Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Pápa, evangélikus templom

 

(Veszprém)

 

A belváros nyugati részén található Pápa neogótikus evangélikus temploma. Luther Márton tanai már az 1520-as években elérték a várost, amely fokozatosan protestánssá lett a templommal és a szerzetesi iskolával együtt. A város híres prédikátora volt Illési Bálint, a későbbiekben csak Bálint papként említett reformátor, illetve Sztárai Mihály is. Az őt követő második lelkész, Huszár Dávid idejében gyülekezet inkább a kálvini tanok felé orientálódott. Ezt követően csak maroknyian maradtak Luther-kövezők, templomuk és lelkészük azonban sokáig nem volt. A 17. században még a két protestáns egyház között sem volt túl jó a viszony a városban, gyakoriak voltak a hitviták, összetűzések. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1707-ben imatermet és lelkészlakást alakítottak ki egy Fő téri kicsiny épületben, ám 1714-ben Eszterházy Ferenc gróf elzavartatta a prédikátort, könyveit nyilvánosan elégették.  Csak II. József Türelmi Rendelete után kezdődött el az evangélikusság újjászületése. A város földesurától, Eszterházy Károly egri püspöktől megkapták azt a telket, amelyen a mai templom is áll, ám a megkötések értemében csak egy szerény, torony és harang nélküli templomot építhettek, ez 1786-ban épült fel. A mai templomot Hencz Antal tervei szerint építették föl 1883 és 84 között, Gyurátz Ferenc, a későbbi püspök pápai szolgálata alatt.

 

            Az építtető lelkipásztorról elnevezett utcában, templomudvarban található a szép, ütemes vonalú istenháza, amely a neogót stílus egyedüli egyházművészeti képviselője Pápán. Homlokzatából szerényen kilépő, 34 méter magas tornya van földszintjén díszes, finoman megmunkált kapuzattal. Az ajtó fölött, az orgona szintjén, illetve a torony két oldalán hosszúkás üvegablakok húzódnak. A torony felső ikerablakai nyitottak, így többé-kevésbé beláthatunk a harangokhoz. A torony négy sarkán, illetve a főhomlokzat szélein obeliszkjellegű fiatornyok állnak. A keleti és a nyugati homlokzaton három-három ablak van. A toronnyal átellenes oldalon a nyolcszög három oldalával zárul a templom.

 

            Belsejének két hosszanti oldalán karcsú pilléreken nyugvó fakarzatok hózódnak. A bejárat felett látjuk az 1939-ben készült, 2 manuálos, 12 regiszteres, a pécsi Angszter József és Fia által épített orgonát. Évente kb. 3-4 koncertet tartanak a templomban. Korábbi orgonáját Országh Sándor készítette 1884-ben, ezt 1939-ben elbontották. Az evangélikus templomoknál jellegzetes az egybeépített szószék és oltár, a szószékoltár, hogy a fülek és a szemek egy helyre fókuszálódjanak. A pápai templom szószékoltára neogótikus kialakítású, égbetörő, karcsú hangvetővel látták el. Jézus mennybemenetelét ábrázolja a festmény.

 

            Két harang van a toronyban. A nagyobbik 108 cm alsó átmérőjű, 610 kg súlyú, felirata: „Ne csüggedj el kicsiny sereg!”, készült Kluge Károly és Ferenc adományából. A kisebbik 50 cm-es átmérővel rendelkezik és 80 kg-os, felirata: „Légy hű mindhalálig”. Mindkét harangot Seltenhofer Frigyes és Fiai öntötték 1927-ben. Korábbi harangjai is Seltenhofer öntötte, de azokat az I. világháborúban elvitték, hogy ágyú készüljön belőlük.

 

            A gyülekezet jelenleg közel 3000 (a lakosság 8,8%-a) főt számlál, lelkésze Koczor György, Koczor Györgyné és Matus Klára, vasárnapi istentiszteletet 10 és 18 órakor tartanak.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc