten. 1991-ben II. János Pál a Bazilika előtti téren celebrált szentmisét. 1993 óta az Esztergomi Érsekség társszékesegyháza. A templomot a főváros építtette, és a katolikus egyház használatára bocsátotta, 2001 óta egyházi tulajdon.


A Szent István-bazilika magyar nemzetünk reprezentatív temploma, szentjeink méltó szentélye. A Parlamentével megegyező magasságú, 96 méter magas kupolája már messze kitűnik a pesti bárházak és irodák tengeréből. Budapest legnagyobb és az ország második legnagyobb temploma hatalmas méreteivel elkápráztatja a látogatókat, és tiszteletet parancsol. 4147 m2 nagyságú területet foglal el. Hossza 86, szélessége 55 méter, a tornyok magassága 80 méter. A nagykupola belső magassága 65 méter. A templombelsőben 8500 fő fér el.
Az épület görögkereszt alaprajzú, klasszicista és neoreneszánsz motívumok váltakoznak külsején. Széles főhomlokzatával a nemrég parkosított Szent István térre néz délkeleti és északkeleti sarkán a két toronnyal. A tornyok alsó részén edikulás keretezésű szoborfülkék láthatók, fölöttük ikerablakok. Az enyhén előreugró középrizalit két oldalán ugyanez az ablakosztás ismétlődik. A tornyok szoborfülkéiben a négy nyugati egyházatya szobrát: Szt. Ambrust, Szt. Gergelyt, Szt. Jeromost és Szt. Ágostont láthatjuk, Feszler Leó alkotásai. A bejárattól jobbra és balra két-két hatalmas méretű korinthoszi fejezetű lizéna húzódik. A szintén impozáns méretű timpanonban magyar szentek hódolnak Magyarok Nagyasszonya előtt. Középen Szűz Mária látható a kisded Jézussal, mellette Szent István koronával a fején és Szent Lipót a korábbi lipótvárosi plébániatemplommal a kezében. István király szobrával kapcsolatos érdekesség, hogy amikor a szobrokat restaurálták, a koronát úgy illesztették a fejére, hogy az nem a Nagyboldogasszonyra tekintő fejéhez igazodott, hanem a tér felé nézett, s csak később jöttek rá, hogy így is és úgy is ráilleszkedik a korona, ezért azt a tekintetéhez igazították. A timpanon alatti frízben Jézus szavait olvashatjuk: "Ego sum via, veritas et vita" ("Én vagyok az út, az igazság és az élet"). A kapu diadalívén túljutva a téglalap alakú bejárat fölött Senyei Károly műve, István király mellszobra látható, feljebb a trónoló Krisztust ábrázoló mozaik, mely Székely Bertalannak és Than Mórnak köszönhető. A középső tölgyfaajtó faragványai a 12 apostolt vetítik elénk.


A haragtornyok szélein, ahol a timpanon magasságában kiemelkednek a templom tömbjéből, négy-négy kőobeliszk látható. A harangházak zsalugáteres ablakai edikulás keretezésűek, fölöttük toronyóra, majd áttört falú, szintén edikulás keretezésű ablakkal ellátott toronyszakasz húzódik. A tornyok kicsiny, kör alaprajzú kupoladobon nyugvó kupolában végződnek. A központi tér fölé boruló nagykupola hatalmas, 12 üvegablakkal áttört tambúron nyugszik, melynek négy sarkán egy-egy előreugró szoborfülke látható a négy evangelista szobrával. A kőkorlátos kilátó fölött a tambúr összeszűkül. A tojásdad alakú, vörösrézzel fedett nagykupola díszes lanternában végződik.


Oldalhomlokzatait korinthoszi fejezetű lizénák tagolják, és impozáns méretű timpanon zárja le őket. A Bajcsy-Zsilinszky út felöl szép látványt nyújt a hatalmas félkörös szentély, mellvédjének tetején a 12 apostol látható. A szentély fölötti tetőgerincen Szűz Mária szobra látható. A szentély két oldalán kistornyok láthatók, melyekben harangok nincsenek. A kistornyok dupla ablakkal vannak ellátva, tetejükön timpanon látható, majd a nagytornyokhoz hasonlóan kupoladobbal ellátott kicsiny kupola zárja őket.


Belépve az ajtón, szinte felfoghatatlanul tág, nagyméretű tér tárul a látogató elé. Tegyünk most egy virtuális körsétát a templomban! A nagykapu két oldalán Ferenczy Béni Kis Szent Teréz szobra és Jálics Ernő Szent Rita szobra áll. A bejárattól jobbra elindulva a Nádler Róbert által megfestett Szent Cecília oltárképet láthatjuk, amely az egyházzene védőszentjét, az orgonáló Szent Cecíliát ábrázolja. A kép fölött az Atyaistent ábrázoló festmény zárja az oltár kompozícióját, Aggházi Gyula műve. Az oltárral szemben, a kupolát tartó oszlop tövében Szűz Mária szobra áll. Továbbhaladva jobb oldalt a Benczúr Gyula féle, klasszicista Szent István-oltár látható, melyen szent királyunk, István felajánlja a koronát a Jézust ölében tartó Szűz Máriának. A festmény melletti Szent Imre és Szent Margit szobor 1930-ban készült. A harmadik mellékoltár Imre herceg szüzességi fogadalmát tárja elénk, Id. Vastagh György munkája. Az oltárban kerültek elhelyezésre Imre herceg édesanyjának, Boldog Gizellának csontereklyéi. Az oszlopok szentély felöli oldalán Szent Antal és Jézus Szíve szobor látható. Az északi oldalon, a szentély felől haladva a következő alkotások sorakoznak. A hármas tagolású Szent József-oltár a híres körképet festő Feszty Árpád alkotása. A két szélső festmény Szent Pétert és Pált, a középső pedig a kisdedet tanító Szent Józsefet ábrázolja. Középen a Stetka Gyula által alkotott Szent Kereszt-oltár áll, oszlopok között a Megfeszített festménye, két szélén Assisi Szent Ferenc és Szent Alajos szobra látható. Az oltár tabernákulumán a jó és gonosz tudás fája felé nyúló Éva látható, illetve Krisztust láthatjuk, a keresztről való leemelés közben. A bejárat felöli oltárkép Szent Adalbertnek állít emléket, Roskovics Ignác műve 1903-ból. Az oltárral szemben Pátrai Pál Szent József szobra áll. Alatta felirat: "Menjetek Józsefhez". A nagykupola alatti, középső térben a bejárat felöl Árpád-házi Szent Erzsébet (Senyei Károly), illetve Szent Gellért szobra (Stróbl Alajos), a szentély felöl jobb oldalt Szent László király szobra (Fadrusz János) található a szoborfülkékben. A leckeoldalon van elhelyezve a Kauser József tervei szerint megvalósult szószék.


Rendkívül figyelemreméltók a mennyezet üvegmozaikjai. A belső kupolát, amely a külsőnél jóval kisebb 8 ablak világítja meg. Legfölül a teremtő Atyaistent láthatjuk, akit lejjebb hatszárnyú angyalok vesznek körül, majd még lejjebb Jézus, Keresztelő János és a hét ószövetségi próféta, alattuk egy-egy angyal tartja az adott szent nevének tábláját. A hengeres tambúron a négy fő erény, az igazságosság, bölcsesség, lelki erő és mértékletesség allegorikus szobrai láthatók. A csegelyekre a négy evanélista, Máté, Márk, Lukács és János alakja került. A központi kupolán kívül négy kisebb kupolája is van, az északnyugatiban Remete Szent Pál, Boldog Öszéb, Hám János szatmári püspök és Pilgrim érsek alakja, az északkeletiben Szent Benedek, Assisi Szt. Ferenc, Páduai Szt. Antal és Kapisztrán Szt. János látható. A délnyugatiban Szent Hedviget, Szent Kunigundát, Szent Margitot és Boldog Ilonát, a délkeletiben Boldog Mórt, Boldog Asztrikot, Szent Gizellát és Szent Gellértet ábrázolja. A főkupola mozaikjait Lotz Károly, a déli kupolákban lévőeket ifj. Vastagh György, az északiakat Deák-Ébner Lajos készítette. A Szent István-mellékoltár fölött, a dongaboltozaton Jézus feltámasztja Jairusz leányát, két oldalán Nagy Szent Adalbert és Szent Anzelm. Átellenben, a Szent Kereszt oltár fölött a sokaságot tanító Krisztus látható, továbbá Nazianizi Szent Gergely és Nagy Szent Vazul. Az orgona fölötti mennyezet Szent Bonaventúrát, Jézus születését és Aquinói Szent Tamást vetíti elénk.


A szentély dongaboltozatán Jézus születése, Aranyszájú Szt. János és Szent Atanáz születése, melyek Lotz Ferenc munkáját dicsérik. A szentély-félkupola a szentmise részeit ábrázolja jelképesen: Uram Irgalmazz (Kyrie), Dicsőség (Glória), Óh Üdvösséges Áldozat (O Salutas Hostia), Adj nekünk békét (Dona nobis pacem) és Áldjuk az Urat (Benedicamus Domino). Lejjebb félkörívben olvassuk: "S. REX STEPHANAE INTERCEDE PRO NOBIS APUD REGEM SAECULORIUM", magyarul annyit jelent: "Szent István király járj közben értünk az Örökkévaló Uralkodónál". A tekinteteket magára vonzó főoltár carrarai fehér márványból készült. A félkör alakban sorakozó jón oszlopok között, középen István király alakja látható, az építmény tetején a koronát tartó angyallal. Az oltár mögötti, aranyozott domborműveket Mayer Ede készítette, Szent István életének jelentős momentumait ábrázolja: győzelem Koppány vezér felett, Asztrik érsek átadja a pápától hozott koronát Istvánnak, a Szent Korona megdicsőülése, a Pannonhalmi Apátság alapítása és István átadja az Intelmek című könyvet fiának, Imrének. Rendkívül egyszerű a nemrég készült szembemiséző oltár és a tőle jobbra elhelyezett ambó.


Az orgonát az Angster József és Fia orgonaépítő vállalat készítette 1903-ban három manuállal, 65 regiszterrel, később ugyancsak Angster 76 regiszteresre bővítette, majd 1938-ban Rieger Ottó 79 regiszteresre. Felújítása 1993-ban kezdődött el, melyet Váradi és Fia Orgonaépítők végeznek, az orgona hamarosan elkészül, 4 manuálos és 93 regiszteres lesz.


Az északi oldalon, a szentély mellett juthatunk a Szent Jobb őrzési helyeként ismert oldalkápolnába, amelyben az ereklyén kívül kicsiny orgona, oltár és kb. 50 ülőhely található. A király halála után holtteste Székesfehérváron volt felravatalozva, de az ottani papok a trónviszályok miatt féltették, ezért a holttestet az altemplomba vitték, jobb kezét azonban levágták, mert már akkor is különleges erőt tulajdonítottak neki. A kincstár őrzője, Merkúr eltulajdonította az ereklyét, de László király visszaszerezte. A törökdúlás idején ismét eltűnt, Boszniába, majd Dukovnikba került, itt talált rá Mária Terézia, s utasítást adott augusztus 20-ának, Szent István napjának megünneplésére. A II. világháborúban ismét eltűnt, egy salzburgi bányában rejtették el. Itt találták meg az amerikai katonák, akik 1945-ben visszaadták. 1950-től a vallásellenes államhatalom tiltotta a körmenetek megrendezését, s így volt ez egészen 1989-ig, a szovjetek kivonulásáig. 1971 óta őrzik itt a szent ereklyét.


A Szent István tér felöli tornyokban hat harang függ, a bal oldaliban öt, a jobb oldaliban egy. Utóbbi a 9250 kg-os, 252 cm alsó átmérőjű Szent István-harang, Magyarország legnagyobb harangja. Felirata (részben latin): "Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre herceg, könyörögjetek értünk! Ez a harang hirdesse Isten dicsőségét, vigye imáinkat Isten elé élőkért és holtakért, népünk áldozataiért, Magyarország feltámadásáért". Évente kétszer: augusztus 20-án 17 órakor és Szilveszter éjfélkor szólal meg. Ezen kívül különleges alkalmakkor, mint például a római pápa halálakor is meghúzzák. A bal oldali torony legnagyobb harangja a 3100 kg-os Nagyboldogasszony-harang, Walser Ferenc öntötte 1863-ban, 178,5 cm az alsó átmérője, csak ünnepi szentmisék alkalmával kondul meg. Ez volt az egyetlen, amelyet nem rekviráltak el a II. világháborúban. Leggyakrabban a 2150 kg-os Szent Henrik-harang hangját hallhatjuk, ez a harang szól reggel, délben és este a Magyar Katolikus Rádióban is. A Boldog Gizella-harang 1200 kg-os, a müncheni Rotray Club adományozta, a Szent Imre-harang 750 kg, a Szent Erzsébet-harang pedig 500 kg. A 3100 kg-os kivételével az összes harang 1993-ban készült a passaui Perner cég által, s a német Bild Post című hetilap olvasói adományozták őket.

A Bazilikában hétköznap este fél 6-kor és 6-kor, vasárnap 8, 10, 12 és 18 órakor mutatnak be szentmisét, a Szent Jobb-kápolnában pedig hétköznap reggel 7 és 8 órakor, vasárnap 9 órakor és 19.30-kor. Plébánosa Szabó Géza, káplán Kónya Attila.

"Az Úr, az én Uram ad nekem erőt, olyanná teszi lábamat, mint a szarvasoké, és magaslaton enged járni engem" /Hab.3.19/

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc