Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Kőbánya, evangélikus templom

 

(Budapest)

 

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

 

A gyülekezet létrejötte az ipari kisváros ugrásszerű felfejlődésével hozható összefüggésbe. A mai Kőbánya valaha egy nagyon hangulatos, kedves kisváros volt. A 19. század vége fele tömegesen telepedtek le munkások, akik az ország különböző tájairól érkeztek, így az evangélikusok száma is megnőtt, mígnem 1899-től rendszeressé váltak az istentiszteletek. Az alkalmakat a Kápolna téri iskola egyik termében tartották. Annak ellenére, hogy szinte teljesen önálló gyülekezeti életet éltek és saját anyakönyvet vezettek, a Deák téri Egyházközség fiókegyházaként volt számon tartva. Vallástanára és első lelkésze Majba Vilmos volt, aki 50 évig szolgált Kőbányán. Tevékenységének köszönhetően fellendült a gyülekezeti élet: vasárnapi iskolát, leányegyesületet és nőegyletet alapít, ezen kívül ő hozza létre az ország első evangélikus cserkészcsapatát.

 

1908-ban került először napirendre a templomkérdés, és meg is kezdődött az adománygyűjtés. A Deák téri templomban több orgonahangversenyt is tartottak, melyek bevételét az építésre tették félre. A gyülekezet vágya azonban még sokáig nem valósulhatott meg. 1910-től 21 éven keresztül a kőbányai református templom vált a gyülekezet otthonává. Született egy olyan elgondolás is, hogy az kőbányai evangélikusok továbbra is a református templomot használják, cserébe pedig az angyalföldön felépülő evangélikus templomot a reformátusok is használhatják. A felvetésből később nem lett valóság. 1917-ben az egyház elhatározta a zuglói, kispesti, angyalföldi és a kőbányai templom felépítését. A gyülekezet temploma azonban mégsem kőbányán, hanem a józsefvárosi Tisztviselőtelepen, a Vajda Péter utcában épült fel. Ez a templom ma is áll, sajnos rendkívül romos állapotú.

 

A kőbányai templomnak 1908-ban a főváros telket adományozott, de mivel ez teljesen alkalmatlan helyen volt, Majba Vilmos kérésére a telek árát pénzben kapták meg. 1928-ban tervpályázatot írnak ki a templomra és a parókiára, ezt Frecska János építészmérnök nyeri meg, és az ő tervei szerint is valósul meg. Az alapkövet 1930. májusában helyezik el, és 1931. októberében kerül sor a felszentelésre. A II. világháborúban súlyos károk érték a templomot, 1956-ben pedig több belövést kapott. A megsérült tornyot csak 1990-ben állították helyre, terveit Hegyi Péter készítette el.

 

Budapest egyetlen kör alaprajzú temploma modern stílusban épült. A falakon végig egyforma ablakosztás ismétlődik: alul kisebb, feljebb hosszú téglalap alakú ablakok, még feljebb pedig négyzet alaprajzúak láthatók. A Délnyugati irányba néző, homlokzat előtti torony szintén ezt az ablakrendet veszi át. A bejárat fölött felirat: „Erős vár a mi Istenünk.” Ahol a torony kiemelkedik a templomtestből, hosszúkás, rácsos ablakokat láthatunk, itt kapott elhelyezést a templom harangja. A tornyot lefedő kupola alatti, az épület egységét kissé megbontó toronyemelet lett 1990-ben kialítva. Korábban órát helyeztek ezen a szintjén, ennek helyére T-alakú ablak került. A körtemplom fölé lapos kupola borul, a toronnyal átellenes végéhez pedig a templomot és a parókiát összekötő lépcsőház épült. Az alaksorban kapott helyet a gyülekezeti terem.

 

A 26 méter átmérőjű belső térben 328 ülőhely van, ezek közül 96 van a körbefutó karzaton, illetve 232 a földszinten. A sok ablaknak köszönhetően rendkívül jó megvilágítású a templom. A falak színe fehér, az ablakoké fehér és sárga. A berendezési tárgyakat Kleckner Lászlóné asztalosgyára, a kövezési munkákat Bozsolyák Sándor cége készítette. Az oltárkép Anthonis van Dyck festményének másolata. A megfeszített Krisztus a témája. Az eredeti képet a bécsi Kunsthistorisches Múzeumban őrzik. A márvány szószék hangvető nélküli, hatszög alaprajzú, akárcsak az oltártér bal oldalán látható keresztelőmedence. A bejárat fölötti orgonát 1961-ben építették, terveit Sulyek Imre készítette el, és Stach Mihály pécsi műhelyében készült el. A szekrényt és a sípok elrendezését Kotsis István tervezte. A 8 regiszteres hangszert Váradi István és Fia tervei szerint még 5 regiszterrel bővítették 2002-ben. Így az orgona jelenleg 2 manuálos és 12 regiszteres.

 

Harangját Szlezák László öntötte 1933-ban, kb. 4,5 mázsás, alsó átmérője 91 cm. Egyik oldalán érdekes, összetett dombormű látható: kelyhet és keresztet ábrázol fölöttük pedig istenszem-motívum mindez búzakalász-koszorúba foglalva. A dombormű fölött félkörösen felirat helyezkedik el: „Erős vár a mi Istenünk.” Alatta pedig: „Luther Márton születésének 450. évfordulója emlékére, 1933.” A harang vállát koszorúba foglalt kelyhek sora díszíti. Vasárnap az istentisztelet előtt fél órával és annak kezdetekor szólal meg.

 

A gyülekezet ma is két templommal rendelkezik. A VIII. kerület Vajda Péter utcai templomban mára már nem tartanak alkalmakat. A kőbányaiban vasárnaponként 10 órai kezdettel folynak istentiszteletek. A 2001-es népszámlálás alapján 1635 evangélikus lakos él Kőbányán, kb. 450 egyházközségi taggal és kb. 300 választói jegyzékben szereplő gyülekezeti taggal rendelkezik. Lelkésze Benkóczy Péter.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc