Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok






Üveghuta templomtornya

Budapest

Pestszentlőrinci evangélikus templom

Élő Kövek Temploma


(Budapest XVIII.)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A Szentlőrincen elszórtan élő evangélikusokban a 19. század végén született meg az igény a rendszeres istentiszteletek tartására. 1894-től Kispesttel együtt a Deák téri gyülekezet fiókegyháza, majd a kispesti egyházközség 1922-es önállósulása után a kispesti gyülekezet fiókegyháza lett. 1922-től kezdve Pestszentlőrincen is rendszeresen tartottak istentiszteletet a Wlassics utcai általános iskolában. 1925-ben az Pestszentimre is fiókegyházzá alakult. 1927-ben a lőrinci evangélikusok kérvénnyel álltak a kispesti gyülekezet vezetői elé, hogy hadd alakulhassanak önálló egyházközséggé. Ez az anyagi hiányosságok miatt még váratott magára, viszont ebből kifolyólag missziói egyházközséggé szerveződött a gyülekezet. 1929. október 13-án történt meg az anyagyülekezetté válás engedélyezése. Első lelkésze Salfer Károly volt, aki később vitézi címet kapott, így Sokoray Károly néven vált ismertté.

Miután a lelkész hivatalát elfoglalta, rögvest megkezdődött a templom tervezése és az ehhez szükséges pénzbeli gyűjtés. Az alapkőletétel 1932. július 4-én történt meg (az alapkő helyét nem ismerjük), rekord gyorsasággal, fél év alatt elkészült az imaház jellegű templom, így 1932. december 18-án Raffay Sándor püspök szolgálatával sor került a felszentelésre. A telket, melyen ma is áll, az önkormányzat adományozta, továbbá 10000 pengővel támogatta az építkezést. Szemere István református földbirtokos 12500 pengőt adományozott, így a gyülekezetnek a templomépítés költségeinek csupán ~harmadát kellett összegyűjteniük. A mai templomot, Benkő János pestlőrinci építész tervezte. Az épület 120 000 égetett téglából épült fel. A tervrajzokon imaházként szerepel, mivel a tervek szerint később a mai Kossuth tér Üllői út felöli oldalán egy nagyobb templom épült volna fel, erre azonban a II. világháború és az azutáni viszonyok okán nem került sor.

A középhajó tetőszerkezete svéd rácsos szerkezet, melyre a belső párnamennyezet van felfüggesztve. A tető valaha palával volt fedve. Az imaház érdekessége, hogy az oltártér színházi előadások számára használható. Az eredeti szándék szerint az új, nagyobb templom megépítése után színházként funkcionált volna a régi. A belső falfestés rendje a 80-as években alakult ki. Korábban falai sárgák, mennyezete pedig kék volt. Innen ered régi neve: "kék templom".

A Pestszentlőrinci és Pestszentimrei hívek evangélikus temploma a Kossuth tér hátterében helyezkedik el a Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium (volt Steinmetz Miklós/Hunyadi Mátyás Gimnázium) és a református templom között; szerényen húzódik meg e két impozáns épület között; kelet-nyugati tengelyű és historizáló stílusú. A történeti stílusok közül legjobban a neogótikus stíluselemek dominálnak, ilyenek a csúcsíves ablakok, a magas tetőzet, a latinkereszt alaprajz és a nagy belmagasság. Érdekes és fantáziadús térkialakításról tanúskodik, hogy a fő- és kereszthajó metsződésénél egy szélesebb, tágasabb négyezeti tér létesült. A négyezeti tér fölé kupolaszerű tetőgúla borul, melynek tetején toronygömb és kereszt magasodik. A keresztmagasság 17 m. A főhomlokzaton a bejárat mellett egy-egy téglalap-ablak, fölötte pedig három egyforma csúcsívű ablak látható. Az északi oldalon az épületből félkörszerű bővítmény ugrik ki, ez a karzatfeljáró lépcsőháza. A kereszthajó ablakai hármas osztatúak, közülük a középső magasabb. A templomhoz az oltártér felől hozzáépítve a gyülekezeti termek és a parókia húzódik, a kertben pedig a nemrég felépült vendégház helyezkedik el. A templomnak tornya nem épült, és harangja sem volt 81 évig.
A főbejárat fölött az evangélikus himnusz köszönti az érkezőt "ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK", a bejárat két oldalára pedig 2007-ben a templom új nevét adó felirat került "MAGATOK IS MINT ÉLŐ KÖVEK / ÉPÜLJETEK FEL LELKI HÁZZÁ" 1PT.2,5

Belsejében megragadó, hogy a falak - a protestáns gyakorlattól eltérően - változatos színűek: néhol sárga, néhol kék, néhol zöld festésűek. Ennek a festési módnak szimbolikus jelentősége van: az aranysárga szín a mennyországot jelképezi, a kék teremtettségünkre, a szürke a földi valóságunkra hívja fel a figyelmet, a zöld pedig a reménység kifejező színe. A tér centrális középpontjában, ahol a csillár a kupola mennyezetéhez csatlakozik, Luther-rózsa látható a közepén kereszttel, jelezve hogy Krisztus az út, és ezt az utat az evangélikus egyházzal tehetjük meg. Az erdélyi faragású padok sötétkék színe bűneink mélységét, az ezeken lévő apró piros részletek pedig bűneink megváltását szimbolizálják. A piros padszél az oltártérben arannyá változik, amely már nem a bűnök, hanem a megváltott bűn, a Feltámadás szimbóluma. Az arany színezet csak az oltártérben jelenik meg, jelezve annak másságát. A padokon elfoglalható ülőhelyek száma 220.
A négyezeti teret az oldalhajóktól csúcsíves diadalívek választják el. A gúlakupola közepéből nagyméretű facsillár ereszkedik a templomtér közepébe, amelynek magassága csörlő segítségével változtatható. Az oltárteret a négyezeti tértől elválasztó karcsú diadalív bal oldalán a hangvető nélküli szószék áll. Az ambó nemrégiben készült a berendezés népies stílusában és festésében, mellvédjén felirat: "Kezdetben volt az Ige" Jn1,1.

Az eredeti, egyszerű kialakítású, statikus oltár-festményét 2007-ben két szárnnyal bővítették ki, amely így triptichon jellegű szárnyas oltárrá vált. Kinyitva Raksányi Dezső által 1948-ban festett Jézus, a Jó Pásztor kép látható, amelynek érdekessége, hogy a Jópásztort, mint a feltámadt Krisztust ábrázolja, mögötte Jeruzsálem sziluettje és a golgotai kereszt, előtérben a bárányok számára veszélyt jelentő, mérgező növény, a nadragulya látható, amelytől Jézus megvédelmezi a nyáját. A 2007-es jubileumi évben két szárnyat kapott az oltárkép, amelyen kinyitott állapotban ez az ige olvasható:
A bal oldalon a Jézus-monogram alatt:
A BÉKESSÉG
ISTENE,
AKI AZ ÖRÖK
SZÖVETSÉG
VÉRE ÁLTAL
KIHOZTA
A HALOTTAK
KÖZÜL A MI
URUNKAT, JÉZUST,
A JUHOK NAGY
PÁSZTORÁT, ...


A jobb oldalon Luther-rózsa alatt:
TEGYEN
KÉSZSÉGESSÉ
TITEKET
MINDEN JÓRA,
AKARATÁNAK
TELJESÍTÉSÉRE;
ÉS MUNKÁLJA
BENNÜNK, AMI
NEKI KEDVES
JÉZUS KRISZTUS
ÁLTAL, ...


És a predellán folytatódik a felirat:
ÖVÉ A DICSŐSÉG ÖRÖKKÖN-ÖRÖKKÉ. ÁMEN.

Az oltárépítményt Knizner Béla asztalosmester készítette, a fentiekben ismertetett feliratot Gidófalvi Kövér György erdélyi fafaragó. A betűk rovásírás szerűek, amellyel a gyülekezet a határon túli magyarok iránti tiszteletét szándékozott kifejezni.

Advent és Böjt idején az oltárkép becsukódik, ekkor Riszard Zajac lengyel fafaragó mester "Szenvedő Krisztus" című, dadaista stílusú alkotása látható, amely szintén 2007-ben készült. A faragvány központi alakja Jézus, akinek testét a fájdalom tövisei fonják körül; sebeiből nem vér, hanem virág nő, utalva a Zsidókhoz írt levél tanítására: Jézus vére jobbat beszél, mint Ábel vére, mert Ábel vére bosszúért kiált, Jézus vére bűnbocsánatért kiált. Fönt, az Istenszem-motívumból véres könnycsepp csordul ki, jelezve az Atyaisten fájdalmát. Ugyanez a könnycsepp megjelenik Jézus szemében és a kép jobb alsó sarkán elhelyezkedő Péter tanítvány szemében, de nem jelenik meg a bal alsó sarokban megjelenített Júdás szemében, aki csókkal árulja el Jézust. A kép fölső részében megrajzolt körön belül Jézus jelenik meg különböző jelenetekben: a Gecsemáné kertben gyötrődő, az Atyára föltekintő és a Péterre szánakozva rátekintő Krisztust láthatjuk. Júdás tekintete azonban nem találkozik senkiével, hátat fordít az eseményeknek, hátat fordít Istennek.

A bejárat felöli oldalon orgonakarzat húzódik, melyen a következő felirat látható: "Adj erőt, hogy megálljunk mindvégig a hitben", Sokoray Károly idejében ezzel az énekverssel (277. ének utolsó sora) fejeződött be minden istentisztelet. A templomnak két orgonája van. A régebbi, a karzaton meghúzódó, Angster József és Fia által 1943-ban készített, 2 manuálos, 7 regiszteres hangszer. Az újabb pedig a 2 manuálos, 24 regiszteres (elektromos) Johannus-orgona, amely a 90-es évek közepén készült, ennek játszóasztala az oltártól balra látható, a hangfalai pedig a karzaton helyezkednek el a régi orgona mellett. A főhajó belül 19,5 méter hosszú és 8 m széles, a kereszthajó pedig 16,5X7,8 méteres.

A templomnak 81 évig nem volt saját harangja. Mivel ideiglenes hajléknak, imaháznak szánták a templomépítők, tornya sem épült. Nem volt azonban harangozás híján a gyülekezet, mivel a református istentiszteletek egyszerre kezdődnek az evangélikusokéval, az református harangok szava jelezte az evangélikus istentiszteletek kezdetét is, sőt 2011-ben, amikor a szomszédos gimnázium evangélikus fenntartásúvá vált, a Sztehlo Gábor Evangélikus Oktatási Intézmény ünnepélyes tanévnyitójának kezdetekor a református harangok szóltak.

A gyülekezetnek azonban vágya volt, hogy saját harangja legyen. Már Havasi Kálmán lelkészsége idején felvetődött saját harang beszerzésének ötlete, de ez anyagiak hiányában nem tudott megvalósulni. A '90-es évek elején rövid ideig magnetofonról a fasori evangélikus templom Miatyánk-harangja szólt az istentiszteletek kezdetekor.

2013-ban Nánási József felügyelő kezdeményezésére a Tolna megyei Bonyhádhoz tartozó Bátaapáti leányegyház jelképes összegért felajánlotta megvételre az elpusztult Üveghuta település megmaradt, használaton kívüli harangját. Üveghuta Bátaapátihoz tartozott mind közigazgatásilag, mind egyházszervezetileg, azonban német (sváb) település lévén az egész lakosságot kitelepítették 1946-ban. A háborús bűnössé nyilvánított, és földönfutóvá tett üveghutai evangélikusokat Németországba szállították. Üveghuta házait és templomának hajóját a környékbeliek széthordták, a települést visszafoglalta a természet, az erdő. Mára csupán a templom tornya maradt meg, amely sokáig életveszélyes, düledező állapotba került, de 2004-ben felújították a kitelepítettek, és 2006-ban emléktáblát helyeztek el magyar hazájuk tiszteletére. Nagyobbik harangja Ófalu nevű, szomszédos községbe, a kisebbik pedig Bátaapátiba, az evangélikus templomba került.

Utóbbi 67 évi némaság után 2013. október 27-én szólalt meg ismét, immáron Pestszentlőrincen, miután Bencze András restaurátor, Horváth László és Bajkó Ferenc harangkutatók közreműködésével elkészítette a harang felfüggesztésének (jármának) és nyelvének restaurálását, minimális átalakítását, a nyelv 90 fokos elforgatását.

A harang 51 kg-os (szobamérleg szerint), 40,7 cm alsó átmérőjű, d3 alaphangú, 1791-ben Fischer János öntötte Pécsett. Díszítése rokokó stílusú. A harangon lévő kép az utolsó ítéletet ábrázolja. Vállán körbefutó felirat: IOHANES (sic!) FISCHER GOSS MICH IN 5 KIRCHEN 1791. Barokk fajárma és nyelve egyidős a haranggal.

Az új harang az orgona fölött, a padlástérben nyert elhelyezést. Felszentelésére 2013. december 15-én került sor. Vasárnap fél10-kor 1 versben (2 perc), 9.53 és 10.03 között pedig régi evangélikus szokást felelevenítve 3 versben szól 2-2-2 percig (jelentése: Atya, Fiú, Szentlélek nevében). A tervek szerint 2014. decemberében felavatásra kerül az Üveghutaiak emlékére készülő bronztábla.

A 2011-es népszámláláskor 1436-an vallották magukat evangélikusnak, a gyülekezetnek kb. 850 tagja van. Vasárnapi istentiszteletet Pestszentimrén 8 órai kezdettel tartanak az ottani református templomban, Lőrincen pedig 10 órakor kezdődik a gyülekezeti istentisztelet a templomban. A hónapok rendszerint második, vagy harmadik vasárnapján 10 órakor családi istentisztelet.




A Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium
megújult főépülete




Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc