Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Kiskunfélegyháza, Római Katolikus Újtemplom

(Bács-Kiskun-megye)

A 19. században mind a társadalmi, mind a keresztény élet fellendülésnek indult Kiskunfélegyházán. Az egyre gyarapodó, szinte csak katolikusok által lakott településen egyre inkább sürgetővé vált egy második templom építése, aminek gondolata először 1802-ben vetődött fel, de sajnos akkor nem született elhatározás. Az új templom szükségességéről szóló határozatot az egyház képviselőtestülete 1872-ben mondta ki. Megalakult a Templomépítő Bizottság, amely Pártos Gyula műépítészt kérte fel az új, impozáns templom tervezésére. A telket a város adományozta. Az alapkőletétel 1872-ben történt, és Peitler Antal József váci püspök szentelte fel 1880-ban. Az új templom használatba vételével jelentősen megváltozott a vallási élet a városban. Szükségessé vált, hogy az új templom mellé új plébánia is létesüljön, így 1885 augusztusában végleges határozat született a második plébánia alapításáról, evvel megváltoztak a helyi búcsúmenet-szokások. A hívek lelkes adakozása folytán sorra elkészültek a berendezési tárgyak, így 1885-ben a Szentháromság-szobor, 1899-ben a Páduai Szent Antal szobor, 1901-ben pedig a Szent Család-szobor. A toronyórát Bényi Károly városföldi lakos adományából készítették, 1899. június 4-én szentelték föl. A mai plébániaépület 1984-ben készült el, korábban az Attila utca 5. szám alatt álló épület szolgált plébániaként, de azt 1971-ben a városi tanács kisajátította.

 

A Szent István tiszteletére szentelt, monumentális templom a város Fő utcáján magasodik. 65 méter magas, tiszteletet parancsoló, égbenyúló tornyai már messziről magukra vonják a tekintetet. A templom kívül 47,2 méter hosszú és 22,6 méter széles, belül 20,2 X 39 méteres a templom. Építészeti stílusa neoreneszánsz, rendkívül gazdag formakincsekkel rendelkezik. A főhomlokzat síkjából a két torony csak 2/3-ad részt lép ki, közöttük a földszinten, a bejárat előtt ión oszlopos árkádsor húzódik tetején bal oldalt Pál, jobb oldalt Péter apostol szobra áll. Pál kardot, Péter pedig a mennyország kulcsait tartja a kezében. Az árkád fölött félkörös üvegablak látható, az oromzat tetején, a kőkolonádon pedig a négy evangélista szobra jelenik meg. A tornyok alsó szakasza négyzet alaprajzú. A templomhajó falmagasságában erős kiülésű párkányzat tagolja a mindkét tornyot, a párkány fölött rácsos ikerablakok láthatóak; még feljebb, a harangház szintjén pedig áttört rózsaablakok húzódnak, melyek a templom egyediségét okozzák. A négyzet alaprajzú toronyszakaszt timpanonok zárják le, majd nyolcszögletű részlet következik, itt nyertek elhelyezést az órák. A kupolaszerű sisakok klasszicista stílust idéznek.

 

Észak-déli tengelyű főhajóját a szentély előtt kereszthajó szeli át. Az oldalhomlokzati ablakok félkörívesek, így a kereszthajó hármas osztású ablaka is. A templom északi végénél négyezeti tér és félkörös szentély húzódik két oldalán a sekrestyékkel. A tetőzet palával fedett. A legutóbbi külső és belső felújítás 2004 nyarán fejeződött be.

 

A kórus alatt, az előcsarnokban a templomépítési emléktáblát tekinthetjük meg. A főhajó négyboltszakaszos, a boltszakaszokat hevederek választják el egymástól. A főhajó és a kereszthajó metsződésénél csegelyes kupola borul a templomtér fölé, a csegelyeken az evangélisták láthatók. A templombelső összes falfestményét Lohr Ferenc és Tary Lajos készítették. A főoltár azt ábrázolja, amint István király felajánlja a koronát Máriának. A templom felépülése előtt a Sarlós Boldogasszony-templomban már állt egy ugyanilyen témájú oltárkép. Innen származik a félegyháziak fogadalomtétele, hogy ha templomot építenek, azt István király tiszteletére fogják felszentelni. Korábbi orgonáját Országh Sándor készítette 1888. decemberében, a jelenlegit pedig a Fővárosi Hangszergyár 1958-ban, ez 3 manuálos és 26 regiszteres.

 

Négy harangja van, melyeket a Budapesti Ecclesia Harangművek öntött 1925-ben a háborúban elrekviráltak helyébe. A  Szent Anna-nagyharang 1385 kg súlyú, 135 cm alsó átmérőjű. Felső pártázatán felül szőlőfürt-díszítéssel van ellátva. Egyik oldalán Szent Anna domborműve látható a következő szöveggel: "Szent Anna! Vígasztald a szenvedőket, az ínséggel küzködőket. Minden árvát, özvegyet segítsen föl szent kezed."  A  Szent István-harang: 660 kilós, 105 cm az átmérője. A harangpalást külsején az a dombormű látható, amint István király felajánlja a magyar koronát Máriának. Felirata: "Hol vagy István király! Rólad emlékezvén csordulnak könnyeink." A Szent József-harang 280 kg-os, 80 cm alsó átmérőjű. Egyik oldalán Szent József képe látható, alatta a felirat: "Szent József, oltalmazd egyházunkat". A Szentháromság-lélekharang: 85 kg-os, átmérője 50 cm.

Az I. világháború előtt öt harangja volt, melyeket Walser Ferenc öntött 1880-ban Budapesten. A nagyharang 1501 kg súlyú, 141 cm átmérőjű és 140 cm magasságú volt, Szent Anna tiszteletére szentelték. A Szent István-harang 697 kg-os, 106 cm átmérőjű és 95 cm magasságú volt, Juhász András és Seres József adományozta. 459 kg-os, 90 cm átmérőjű, 80 cm magasságú harangját Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték. A Szent József-harang 202 kg-os volt, 70 cm alsó átmérővel és 60 cm-es magassággal.

A Szent István Plébániához a város 25000 katolikus lakosa közül 14000-ren tartoznak. Szentmisét vasárnap 7, 9, fél 11 és 18, hétköznap pedig fél 8 és 18 órai kezdttel mutatnak be. Plébánosa Hajagos Gyula, kisegítő lelkész Bittmann Zsigmond. A templombúcsú augusztus 20-án van.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc