Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok




A kiállított tárgyak:
A szerkesztő egy toronygomb mellett

Pápa, Református Öregtemplom

(Veszprém megye) 

 

Pápát a reformáció viszonylag korán elérte, hiszen a város földesura, Thurzó Elek már 1527-ben a hitújítás oldalára állt, 1535-re pedig szinte az egész város evangélikus lett. Mivel katolikusok nem voltak, erőszakmentesen protestánssá lett a Fő téren álló plébániatemplom, amelyben 1580-ig a lutheri, utána pedig kálvini hitelveknek megfelelően folytak az istentiszteletek. Ez a templom a törökkel vívott háborúk idején elpusztult, 1610-ben újat építettek helyette, de 1629-ben tűzvész martaléka lett. A 17. század második felétől megerősödött az ellenreformáció országszerte. Pápán 1659-től kezdődnek a konfliktusok, ugyanis ebben az évben Esterházy Pár főúr fellép a protestánsok szabad vallásgyakorlata ellen. 1660-ban elveszik, és a katolikusoknak adják a nemrég újjáépített templomot. A pápai református diákok ellenállása miatt a Devecserből hozott fegyveres katonaságnak sikerült csak elfoglalnia a templomot. A templomfoglalás közben a diákok közül néhányan felmásztak a toronyba, hogy félreverjék a harangokat. A diákok közül egyet Vratics hadnagy lehajítatott a toronyból, így halálos áldozata is lett a küzdelemnek.

 

Ezután a reformátusok új, nagyméretű templomot építettek 1663-ban. 1714-ben ismét rettegés töltötte el a reformátusokat, mivel ebben az évben elvették az evangélikusok újonnan felépült templomát, így félő volt, hogy a reformátusok is hasonló sorsra jutnak. A félelem nem volt alapozatlan, 1718-ban megérkezett a királyi rendelet a református templom bezáratásáról. Ettől az évtől kezdve a mai Öregtemplom helyén álló fészerben tartották istentiszteleteiket. 1720-ban egy hónapra visszakapták templomukat, majd ismét betiltották használatát, a továbbiakban istállóként üzemelt az épület. 1752-ben kelt Mária Terézia levele, melyben megtiltja, hogy a reformátusok a város bármely pontján szabadon gyakorolják vallásukat. Prédikátorukat elűzték, a diákokat megfélemlítették. 1753-ban a királynő engedélyt ad, hogy a pápaiak a szomszédos Adásztevelre járjanak istentiszteletre. A gyülekezet tagjai többször is fordultak Bécshez a szabad vallásgyakorlat megadásáért, mindhiába. A megoldást a II. József által kibocsátott Türelmi Rendelet tartalmazta. A rendeletet a vármegye sokáig nem tartotta törvényszerűnek, így a reformátusok csak 1787-re építhették fel ma is álló templomukat.

 

A pápai református egyház története kiválóan elénk vetíti a reformátusok és katolikusok egymás ellen folytatott, olykor véressé váló küzdelmét.

 

Az Öregtemplom tervezője Neumayer Lőrinc soproni mester volt. A Türelmi Rendeletnek megfelelően torony és harang nélkül épült. A templom kapuja nem nyílhatott az utcára, ezért épült elé a kétszintes parókiás ház, amely a templomot így teljes mértékben eltakarja, emiatt a Fő térről alig észrevehető. A parókia udvarában álló, rendkívül egyszerű, késő barokk és copf stílusban épült, téglalap alaprajzú templom kelet-nyugati tengelyű. Ajtaját rokokó kovácsoltvas kapu díszíti. Földszinti ablakai szegmensívesek, az emeletiek pedig kosárívesek. A 19. század második felében kicsinek és a gyülekezet nagy múltjához viszonyítva rendkívül méltatlannak bizonyult az Öregtemplom, ezért 1941-re elkészült az új templomépület a Március 15-e téren. Jelenleg is ez szolgál a gyülekezet templomául. Az Öregtemplomot ma csak múzeumként használják (1972 óta), május és november között időszaki kiállításoknak ad otthont.

 

Belsejét három oldalról tág kőkarzatok övezik. A centrális elrendezésű templomtér déli oldalán, a bejárat mellett helyezkedik el a gyönyörű fafaragó munkáról tanúskodó, díszes, barokk szószék, a 18. században készült Sopronban. A kiállítás sok szép egyházművészeti tárgyat és egyháztörténeti dokumentumot tár elénk.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc