Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok






Fót,Római katolikus plébániatemplom

(Szent István, Szeplőtelen Boldogasszony)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc 

A település első katolikus temploma a középkorban épült. A Mohácsi Vész után ez a templom is protestánssá vált a lakosság nagyrészével együtt. A 18. században országszerte erős ellenreformációs törekvések voltak jellemzőek, mivel a habsburgok a legtöbb nemesi családdal együtt a katolikus hit oldalán maradtak. Ennek következtében Magyarország ezen részén is éledezni kezdett a katolikus hit. Korábbi templomukat a reformátusok teljesen átépítették, így azt visszavenni nem tudták, az eredeti templom ma is a református egyházé. A falu birtokosa gr. Fekete György 1779-ben templomot épített a katolikus híveknek. Kezdetben a dunakeszi, 1782-től pedig a mogyoródi plébánia leányegyházaként látták el. A település és környéke 1808-ban került a mélyen vallásos Károlyi család tulajdonába, akik megnagyobbították a Szent György tiszteletére szentelt templomot és tornyot építettek hozzá.

1840 körül gr. Károlyi István elhatározta, hogy a környékbeli hívek számára plébániát alapít. Az eseményeket felgyorsította felesége, Esterházy Franciska halála, aminek következtében elhatározta, hogy emlékére díszes plébániatemplomot épít Fóton, mely a család temetkezési helyéül szolgál. A kegyúri jog megadásához a váci püspök - ki tudja miért - nem járult hozzá. A templomépítő a király, V. Ferdinánd elé járult kérésével és ott sikerrel járt. A tervezéssel az ekkor még igen fiatal, kevésbé ismert Ybl Miklóst bízták meg, aki későbbi jó hírét többek közt fóti remekművének köszönhette. Károlyi István Ybl Mikóssal Batthyány ikervárában találkozott össze véletlen folytán. Meghívta őt Fótra, hogy készísen tervet a kastély kibővítésére, később ő lépett a Heinrich Koch családi építész helyébe.

Az alapokat 1845-ben ásták ki. A Szabadságharcban gr. Károlyi István is részt vállalt. Megtorlásként 1849-től két évet börtönben töltött. Emiatt 1848 és 51 között szünetelt az építkezés. Maga az épület 1854-ben, a berendezés 1855-ben készült el.

A templom titulusa a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz, ami azért érdekes, mert a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját 1854-ben mondták ki. A dogma kihírdetése után ez a templom lett először a Szeplőtelen Fogantatásról elnevezve. Gr. Károlyi István halála után évekkel az iránta érzett tisztelet jeléül a pápa külön engedélyével Szent Istvánt tették a templom védőszentjéül.

1870-ben maga Ferenc József császár is ellátogatott Fótra. A templom történeti beszámolóját zárjuk az ő dicsérő szavaival: "még a Habsburgoknak sincsen ilyen temetkezési helyük!". Az épület minden nap 10 és 12, illetve 14 és 18 óra között idegenvezetéssel tekinthető meg.

Elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a község jelképe Magyarország egyik legszebb temploma, többek közt a városi címerben is szerepel, Ybl Miklós főműve. Csodálatraméltó Ibl térelrendezése. Az építész a templomot egy 5-6 méteres dombra helyezte. Tőle jobbra és balra kb.10-10 méterre helyezte el a szintén romantikus, román, mór és bizánci stílusú plébániát és az irgalmas nővérek zárdáját. A templomtól balra eső plébánia szobra Szent Pétert, a zárda főhomlokzati szobra pedig Szent Pált ábrázolja. A templomot 14 stáció övezi.

A templom kapujához rondellaszerű, kőbábos korláttal ellátott lépcsőzet vezet. Az épület négy sarkán sisak nélküli, bástyaszerűen kiképzett, galériás tornyok hívják fel a látogató figyelmét. A főhomlokzati tornyok 45 méter magasak, a szentély mellettiek 30 méteresek. A templom főhomlokzata lenyűgöző hatású. A tornyokon alul szimpla, feljebb dupla ablakok, afölött toronyóra, majd hármasosztású ablakok következnek. A tornyok harmada emelkedik csak ki a főhomlokzatból. Minden torony négy-négy szelemencsúcsban végződik, tetejükön aranyozott kereszttel. A bélletíves kapuzat mellett, kétoldalt egy-egy oszlopon áll Szt. István és Szt. László szobra, Hans Gasser alkotásai. Az impozáns, mérműves rózsaablak fölött 7 darab vékony ablakot, a két torony között pedig a Szeplőtelen Szűz 3 méter magas, 18 mázsa súlyú szobrát látjuk, Fernkorn Antal műhelyéből került ki.

Az oldalhomlokzatok 5-5 egyenlő részre vannak osztva, mindegyiken egy-egy ablakkal. A fő- és mellékhajók közti különbséget 18-18 db. keskeny ablak tölti ki. A hátsó tornyok kétemeletesek és a nagyoknál jóval egyszerűbbek. A bal oldali az altemplomba, a jobb oldali a gazdagon díszített sekrestyébe vezet. A szentély fala 7 egyenlő részre osztható, mindegyiken alul szimpla, fölötte pedig ikerablak. A szentély fölött, a tetőgerincen kereszt magasodik. A templom bélletíves bejárati ajtaja igen szép faragású, fölötte Hans Gasser a három Napkeleti Király betlehemi hódolatát elénk vetítő domborművét látjuk.

Maga a templom tulajdonképpen két egymás fölé épített liturgikus tér. Az alsó a Károlyi család temetkezési helye, a fölső pedig a fóti katolikus hívek plébániatemplomaként funkcionál.

A főhomlokzati nagykapun a felső templomba jutunk. Belépve, a templomtér gazdag harmonikus díszítésével kápráztatja el a turistákat. Jól megfigyelhető a bazilikáris elrendezés: a kórusból, fő- és mellékhajókból és szentélyből tevődik össze. A főhajó gazdagon aranyozott gerendázattal ellátott, kazettás mennyezetű. Gibler bécsi mester műve, ő készítette a dekorációs festést, illetve a főhajót a mellékhajóktól elválasztó árkádsor fölött látható apostolok mellképét is. Az oldalhajók boltozatos mennyezet égszínkékre van festve, sárga csillagokkal, mely a csillagos ég hatását kelti. A bal oldali mellékhajó végében áll a Szent György-oltárkép, Karl Blaas alkotása, 1855-ben készült. A sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt ábrázolja, lándzsája kettétört a nagy erejű szúrás miatt. A bűn és az erény örökös harcát, az Istenben bízó ember fölényes győzelmét sugallja. A régi templom védőszentje volt Szent György, emiatt került a mellékhajóba ilyen témájú oltárépítmény. A templom legszebb festészeti alkotása a Szent Franciskát ábrázoló oltár, mely a templomépítő felesége, gr. Esterházy Franciska emlékére készült. Ő a szegényeknek ajándékot osztó Szent Franciska képében jelenik meg a festményen. Öreg koldus képében maga a templomépítő, gr. Károlyi István is jelen van néhány egyéb családtaggal együtt. Az oltárt szintén Blaas festette 1849-ben római tanulmányai során. Az oltárajtón angyalka látható, kezében kehellyel és ostyával. A szószék a templom építésével egy időben készült, római mesterek munkája. Kosarán 6 db. faszobrocska, balról jobbra haladva ezek a következőek: Szt. Ágoston, Nagy Szent Leo pápa, Jézus, kezében az élet könyvével, Mózes a Tízparancsolat tábláival, Szent Jeromos és Szent Ambrus.

A szentély a belső kb. harmadát adja, padlózata a hajó padlójától 1,5 méterrel feljebb van. A diadalíven ókeresztény egyházi jelképek (hal, pelikán, sas, oroszlány, galamb, oroszlán, bárány, szarvas) láthatóak. A félkupolával záruló félkörös apszis teljes falfelületét beborító freskók Karl Blaas és Karl Müller munkái. A kupolafreskón középen látjuk Krisztust, tőle balra Máté és Márk, jobbra Lukács és János evangélista alakját látjuk. Az oldalfal freskói sorrendben: Szent Péter teljhatalmazása, az Angyali Üdvözlés, középen Szűz Mária mennybéli megkoronázása, jobb oldalt Jézus születése és Pál apostol megtérése. A 2-2 szélső a főhajóból jórészt nem látható, mert a mellékhajók mögötti részen vannak.

A főoltárkép a templom védőszentjét, a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Máriát, a Napbaöltözött asszonyt vetíti elénk, környezetében angyalokkal. 1855-ben készült, szintén Karl Blaas alkotása. A festmény mellett egy-egy embermagasságú angyal szobrát látjuk. A szentély előtti négyzetes térben a Károlyi család kegyúri székei vannak. A XX. század elején még székeken foglalhattak helyet a hívek, melyeket később faragott templompadokká cseréltek, ezeken közel 300 ülőhely foglalható el. A szentély mögött szépen, ízlésesen díszített lépcsőház vezet az altemplomba.

A kóruson román stílusú, 2 manuál + pedálsoros, 22 regiszteres orgona áll, melyet Mooser Lajos 1855-ben készített. Rajta Liszt Ferenc is játszott. Az eredeti játékasztalt, melyet a XX. század során kicseréltek a bejárattól balra tekinthetjük meg.

A délkeleti (jobb oldali) torony alatt, kicsiny kápolnában van elhelyezve a templom egyik jelentős idegenforgalmi nevezetessége, Szent Lucentius ereklyéje. Szent Lucentius római katona volt, 304-ben vértanúságot szenvedett. IX. Pius pápa elismerése jeléül gr. Károlyi Istvánnak adományozta 1855-ben. Nyolc napig az esztergomi Főszékesegyházban volt megtekinthető, s csak azután hozták végleges helyére, Fótra. A csontvázat viaszba ágyazták, hogy a szemlélőre ne legyen kellemetlen hatással. A II. világháborúban a bevonuló szovjet csapatok széttörték. A megmaradt csontok kezdetben egy kazettában, jelenleg pedig a Németh Kálmán fóti fafaragó által készített korpuszban vannak elhelyezve. Az üvegkoporsóban csak az eredeti ereklye tökéletes másolata található.

A bal oldali (északnyugati) kistorony alatti ajtó az alsó templomba, a Károlyi család kriptájába vezet, mely nem a föld alatt, hanem éppen a föld szintjével egyvonalban húzódik. A szentélyben áll a Feltámadt Krisztus hatalmas márványszobra, a "Pax vobis, Ego sum" ("Béke veletek, én vagyok") felirattal. Alatta láthatjuk a templom legértékesebb berendezését, a firenzei nemeskő- és márványberakásos intarziát. Az oltárépítménnyel szemben három szobortalapzat van. Közülük csak kettőre került az alapító, gr. Károlyi István által rászánt szobor. A középső a Feltámadás Angyalát ábrázolja, kezében a harsonával. A talapzaton latin felirat: "A harsona csodálatos hangot szór szerte széjjel a sírok birodalmán és mindenkit az Úr trónja elé késztet." Jobb oldalán a templomépítő 18 évesen meghalt lányának, gr. Károlyi Erzsébetnek szobrát találjuk. Kezében égő olajjal telt kelyhet tart, amely a lélek örök tisztaságának jelképe, a szobor alatt felirat: "Venio Domine" (Jövök, Uram). Az előbbi három szobrot Pietro Tenerani, torinói születésű, olasz művész készítette. A bal oldali talapzat sokáig üres volt. Ma gr. Károlyi Sándor (az alapító fia) mellszobra áll rajta, mely az előbbi szobrászati alkotásoknál jóval kisebb és egyszerűbb. A szovjet megszállás idején északa hozták ide az újpesti Legényegyletből az egylet bezárása után. A szentélyt a tulajdonképpeni sírbolttól kovácsoltvas rács választja el. A sírboltot középen három csoportban négy-négy pillér (összesen 12 db.) választja ketté a teret.

Az altemplomban nyugvók (balról jobbra):

Jobboldali sírfülkék:

I. sírfülke:
alsó sor:

  • 1. gr. Károlyi István (alapító; 1797-1881)
  • 2. gr. Esterházy Franciska (az alapító 2. felesége; 1810-81)
  • 3. gr. Károlyi Erzsébet (az alapító lánya; 1822-40)
  • 4. gr. Dillon Georgine (az alapító 1. felesége; 1799-1827)

    felső sor:
  • 1. báró Orczy Mária (az alapító 3. felesége; 1815-1895)
  • 2. gr. Károlyi Mária Anna (az alapító lánya; 1 hónapot élt)
  • 3. gr. Károlyi Mária Alphonsina (az alapító lánya; 1 napot élt)


    II. sírfülke:
    alsó sor:
  • 1. gr. Károlyi Ede (az alapító fia; 1821-79)
  • 2. gr. Károlyi Georgine (Ede gr. lánya; 1852-78)
  • 3. gr. Korniss Clarisse (előbb Ede, majd Sándor felesége; 1834-1904)
  • 4. gr. Károlyi Sándor (az alapító fia; 1831-1906)

    felső sor: 1. gr. Károlyi István (Ege gr. fia; 1853-54)

    Baloldali sírfülkék:

    I. sírfülke:
  • 1. gr. Keglevich Ágoston (a templomépítő első feleségének előző férje, 1813-ban halt meg)
  • 2. gr. Waldstein-Wartenberg Erzsébet (az alapító édesanyjának, majd gr. Keglevich
  • 3. Ágostonnak hitvese; 1796-1835). Szíve nem itt, hanem Kaplonyban van, első férje koporsójában.
  • 4. gr. Dillon Károly (az alapító első apósa, meghagyása volt, hogy lánya mellé temessék; 1750-1835)

    A terem végében, az utolsó jobb oldali sírfülkében, a többi koporsótól eltérően, befalazva a település korábbi kegyurai, gr. Fekete György és fia, János nyugszik. A korábbi templom kriptájából kerültek ide. Az altemplom összes többi sírhelye üres.

    Harangok csak az első két toronyban vannak, számuk a háborús rekviráció miatt háromra fogyatkozott. A bal oldali toronyban van a település legnagyobb, 1800 kg. súlyú, 1855-ben Hilzer Ignác bécsújhelyi harangöntő által készült, 152 cm átmérőjű, C hangú harangja, melyet Szent István tiszteletére szenteltek. Külsején dombormű látható, mely azt ábrázolja, amint István király felajánlja a koronát Máriának. A középharang a jobb oldali toronyból szól minden hétköznap délben, illetve az esti misék előtt. 300 kg. súlyú, 1927-ben készült Szlezák Lászlónál, C hangú, Szent László tiszteletére szentelték. Ugyanebben a toronyban nyert elhelyezést az esti Úrangyala után, az esti harangszó után megszólaló, a halottakért való imádságra felszólító, 60 kilós, igen halk hangú lélekharang. Walser Ferenc öntötte a fővárosban a két világháború között.

    A régi templomnak 1828-ban négy harangja volt, 176,4, 94, 46,5 és 10 kg súlyúak. 1855-ben Kisboldogasszony napján szólalt meg először a Bécsújhelyből hozott négy új harang. A legnagyobb ma is megvan. A 900 kg-os, E hangú harangot, az 500 kg-os, G hangú Szt. György-harangot és a 330 kilós, C hangú Szt. László harangot az I. világháborúban elvitték. A nagyharang gr. Károlyi László személyes közbenjárásának köszönhetően megmaradt. A két világháború között három új harang készült, közülük az 5 mázsásat ismét lefoglalták hadi célokra.

    Vasárnap 8-kor és fél 9-kor a középharang, 9 órakor a nagyharang és középharang szól lépegetőt, háromnegyed 10 körül (úrfelmutatáskor) pedig a nagy és a kisharang együtt hallható. Hétköznap délben a középharang, vasár- és ünnepnapokon a nagyharang szól. Temetések idején, illetve hírharangként (amikor a halálhír érkezik) a nagyharang szólal meg.

    Szentmisét hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön reggel 7-kor, pénteken este 6-kor, a hó első péntekén reggel 7-kor is mutatnak be. Vasárnapi szentmisét 9 és 18 (nyáron 19) órai kezdettel celebrálnak. Egyházi ünnepeken 9 helyett 10 órakor kezdődik a szentmise. A település lakosságának 42%-a, vagyis az 16500 lakosból kb. 7000-ren katolikusok. Plébánosuk Sebők Sándor, kisegítő lelkész Kárpáti Sándor.

    Vasárnapi harangozási rend:

  • Időpont Templom Harang Harangozás jellege
    8.00-8.10 Római katolikus templom 300 kg 1. hívogatás
    8.30-8.40 Római katolikus templom 300 kg 2. hívogatás
    8.52-9.02 Római katolikus templom 1800 kg;
    300 kg
    Lépegető
    9.00-9.05 Református templom 600 kg Hívogatás
    9.00-9.02 Evangélikus templom 735 kg 1. hívogatás
    9.30-9.32 Evangélikus templom 418 kg 2. hívogatás
    9.40-9.41 Római katolikus templom 1800;
    300 kg
    Úrfelmutatás
    9.45-10.00 Református templom 600,
    300,
    100 kg
    Lépegető
    10.20-10.30 Evangélikus templom 735;
    418 kg
    Lépegető
    12.00-12.02
    12.03-12.05
    12.06-12.08
    Római katolikus templom 1800 kg Déli harangszó (3 vers)
    12.01-12.03 Evangélikus templom 735 kg Déli harangszó

    Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

    Webmaster: Bajkó Ferenc