Ybl Miklós sírja:


Lotz Károly:




Than Mór ablak és falikép kartonjai:


Lotz falkép vázlatai:

Székely Árpád és Glaser János kartonja:



Emlékjelek a templom körül:
Belső-Ferencváros,
Assisi Szent Ferenc-főplébániatemplom


(Budapest IX.)

Írta, szerkesztette és fényképezte: Vizler Imre

Előzmények

A hajdani jobbágyfiúról, Erdődi Bakócz Tamásról elnevezett téren áll Belső-Ferencváros főplébániatemploma, Ybl Miklós egyik remeke. Bakócz az esztergomi érsek-prímási székben VI. Sándor pápa által bíborossá kreálva még a pápai trónhoz is közel került. A tér mai neve 1873 óta Bakáts tér, annak ellenére, hogy a bíboros-érsek névvariánsai közül történész-életrajzírója, Fraknói Vilmos a Bakócz változatot tekintette mérvadónak. (1)

A mai városrész ősének tekinthető az okleveles emlékekben már a XIII. században említett Szent Erzsébetfalva, más néven Szent Erzsébet nevű falu, amely nem más, mint a XV. századi Szentfalva, a mai Fővám tértől délre, a Duna közelében. Helyét, ezen a néven Zsigmond király egy 1403-ban kelt oklevele szabatosan meghatározza: "Szentfalva feküdt Pest város végén, ahol a domonkosok kolostora áll." Feltételezhető, hogy az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett település templomot is emelt II. Endre leánya tiszteletére, melynek azonban "nyoma sincs" - írja Csánki Dezső. (2) A mohácsi csatavesztést követően a törökök az általuk létrehozott hajóhídon átkeltek a pesti oldalra, és 1526. szeptember 25-én Pest városát kifosztották, felégették. Ekkor pusztulhatott el Szentfalva is. (3)
A török hódoltság idején Pest-Budán járt Bocatius János kassai polgármester a "városok siralmas állapotáról" és elnéptelenedéséről számol be. (4)

Budavár 1686. szeptember 2-i visszafoglalását követően "az egész városban egyetlen ép ház nem volt található és a népesség nagy részben ki volt irtva. […] Az utcákat romhalmazok, megaludt vér és négyezer holttest borította […] Amit a törökök meghagytak, azt a győztes német zsoldosok […] pusztították és rabolták; az ostrom után való éjszakán és a rákövetkező egész napon át fosztogatták, kínozták, üldözték a védtelen lakosságot. (5) A budai zsidó lakossággal különös kegyetlenséggel bántak. A Schulhof Izsák egyéni tragédiáját is tartalmazó beszámoló máig ható, megrendítő olvasmány. (6) A muzulmán foglyokkal nemcsak a győztes zsoldosok, hanem az udvari kamara is szabályszerű rabszolga kereskedelmet folytatott, a vevők között még a velencei köztársaság is szerepelt. A vételár a pengő 1935-ös árfolyamára átszámítva 300 és 500 pengő között mozgott. (7)
Nem hagyható említés nélkül az sem, hogy Széchényi György érsek a mai budai kapucinus templom helyén az árva és koldus török gyermekeknek kórházat akar építtetni. A pesti oldal anyakönyveiből "kitűnik, hogy 1690-től 1699-ig a pesti plébánián 20 törököt keresztelnek meg", felnőtteket, gyermeket egyaránt, de leginkább nőket. A pesti mecsetekkel együtt azután lassan eltűnik a török lakosság is Pestről, "elpusztulnak, vagy beolvadnak a város lakosságába. Ma is él és virágzik még a fővárosban egy-két család, kiknek ősei törökök voltak". (8)
A szépirodalmat is megihlette a budai vár felszabadítása. A vár ostromában résztvett és megsebesült, egyébként házas gróf Andro nevű francia főnemes hazájának fővárosába távozva, magával vitt egy Kártigám nevű török lányt, aki Krisztina névre keresztelve később fényes karriert futott be. (9)

A zsidó lakosság közül azokat, akik megmenekültek, és korábban "önként és tudatosan vállaltak közösséget a törökökkel", velük együtt "fegyvert ragadtak városuk védelmében", "a győztesek […] árucikknek, vagyonukat pedig prédának tekintették". Az Esterházy Pál huszárai által "zsákmányolt" tíz zsidót a nádor Kismartonban telepítette le. A nádor védelmét élvezték még akkor is, amikor I. Lipót 1670-ben kiadott rendelete a zsidókat Bécsből kiűzte. A brandenbugi zsoldosok által sok előkelő zsidó került Berlinbe. A bécsi Haditanács sem akart kimaradni a sorból, huszonöt szegény sorsúra tette rá a kezét. Kiszabadításuk fejében Oppenheimer Sámuel bécsi hadseregszállító vállalta, hogy "mindegyikükért egy-egy muskétást állít ki teljes felszereléssel, vagy fejenként húsz tallért fizet, s ezen kívül egy összegben letesz ezer forint váltságdíjat". (10) Íme, Budavár felszabadításának kevésbé dicsőséges lapjaiból néhány sötét sor; avagy a győztesek esetében nincs új a Nap alatt.

A fallal körülvett és kapukkal tagolt Pest városa épületeinek pusztítása már a vár 1684-es sikertelen bevételét követően megkezdődött, amikor a császári csapatok a várost felgyújtották. Az épületek többsége romokban hevert. A néhány évvel későbbi telekösszeírás mindössze 101 szobát és 34 pincét talált a még álló falak között. (11)

Az újjáépítést I. Lipót kezdeményezte, külföldi mesterembereket csábított Pestre, különböző kedvezményekben részesítve őket, többek között ingyen vagy majdnem ingyen osztogatott telkekkel, különböző kiváltságok, így adómentességek adományozásával. I. Lipót 1703. október 23-án visszaállította Pest és Buda szabad királyi városi státuszát, amely szerint a "polgárok, lakosok és jövevények semmiféle földesúrnak nincsenek alávetve, nem fizetnek tizedet és kilencedet." (12) A császár mellett gróf Széchényi György esztergomi érsek-prímást illeti meg Budapest második megalapítójának címe, írja Peisner. A kilencvenhárom éves korában prímássá lett főpap mérhetetlen vagyonát kollégiumok, papnevelő intézetek, kolostorok, templomok, kórházak alapítására, létesítésére és fenntartására fordította. Csupán a budai vár helyreállítására 180 ezer forintot adományozott végrendeletében. (13) A közel 103 éves korában elhunyt főpap üvegfedelű koporsóba helyezett, majd 1945-ben meggyalázott földi maradványait a nagycenki Széchenyi-mauzóleum őrzi.

Pest város falain kívüli falvak a XVIII. századig önálló települések voltak. A népesség gyarapodása szükségessé tette új letelepedési helyek kijelölését. Az első telkeket 1730 körül a mai Horváth Mihály tér környékén osztotta ki a városi tanács, de minden külön engedély nélkül kezdődött meg a lakóházak építése, majorságok létesítése. Így alakult ki a Lerchenfeldnek nevezett külváros, melynek nevét Pacsirtamezőként említették, jóllehet a szó "vörösfenyővel (Lärche) beültetett irtásföldet"jelent.
Az 1870-es évekre a belvárost két részből álló település övezte, a felső és az alsó külváros. Az előbbi a maiTerézváros és Erzsébetváros, az utóbbi a mai Józsefváros (elnevezésük: 1777-től) és Ferencváros. A külvárosnak számító települések fejlődése nem volt egyenletes. (14) A mai, Belső-Ferencváros a Pest város tanácsától ingyen átengedett telkeken és egyévi adómentesség ellenében alakult ki. Nagyszámú bevándorló alkotta népességét, amely 1733-ban már saját bírót is választhatott. A Kecskeméti kaputól délre fekvő városrész engedélyt kapott, hogy az 1792-ben trónra lépett I. Ferenc királyról nevezze el városrészét. (15) Öt évvel később Pest lakossága már 25.732-re nőtt. (16)


Ferencváros első temploma

Ferencváros legrégebbi, tábori kórházként használt kőháza II. József császársága alatt, 1787 körül keletkezhetett. Az adómentességet kihasználva, a lakosság gyorsan gyarapodott, 1793-ban már elemi iskolák is léteztek, papot és tanítót 1796-ban neveztek ki. Fellner János helyi lakos bognármester egy létesítendő templom és plébánia céljára végrendeletileg is megerősített szándékával telket adományozott. Annak ellenére, hogy 1814-ben a külváros már 506 házból állt, a nemes szándék csak óhaj maradt. (17) Kissé előbbre haladt a templomépítés ügye azáltal, hogy az 1821-ben, 84. életévében meghalt Schiek Mária Katalin összes vagyonát hasonló szándékkal hagyományozta a városrészre. Kegyes szándékát a később megépült templom falán német nyelvű, feliratos márványkereszt örökítette meg. (18) Egy évvel később Boráros János tanácsnok terjesztett a tanács elé egy, a templomépítés szorgalmazását tartalmazó nyilatkozatot. A Rudnay János esztergomi érsek által 1822. május 20-án tartott Canonica Visitatio előbbre lendítette az ügyet. Látogatásának eredményeként Pest város plébániáinak új körzeteit is kijelölték, döntését a király jóváhagyta. A Fellner János által adományozott telken, a mai Bakáts tér dél-nyugati sarkán az új templom négy hónap alatt épült fel. 1822. október 12-én szentelte fel Kollár István tribuniczi püspök. Másnap, vasárnap, megtartották az első nyilvános istentiszteletet. A templom első prédikációját Lipótváros plébánosa, Simoncsics Ignác mondta, "mégpedig tót nyelven" azonban ez volt az utolsó szlovák nyelvű beszéd is, minthogy a pesti ferences atyák a belvárosi plébániájuk területi megosztását követően csere útján hozzájutottak a ferencvárosi új plébániához. Vasárnapokon és ünnepnapokon felváltva, németül és magyarul hirdették az igét 1822. november 1-től. Visszatérve az első istentisztelethez, második igehirdetőként Viszhofer József budavári plébános szónokolt magyarul. Majd ismét német beszéd hangzott el a templomban, az ünnepi Veni Sancte-t Schönbach József józsefvárosi plébános imádkozta. (19)

A templom építését Szoltis Béla bíró szorgalmazta, és már 1819-ben 243 kg súlyú harangot öntetett Eberhardt Henrik mesterrel. A következő, 141 kg-os harangot Schrantz János, a kétmázsás harangot Wagner Márk, és a 38 kg-ot nyomó lélekharangot Marossa István sebész-orvos önttette. A haranglábat Sturm János és felesége adományozta. Mindegyik harang felirata latinul íródott, szokatlan, hogy a harangpalástokon egyetlen tituláris szent neve sem olvasható, de megörökítették az adományozó nevét és foglalkozását, valamint keletkezésüket egységesen 1819. augusztus 28-ában rögzítve. A harangöntő neve csupán a nagyharangon olvasható, de az azonos dátum alapján feltételezhető, hogy egy öntőműhelyből származnak. (20)

A lakosság adományokkal látta el templomát: Nachtigall Jakab sütőmester szentségmutatót, mise-és áldoztató kelyheket, Pauer Gáspár molnármester egyházi díszruhákat, Mayer József kordovánosmester (21) misemondó ruhákat ajándékozott. A szoborral és domborművekkel ellátott főoltárt (22) Dunaiszky Lőrinc szobrász alkotta, költségeit Schlechta Jakab szappanosmester viselte. A főoltár képét, Schöfft József festő munkája, a stigmatizált Szent Ferencet ábrázolja; költségét Mendl Antal kovácsmester állta. A szószéket Szoltis József bíró, az ugyancsak Dunaiszky vésője alól kikerülő keresztelőkutat pedig egy névtelenségben maradó özvegy kőfaragóné állíttatta. A padozat és a hatváltozatú orgona Vizer János kosárkötőmester pénzén készült. Varga János kordovános mester "mennyezetet" [baldachint] készíttetett. 1823-ban, Szent Fülöp tiszteletére Rottenbiller Fülöp halász mester, a molnárok céhe pedig 1825-ben Nepomuki Szent János emlékére állíttatott egy-egy mellékoltárt. A hívek gyűjtéséből származó összegből épült az ínségben segítő Tizennégy Szent tiszteletére 1834-ben egy újabb mellékoltár. (23)
A toronyra 1832-ben került óra. (24)


A templom pusztulása

A pest-budai árvizekről már a XI. századtól keletkeztek feljegyzések. A XIII.-XIV. században 14 árvíz pusztított. A XVIII. századból 24 árvízről van tudomásunk. (25)
Az 1838. március 13-ról 14-re virradó éjszakán történtek a lakosság minden előzetes reményét eloszlatta. "A Ferencvárosban, a plébániatemplom ajtajánál 8 láb 6 hüvelyk [bécsi lábból átszámítva és kerekítve: 2,7 méter], a sekrestye ajtajánál 9 láb 6 hüvelyk [3 méter…] magasra ért a víz". (26)
A templom monográfus-plébánosa írja: "A ferencvárosi templomban 8' [láb] magasságra állt a víz". A "Fővárosi Lapok "1879. ápr. 24-i (458..o.) írása szerint […] "a templomban 8 lábnyi volt a víz s utána restaurálni kellett". (27) Egy 1959-es adat alapján […] "a Ferencvárost 260 centiméter […] magas vízréteg fedte". (28)
Tévedésnek, elírásnak vélhető a következő megállapítás: "Az 1838. évi árvíz után meg kellett támasztani a falait [mármint a templomét] s Pest város 1865 áprilisában bezáratja. Az árvíz idején ugyanis nyolcméteres víz lepte el a templomot". (29)

Az árvíz pusztítását Klette Károly tíz kőnyomaton ábrázolta, a lapokat ingyen adta át kiadójának, Tomola Ferdinándnak, minthogy Tomola is árvízkárosult volt. (30) Az árvíz utáni templom- és környékének litográfiáját először 1885-ben, majd 1938-ban és 1959-ben publikálták. (31) Ferencváros 529 házából 438 vált használhatatlanná, és 72 megrongálódott. "Az oltárok és szószék megsemmisültek. A templom falai süppedést mutattak kifelé, az okból hatalmas támpillérekkel láttattak el. Május havában a tanács a templomot restauráltatta".
Az árvizet követően tíz évvel bűntény is sújtotta az Isten házát: az éjszakai órákban a sekrestye ajtajának feltörésével behatoltak a templomba és az "összes egyházi edényektől és ruháktól fosztották meg az amúgy is szegény templomot". (32)

Az árvíz esztendejében alakították ki a mai Bakáts teret. 1840-ben a városrész szabályozási terveit Erhard Ágoston mérnök készítette, melyet a nádor némi módosítása után a Szépítő Bizottmány jóváhagyott. "Városrészünk hamar kiheverte az árvizet és tíz év multával 1848-ban már hatszáznál több lakóházzal rendelkezett". (33)

1865. április 19-én a templomot végleg bezárták, pótlására a Bakáts téri iskola két helyiségét kápolnaként rendezték be, itt helyezték el az áthozott két mellékoltár képeit, de a főoltár Schöfft-féle, a stigmatizált Szent Ferencet ábrázoló képet a ferencesek pesti belvárosi székhelyére vitték, Ferencváros első templomának emlékeként. (34) Jellemző, hogyan vélekedtek a korábbi, de bezárt templomról: "A terézvárosi egyház 1794-ben épült újszerű csinos modorban; a ferencvárosi egyház pedig nagyon csekélyszerű épület", (35) […] szánalomra méltó kicsiny, hogy tornya is alig látszik ki a körülötte levő, nem éppen magas házak közül."(36)


Az új templom építkezési fázisai

Az immár templom nélküli plébánia vezetését az 1866. augusztus 12-én kinevezett Kurtz Vilmos ferences atya vette át. Szinte azonnal megkezdte az új templom építésének szervezését. Jelentős pártfogóra lelt az akkor ismét főpolgármester, Rottenbiller Lipót személyében. A város vezetője nem csupán templomot, hanem "díszes templomot" akart építtetni. (37).

1866-ban a következő pénzügyi alapok álltak rendelkezésre: a városi közgyűlés által megszavazott 50 ezer forint 500 forintos részletekre elosztva tíz éven át; a templom 48 ezer forintos saját tőkéje, Rottenbiller ezer forintot kitevő magánadománya. Báró Sennyei Pálné és 12 előkelő hölgy nőbizottmányt alapított adományok gyűjtésére, védnökségét a "Császárné ő Felsége méltóztatott elfogadni s egyszersmind 1000 ft. adománnyal járult az említett czélhoz." (38) A hölgybizottmány gyűjtésének eredménye 4000 forint.
Lovag Drasche Henrik nagylelkű természetbeni adománya, a - saját költségén a helyszínre szállított - 100 ezer darab "legjobb minőségű tégla" jelentős értéket képviselt. (39) Az adományok kapcsán említendő, hogy az uralkodópár három ezer, a lemondatott V. Ferdinánd és felesége, Mária Anna ezer forinttal járult hozzá az építkezéshez. (40).

A korszak kedvelt, színvonalas és illusztrált hetilapja már 1865-ben hírt adott arról, hogy "A Ferencvárosban új, 3000 embert befogadó kath. templomot szándékoznak építeni, melyhez tervkészítésre Feszi [Feszl] építész szólíttatik fel." (41) Komárik Dénes írja: "Egy kéttornyú, romános hangvételű vázlata, háttérben a Gellért-heggyel, alighanem az építendő ferencvárosi templomhoz készült". A megbízást azonban nem Feszl Frigyes kapta meg. (42).

Ugyancsak 1866-ban döntöttek két benyújtott templomtervről. Steindl Imre gótikus stílusú terve, a "vallásos ihletettség égbetörekvési magasztossága" ellenére költségvetési megfontolások miatt alulmaradt Ybl Miklós román "ízlésű" terve mellett. Wagner János építőmester, ferencvárosi polgár nagyvonalú ajánlatát fogadták el kivitelezésre: az előirányzott összegből 400 forintot elengedett, és az esetleges különmunkákért sem kért térítést. Az alapozás első kapavágását nagyszámú érdeklődő jelenlétében Rottenbiller Lipót végezte 1867. március 9-én, majd az agyag-, és méternyi vastagságú kavicsrétegre kerülő kőalapzat első kövét március 21-én rakták le.

A torony alapozásánál azonban vita keletkezett. A kivitelező és Ybl a talajt - ellentétben a város főmérnökének véleményével - megfelelőnek találta, de utóbbi az építkezés felfüggesztését rendelte el a szakértői vizsgálatok beszerzéséig. A szakértők sem tudtak közös nevezőre jutni, ezért két hónapon keresztül a torony alapozása szünetelt, mígnem Wagner május 18-án, 40 kőművessel és napszámossal szinte rajtaütésszerűen, néhány óra alatt kiépítette a toronyalap csaknem felét, ellenszegülve a hatóságnak, amely azután megelégedett "kívülről egy ölnyi vastagságú fal[nak] a torony alapjához való építésével". A monográfus elégedetten állapítja meg: "kikerültük a betonizálást, megtakarítottunk 10.000 forintot, a torony áll, el van látva harangokkal is, alapja rendületlen". Döntés született, hogy a plébános véleménye ellenére épüljön altemplom is, amelyet az akkori szóhasználattal katakombának neveztek. (43)

1868-ban az építkezés súlyos pénzügyi problémák miatt akadozott. A nehézségek áthidalására tett kísérletek nem jártak eredménnyel, a templomépítés átmenetelileg szünetelt.
A felfüggesztésig a templomépítés a következő fázisokig jutott:
a tetővel ellátott, Szent Adalbertről elnevezett altemplomban az istentiszteleteket a felavatás napját, 1870. október 9-ét követően mutatták be. (Lotz Károly Magyarországi Szent Erzsébetet ábrázoló festménye az altemplom nyirkossága miatt három év alatt menthetetlenül tönkrement.) A 16 + 6 darab, román kockafejezettel ellátott oszlopot Dittman Kelelemen szobrász faragta, Teichert látta el díszítőfestéssel, azonban a világítást adó "légszeszláng" alkalmazása miatt a hívekkel megtelt templomban "lefolyik a falakról az izzadság".
Felépítették a középhajó terhét majdan viselő kétszer négy, sóskuti kőből készült oszlopot. Az északi mellékhajó falmagassága elérte a párkányszintet. (44)

Közben megtörtént Buda-Pest-Óbuda fővárossá egyesítése 1873-ban. A templom építése nem haladt, kényszerszünet állt be 1872-1874 között. 1874-re a templom felhúzott falai mállani kezdtek, a "falakat és a hajó talaját moh és lábnyi magas fű borította, s 6-8 ölnyi magasságú szálfák kidőlve, elrothadva hevertek a fűben." (45) Mentendő az eddig befektetett anyagiakat, Trefort Ágoston miniszter meglátogatta a főváros - elnevezése szerinti - legújabb romját. A templom befejezéséhez a Bazilika építési előirányzatából 20 ezer forintot átcsoportosított. A főváros törvényhatósági bizottsága 25 ezer forintot szavazott meg arra a célra, hogy a templomtest tető alá kerüljön, továbbá hogy a fő- és a két melléktorony a tetőzet magasságáig megépüljön. (46)

1875. július 5-re a falak elérték a "falegyen magasságot", a munka a tető építésével és a belső boltozással fejeződött be. (47)

A következő két évben elkészült a főhomlokzati torony, készen állva, hogy feltűzzék ormára a keresztet. Az ácsmunkákat a tető építésénél már bizonyított képességű Gregersen Guilbrand norvég származású, hazánkban letelepedett mérnök készítette. Érdemes róla megjegyezni, hogy 1848-ban honvéd utászként szolgált, továbbá az 1879-es szegedi árvizet követő újjáépítés egyik vezetője volt. (48)

Az ablakok fémkereteinek, és a főkapu díszrácsozatának kovácsoltvasból való elkészítését az iparművészként tisztelt Jungfer Gyula kapta vállalkozásba. Munkáját annak fejében vállalta, hogy az elkészült művet bemutathatja a párizsi műtárlaton. A kapu költségei három ezer forintra rúgtak az előirányzott hat ezer forint helyett.
Az üvegezési és mázoló munkákra Burger A., illetve Fischer Frigyes ajánlatait fogadták el. A bádogozást Zellerin cégére bízták.

1877. áprilisában a főhajó 24 ablaka készen állt. Egy hónappal később, május 8-án tűzték a torony csúcsára a Schlick Ignác pesti vasöntő gyárában készített aranyozott vörösréz keresztet "roppant néptömeg jelenlétében" - és esős időben, jegyzi meg rezignáltan a szerző. Szeptemberben a két melléktoronnyal együtt a főtornyot villámhárítóval látták el, és beillesztették az óra-számlapokat is. Tűzkár esetére a templom tetőzetét és a torony csúcsát 5 évre 30 ezer forint költséggel biztosították egy "magyar társaságnál." (49)

A templomot 1882-ben szerelték fel a Lechner József által készített toronyórával.
A több előde távozását követően 1903 elején szolgálatba lépő Peterka Lajos évi 320 korona díjazásért vállalta a toronyórával kapcsolatos teendőket. (50)

A haranglábakat ugyancsak kovácsoltvasból készítette el a Schlick-cég. A "román ízlésű diszítményekkel ékeskedő harangok öntésére Walser Ferenccel köttetett szerződés". Az elkészült harangokat 1878 október 24-én Simor János bíboros, hercegprímás szentelte fel. A tér dél-nyugati sarkában lévő, mai szóval felvonulási épületként használt korábbi templomot az év novemberében bontották le. (51)

Minthogy a templom harangjainak feliratai, adatai ismereteink szerint a monográfus-plébános könyvén kívül másutt nem olvashatók, továbbá az eredeti hat harang közül csupán egy, a 78 kg-os lélekharang maradt fenn napjainkra, nem tartjuk feleslegesnek, hogy itt teljes adataikat közöljük, az eredeti tipográfiával és szöveggel, de folyamatos tördeléssel, az egyes sorok váltását "/" karakterrel jelezve.(52)

1. harang

"XIII. Leo. Pápa. Kormányzása / I. Ferenc. József. Cs. És. Ap. Kir. Uralkodása. / Erzsébet. Királyné. Védnöksége. Alatt. / Midőn. Simor. János. Bib. Herc. Prim. Eszterg. Érsek. És. / Trefort. Ágoston. M. K. Vall. És. Közokt. Ügyi. Min. Vala. / Sennyey. Szül. Fiáth. Mária. Báróné. Gyűjtéséből. / Ybl. Miklós. Építész. Rajza. Szerint. / Szer. Sz. Ferenc. Tiszteletére. Felajánlva. / Az. Üdvnek. MDCCCLXXVIII. Évében. / A. Mélységekből. Kiáltok. Uram. Hozzád."

Hangja: D. Súlya 1562 kilogr.

2. harang

"Öntette. / A. Fővárosi. Kegyur. / Kamermayer. Károly. Polgármestersége. Alatt. / Sz. Erzsébet. Tiszteletére. / MDCCCLXXVIII. Évben. / Ma. Ha. Az. Ő. Szavát. Halljátok. Meg. Ne. Keményítsétek. / Sziveiteket."

Hangja: F. Súlya 915 kilogr.

3. harang

"Midőn. Ráth. Károly. Fővár. Főpolgármester. És. / Rupp. Imre. Tanácsn. A. Templ. Épitő. Bizotts. Elnöke. / Vala. Kurtz. Vilmos. Lelkészkedése. Idejében. / Kegyes. Adakozásokból. / A. Szeplőtlen. Szűz. Tiszteletére. Felajánlva. / A. Megváltásnak. MDCCCLXXVIII. Évében. / Ime. Az. Úr. Szolgáló. Leánya. Legyen. Nekem. A Te. / Igéd. Szerint."


Hangja: Fis. Súlya 761 kilogr.

4. harang

"Felajánlották / Saját. Templomuknak. / A. Budapest. Ferenczvárosi. R. K. Hivek. / Sz. István. Király. Dicsőitésére. / Az. Üdvnek. MDCCCLXXVIII. Évében. / Magasztaljátok. Az. Urat. Velem. És. Dicsőitsük. Az. Ő. / Nevét. Egyetemben."
*
Hangja: A. Súlya 469 kilogr.

5. harang

"Sz. József. Tiszteletére. / A. Megváltásnak. MDCCCLXXVIII. Évében. / Kegyeletes. Adományokból. Öntetve./ Uram. Hallgasd. Meg. Imádságomat. És. Az. Én. / Kiáltásom. Jusson. Hozzád."

*
Hangja: D. Súlya 205 kilogr.

A hatodik harangról minden részletezés nélkül írja a szerző: " A lélek-harangnak ez a felirata: " Kezeidbe. Ajánlom. Lelkemet." Megjegyzi, hogy ezt a harangot Walser ingyen öntötte. Kurtz Vilmos kifejti, ahhoz, "hogy dur és moll akkordban lehessen harangozni, a mint azt örvendetes vagy gyász alkalom megkívánja", öt harang szükséges. A lélekharanggal együttes súlyuk 3990 kg, melyből visszaszámolva utóbbi súlya 78 kg-ot nyom. (53)

A művészettörténész által nem részletezett módon és időben a harangok - szóhasználata szerint - megsemmisültek, csupán a 78 kg-os lélekharang maradt ránk. Ifj. Walser Ferenc 1921-ben egy 469 kg-os, Szlezák Ferenc egy 761 kg-os harangot öntött 1948-ban a megsemmisültek pótlására. (54)

A ferencvárosi plébánia 1822. november 1-jei alapításának tiszteletére előző este szólalt meg először a Szent Ferencről elnevezett nagyharang és zengett egy órán át Isten dicsőségére és "esti imára serkentve a híveket. Talpon is volt akkor az egész Ferenczváros. Sokan örömükben sírtak." (55)

1878-ban elkészültek a tölgyfa ajtók, az oszlopfők kő-megmunkálása, készen állt a karzat az orgona befogadására, bevezették a légszeszvilágítást, és a vállalkozó Depol lerakta a gránit-terazzo burkolatot, melynek szépségében ma is gyönyörködhetünk. Megrendelték Thék Endre gyárából a keresztelő kápolna és a sekrestye tömör tölgyfa bútorait. A templom építészetileg elkészült, azonban hiányzott - többek között - az oltár, a szószék, az orgona, de nem voltak padok és gyóntatószékek sem.
Tavaszy Endre építőbizottsági tag javaslatát magáévá téve, Királyi Pál országgyűlési képviselő és fővárosi bizottsági tag 1878. december 27-én, meglehetősen patetikus hangnemben előterjesztette a fővárosi közgyűlésen, hogy a templomot az uralkodópár 25. házassági évfordulóján, 1879. április 24-én szenteljék fel ünnepélyes körülmények között. Bizottságot alakítottak, tagjainak megválasztásakor "a tapintatos elnökség tekintettel volt az egyes városrészekre, sőt, vallásfelekezetekre is". Bölcsen döntöttek, hiszen eme bizottság szándékától függött a templom további sorsa. Döntésük értelmében, a jubileum "vallásos megünneplésének központjául a ferenczvárosi templom felszentelését" határozták el. A főváros további 25 ezer forintot hagyott jóvá az 1879-es költségvetésben a templom javára. A hercegprímás 5525 forintot adományozott a főoltár megalkotására. Lázas munka indult, hogy a templom felszentelése méltó körülmények között történhessék. Művészek és iparművészek kaptak megbízásokat a belső munkák megalkotására. (56) A sors azonban közbeszólt: 1879. március 11-én éjszaka a Szeged városát védő gát az orkánszerű szélviharban száz méter hosszan átszakadt, a várost elöntötte a Tisza, 182 utcájában 6000 háza omlott össze. (57) A főváros, miután a király leiratban fejezte ki együttérzését és segítőkészségét, módosította a jubileumi ünnepségek "még módosítható részét". A város díszítésére előirányzott 8000 ezer forintot a szegediek javára engedték át, de a templom céljaira előzetesen jóváhagyott összegen nem változtattak. A templombelső kialakításának programja csökkent, csupán a főoltárt, a mögötte lévő falfestményt, a szószéket és a padokat készíttették el a felszentelés napjára. A főváros lapja közölte, hogy a két mellékoltár helyén "exotikus növényekből, pálmákból, rhododendronokból, tuja-fenyőkből alkotott zöld liget, a fölöttük emelkedő levelekből összerakott két feszület" leplezte az oltárok hiányát. (58)
A tervezett festett üvegablakok közül mindössze egy állt helyén a felszentelés napján, Ipolyi Arnold püspök ajándékaként, melyet az 1878. november 19-i látogatását követően ajánlott fel. A templomnak csupán az előcsarnokát és szentélyét festették ki.

A templom építési összes költsége 345,500 forintot tett ki, ebből a templom pénztára 52,000 forinttal, a főváros, mint kegyúr 220,000, a vallásalap 40,000, az adakozók és jótevők pedig 33,500 forinttal részesedtek. (59)
A végelszámolás nem tartalmazza a tervező, Ybl Miklós tiszteletdíját, aki a templomépítés tizennégy éve alatt munkájáért nem kért és nem kapott egyetlen krajcárt sem. (60)


A templom felszentelése

1879. március 2-án Simor János hercegprímás budai székhelyén fogadta a Ráth Károly főpolgármester vezetésével megjelent héttagú küldöttséget, mely felkérte a "templomszentelési szertartás személyes elvégzésére". (61)

A felszentelést megelőző nap az egyik fővárosi lap másfél hasábos terjedelemben megemlékezik a ferencvárosi templom 1865-ben bezárt elődjéről, ismerteti a felszentelendő új Isten háza műszaki adatait, az elkészült és a még csak tervezett képzőművészeti alkotásokat. Nem mulasztja el azonban az (E.) jelet használó szerző megnevezni a Szent Gellértet ábrázoló üvegfestményt, amely az "oldalbejárat fölötti ablakba van beillesztve". Ebben a lapszámban olvasható, hogy Kurtz Vilmos 56 lapos terjedelmű ismertető füzetet jelentetett meg a templomról, majd másnap ennek rövid tartalmi kivonatát is publikálja. (62) A templom környékének utcáit újrakövezték, a főbejárathoz vezető, akkori Soroksári út pedig "aszfaltot és pompás kőburkolatot kapott." (63)

Az ünnepi külsőt öltött városrészben lovas-rendőrök ügyeltek a meghívottak zavartalan közlekedésére. A főbejárat előtt emelkedett a "prímás sátora, melynek bíborfüggönyeivel és nehéz arany bojtjaival a csípős reggeli szél játszott." Nyolc órakor érkezett kétlovas fogatával a bíboros. A sátorban magára öltötte egyházi díszruháját, és megkezdte a felszentelési szertartást. Szent Béla [Adalbert] és Szent Gellért megáldott ereklyéinek elhelyezését követően lépett a szószékre a prímás, és "rövid, velős fölszentelő beszédet mondott". A templomépítés körülményeire is kitért vázlatosan, de nem feledkezett meg a királyi pár ezüstmenyegzőjéről sem, amelynek ünnepségein a teljes magyar főpapi kar jelen volt Bécsben. A kormányt a templomban Trefort [Ágoston] miniszter képviselte. "Az egyetlen [miniszter], aki most nincs Bécsben"- írja a szerző. A szentmise prímás-főcelebránsának Boltizár József fölszentelt- és Hidassy Kornél c. püspök-apát segédkezett. A szertartás során többek között Liszt Ferenc Koronázási Miséje hangzott el a Nemzeti Színház zenekarának, szólistáinak és a Liszt Egylet közreműködésével.

A felszentelési eseményt ismertető cikkel egyidejűleg jelent meg a lapban egy kuriozitásnak is nevezhető eseményt idéző közlemény:
"Egy hattagú zsidó család: Polák nevű, ma fog áttérni a katholikus hitre a ferencvárosi új templomban. A család a két szülőn kívül egy fiúból, ki orvosnövendék, és három leányból áll. Két felnőtt azonnal a zárdába lép. A családapa januárban felhagyott kereskedő üzletével, hogy egészen a kath. vallás elveivel foglalkozzék; májusban azonban újra üzletet nyit Budán." (64)

Kevéssé ismert a templommal és az irodalomtörténettel összefüggésben, hogy a még szinte új templomban kötött házasságot az 53 éves Vajda János költő a 19 éves Bartos Róza hajadonnal 1880. november 27-én. A mérvadó összes fővárosi lap hírt adott az eseményről. A házasság mindössze 15 hónapig tartott. A rabiátus és különcnek is nevezhető nagy költő valamint a kevésbé szeplőtelen múltú ifjú feleség között az Esztergomi Szentszék utóbbi hűtlensége alapján "tette lehetővé a házastársaknak ágytól, asztaltól való örökös elválasztását" 1886. július 7-én). (64a)

A templom felszentelését követően a hercegprímás nagy ebédet adott budai palotájában, melyen a királyi párra lelkes áldomást mondott, s az ő életére pedig Trefort miniszter és Ráth főpolgármester emeltek poharat." (65)

A ferencvárosi templomi szertartásokkal szinte órára pontosan zajlott Bécsben a Fogadalmi templom, ismertebb nevén a Votivkirche felszentelése. Még az időjárás is hasonló volt a pestiéhez. A templom keletkezéstörténete nemkülönben érdekes: 1853. február 18-án a még nőtlen császár egyetlen kísérőjével a még meglévő bécsi bástyák egyikén kihajolva szemlélte fővárosát, amikor Libényi János "magyar szabólegény" nyakszirten szúrta Ferenc Józsefet. Az uralkodó sikeres felépülését anyja, Zsófia főhercegné javaslatára egy emlékmű, egy templom emelésével szándékoztak megörökíteni. A császár bátyja, Ferdinánd főherceg felszólítására a nemes célra 300 ezren adakoztak. (66)

A bécsi ezüstlakodalmi és templomszentelési ünnepségek elmúltával a felséges pár Gizella főhercegasszony és Lajos bajor herceg kíséretében meglátogatta a ferencvárosi templomot. Fogadásukra az állami tisztségviselők között megjelent Ybl Miklós, és Than Mór "képíró" is. A templom kapujában "Kurtz Vilmos plébános, két diakon [diakonus] kíséretében átnyújtá a szentelt vizet, melyet a király keresztet vetve, a királyné s lánya térdhajtással fogadtak". A vendégek megtekintették a templomot, majd imádkoztak. Ezután a polgármester bemutatta Yblt és Thant, akiknek a király elismerését fejezte ki. Távozásukkor a templom előtt felsorakozott, és a királyné védnöksége alatt álló Mária Intézet és Ranolder Intézet gyermekeinek köszönt "nyájasan" Erzsébet, majd az intézetek főnöknőit megszólításával tüntette ki. (67)

Még 1879 októberében a főváros kedvelt hetilapja tért vissza a templom részletes ismertetésére. Nem fukarkodik az épület művész kiképzésének elismerésével, hangsúlyozza, hogy a templom magyar iparosok műve, és a "legszigorúbb szakértő igényeit is kielégíti", ugyanakkor egy oldalvágással megsérti a városrész katolikus lakosságát: "Nem valami, impozáns, nagy mű, mert csak külvárosi templom."(68)

A templomszentelést követően folytatódtak a templom képző-és iparművészeti alkotásainak kivitelezése. A még nem teljesen kész templomot 1882. február 28-án megtekintette Munkácsy Mihály és francia felesége, Marie-Cecile Papier Liszt Ferenc társaságában. A látogatók tetszését különösen az Ybl által tervezett főpapi karosszék a két támlátlan ülőkével és a román stílus formajegyeit mutató oltárszőnyeg nyerte el. (69)


Egyházi szerelvények:



A templom és környezete

Ybl Miklós az árvízveszély kivédése érdekében a 66 m hosszú, 21 m széles, a főhajónál 17 m, az oldalhajóknál 8,5 m magas neoromán, háromhajós, latin kereszt alaprajzú bazilikát 94,5 m hosszú, 50 m széles és 80 cm magas teraszra építette. A főhomlokzat előtti torony 66,7 m magas. A méretek tekintetében egyes szerzők nem képviselnek azonos álláspontot. (70) A korhűnek tekintett románkori páros torony helyett Ybl csak egy tornyot tervezett, melyet két oldalról annál alacsonyabb, négy- majd feljebb nyolcszögletű, hegyes csúcsú, csigalépcsős torony fog közre. A mellékhajókat támpillérek gyámolítják, közöttük ívelt végződésű ablakokat képeztek ki. A főhajó ikerablakai a tetőpárkány alatt látszanak. A fő- és kereszthajó magassága azonos, utóbbi mindkét oldalon törpeoszlopos vakárkádokkal dúsan díszített, háromszögű oromzatban végződik. Ebben két alacsonyabb, ívben végződő ablak fog közre egy harmadik, azonos kialakítású magasabbat.
A mellékhajókon egy-egy díszes oldalbejárat épült. A kapu előtt két kőoszlop tartja a háromszögben végződő építményt, a csúcson kőkereszttel. Hasonlóan díszes kivitelű az altemplom kapuja. Egyszerűen kivitelezett bejáraton át közelíthető meg a déli oldalon lévő sekrestye. Az átelleni oldalon lévő ajtó a keresztelő kápolnába, illetve az előtér torony-csigalépcsőjére nyílik.
A templomtest külsejét vörösbe játszó, préselt, burkoló téglából, a hangsúlyos, kiemelkedő részleteket sóskuti kőből építették.

A főplébániatemplom látványos, uralkodó motívuma a nyugati fekvésű, dúsan tagolt torony, annak is a főbejárata, ha az esetleges kőomlások balesetveszélye miatt nem takarná el szépségét immár évtizede a deszkából készült védőépítmény.
A három-három díszesen faragott, román fejezettel ellátott, gyűrűs oszlop bélletet képezve tartja az ugyancsak dúsan faragott, háromszögben végződő oromfalat. A két szélső oszlop tetején egy-egy angyal áll, kezükben legördülő tekerccsel. Szájuk nyitva, mintha énekelnének. A timpanon közepén a Fessler Leó által alkotott tondóban dícsfénnyel ábrázolt Krisztus-fej és kéz látható. A jobb kéz áldásra emelt, a bal kéz nyitott könyvet tart, melynek rövidített szövegű latin felirata: "Én vagyok az Út, az Igazság, és az Élet". A timpanon csúcsán, posztamensen áll Assisi Szent Ferenc szobra, szerzetesi öltözékben, szakállasan, keze fején stigmával, tekintetét az égre emelve. Az angyalok és Szent Ferenc ábrázolása Szász Gyula alkotása. (71) A templomot valójában Szeráfi Szent Ferenc néven szentelte fel a hercegprímás. A név "szeráfi" előtagja, mely a nagyharangon "Szer." alakban jelent meg, utalás Assisi Szent Ferenc angyali, szelíd lelkületére. Az idők során ez a díszítő jelző kikopott a köztudatból. (72)




A főbejárat fölött magasodó toronytest nyugati oldalát szinte teljes egészében kitölti a hatalmas Vendramin-ablak, az északi és a déli oldalon ugyanez, de vakablakként látható.(73) A torony főpárkány alatti részét törpeoszlopos vakárkádok díszítik. A torony következő szintje a harangház, magasra nyúló, hármas ikerablaka félkörívben végződik. A nyolcszögletű toronysisak négy oldalán háromszögletű, nyílással ellátott oromzat áll, alatta letompított sarkú, viszonylag alacsony óraházzal és óralapokkal.
A torony déli és északi oldalán egy-egy aedikulában (házacskában) Szent József ill. Szűz Mária a gyermek Jézussal aranymozaik hátterű ábrázolása látható.
A kereszthajó északi falán kiképzett fülkében áll Szent Ferenc térd-szobra, Stróbl Alajos alkotása. A már megkopott, eredetileg dúsan aranyozott mozaikkal ellátott szoborfülkét indás-madaras díszítésű keret fogja közre. A művész "A szentet kereszttel [és imakönyvvel] kezében hagyományos darócöltönyében ábrázolja, feje felett nehéz, színes kövekkel díszített dicsfény […] előtte kőimazsámoly". A szobor ruskicai márványból készült, 1929-ban állították fel a székesfőváros 1927. október 25-én kelt határozata alapján. (74) A szobrot a művész hagyatékából vásárolták. A dicsfény és az imazsámoly ma már nem tartozéka a szobornak. A művész a Szent István Bazilika részére is készített Szent Ferenc szobrot, "de tovább dolgozott Stróbl a témán, a fejet egyre csontosabbá, a szemeket izzóbbakká, üregesebbekké tette. Ez a példány került a Bakáts téri templom homlokzatára." (75)

A templom -feltehetően déli - falára Bernola Károlyné szobrász alkotásaként 1938-ban helyezték fel az első világháborús hősi emlékművet. Leírása: "70 x 120 cm bronz dombormű, térdelő katona feszület előtt imádkozik. Az elesettek neve külön táblán felsorolva." (76) Az alkotás sorsa ismeretlen, helyette ma a déli oldalon mindkét világháború és az 1956-os forradalom és szabadságharc 1 + 76 hősi halottjának emlékét örökíttette meg Ferencváros Önkormányzata és a Főplébánia 2000-ben. A nevek négy oszlopban, nem alfabetikus sorrendben olvashatók.

A keleti főapszis falára helyezett kereszt alakú, kő emlékjel nem engedi felejteni az 1956. november 5-én elesett hat szabadságharcos nevét. A kereszt szárainak találkozási helyén bronzplakett ábrázolja a legendás lyukas zászlót, a lyuk helyén "1956" felirattal, alsó részén a Kossuth-címert lombok keretezik. Az alkotást a Szent György Lovagrend állíttatta 2006-ban.

A templom északi beugrójában, elkerítve, további emlékjelek állnak. Elsőként a nyugatra néző falon függő missziós kereszt vehető észre, egymás alatti három évszámmal (1930 - 1937 - 1947). Fakereszt örökíti meg König Jenőné Faller Magda emlékét, szomszédságában szokatlan formájú sírkő teszi közzé Újvári atya nevét.

A Bakáts téren és közelében az 1956-ban elesettek emlékére készült "Budapest első '56-os szobra, Czinder Antal 1993-ban felállított Bakáts téri műve". Ezt az emlékművet a templom exponált helyén, a főbejárattól jobbra, a déli oldalon helyezték el 1993. október 23-án. A leírás szerint "380 cm magas, stilizált kereszt alakú, kőlapokkal burkolt oszlop előtt bazaltkocka talapzaton fekvő, lepellel letakart, 210 cm hosszú bronz férfifigura". "Felirata elől: 1956 / AZ 1956-OS / FORRADALOM ÉS / SZABADSÁGHARC / NÉVTELEN HŐSEI / ÉS ÁRTATLAN / ÁLDOZATAI / EMLÉKÉRE. Felirata hátul: FERENCVÁROSI / ÖNKORMÁNYZAT"
Az emlékművet ismertető szerző szerint "A közérthető jelképek használata sokkal gyakrabban eredményez erőtlen, mint átütő erejű alkotást. […] Az utcakő talapzaton fekvő férfialak inkább emlékeztet egy pléddel letakart, alvó ember figurájára, mint egy tragikus áldozatra." (77)

Kellően el nem ítélhető, hogy nemcsak a templom közvetlen környezetét, gyepes teraszát, de az emlékművet sem tisztelik a kutyasétáltatók, főként még a pórázt sem alkalmazók. A leggyakrabban vasárnaponként megnyilvánuló cselekmény fényképes bizonyítását a személyiségi jogok tiszteletben tartása miatt mellőztük.

A főplébániatemplom vaskapuját Jungfer kovácsolta 1878-ban. "A reneszánsz formát követő kapu vízszintesen és függőlegesen három-három osztatú. […] "Az ajtó nem vérbeli kovácsmunka, annak értékét művességében jelölhetjük". (78) Komárik Dénes írja, hogy "[…] "a historizmus évtizedeiben fokozatosan egyeduralomra tesz szert a kovácsoltvas-művesség, melynek olyan mesterei jelennek meg, mint Jungfer Gyula". "Budapestet a legszebb kovácsolt vasrácsozatok és kapuk városává tette", […]. Műveit nem csak hazájában, hanem külföldön is elismerték. Említésre érdemes, hogy a budavári királyi palota 75 mázsás kovácsoltvas kapuját az 1900-i évi Párizsi Világkiállításon Nagydíjjal ismerték el. 1908-ban, mint egy fejedelmet, temették el a Kerepesi temető bal árkádjának 8. sz. sírhelyén. Kovácsoltvas - kő-kombinációjú síremlékét a neves Gerenday-cég és a Jungfer Gyár alkotta. (79)


A huszártorony kérdése

A festőművésznek is kiváló Schickedanz Albert "1870 k". [körül] megörökítette nagyméretű távlatrajzában a tervezés bizonyos fázisában lévő templomot. A torony alatt három oldalra nyitott előcsarnokot ábrázolt, és a főhajó-kereszthajó metszéspontjára négyezeti tornyot rajzolt. A rajz és a megvalósult templom további részletekben sem egyezik. Pl. a Vendramin-vakablakok alatt szobrok, a harangház alatt kőbábos erkélyek vagy teraszok látszanak. A rajzot leírók szerint "bár csak a laikusokat a terv értelmezésében segítő távlatrajzról […] volt szó, […] a képet a mai napig autonom festészeti alkotásként […], nem pedig a műszaki tervek közé tartozó távlatrajzként tartják számon". (80)

Edvi Illés Aladár 1896-ban kiadott könyvében a ferencvárosi főplébánia-templomról ezt írja: […] "A kiemelkedő magas főhajó elé karcsú tornyot tett, a lépcsőket tartalmazó melléktornyoktól kísérve. A főhajó és a kereszthajó áthatásában kis szentélytornyocska emelkedik ki". A templom grafikus ábrázolását is közli déli nézetben, a kis toronnyal, a kép alatt jelezve, hogy Ybl Miklós tervezte. (81)

A legfeljebb csak tervvariánsként elképzelt négyezeti tornyot a templom egyik ma is megszemlélhető jellemzőjeként említik egyes leírások. (82)


A templom szakrális tere, képző- és iparművészeti alkotásai

Belépve a ráccsal elzárt, boltozatos, kupolás-oszlopos előcsarnokba, a falon két emléktábla feliratát olvashatjuk. Az első tábla Hofhauser Lajos indítványa alapján készült, az uralkodópár házassági évfordulóját megörökítendő. Szövege:
"Épült / Erzsébet Cs. És Királyné Védnöksége / Budapest Főváros Kegyurasága Alatt / Ybl Miklós Terve Szerint / 1867 - 1879. / Felszenteltetett / Ferencz József Cs. És Ap. Király / És Erzsébet Cs. És Királyné / Nászünnepük Negyedszázados Évfordulója Alkalmából / 1879. Évi Sz. György Hava 24. Napján / Simor János Bib. Herczeg Primás / Esztergomi Érsek Által".(83)

A második tábla és szövege az ostrom utáni helyreállításra emlékeztet:
"Az / 1938 - 1945 / világháborúban megsérült templomunk / belsejét a hívek / önkéntes adományaiból / állítottuk helyre / Boldogasszony évében / 1948-ban / a katholikus összetartás / és áldozatkészség / szép példáját / e táblával / örökítette meg / az Egyházközség." A szöveg pontatlanságait lábjegyzetben javítjuk. (84)

A főhajót a mellékhajóktól négy-négy, vaskos kőoszlop választja el, az oszlopfőket növényi ornamentika díszíti. A vak-árkádos mellvédű orgonakarzatot egy-egy háromnegyedoszlop támasztja alá. A konzolok talapzatán bal oldalon a korona nélküli kis-, un. Kossuth címert, a jobb oldalon a főváros címerét ábrázolták. A főhajó oszlopfőiből kiindulva négyszög talapzaton álló háromnegyed oszlopok magasodnak, párkányokkal összekötve és közrefogva az emporák, oratóriumok (emeleten lévő elkülönített karzat) háromnyílású árkádját. Az ugyancsak akantusz levél-mintás oszlopfőkből indulnak ki a főhajó boltívei. Az ablakok kőkeret nélküliek.

A főhajó a szintben megemelt szentélyben, a főoltár mögött a nyolcszög öt oldalával záródik. Érdekessége a templomnak, hogy a mellékhajók keleti végfala apszis helyett falsíkban végződik. Támpillérekkel tagolt apszisú viszont a szentélyből balról és jobbról nyíló keresztelő kápolna, illetve sekrestye.

A szentély és a kereszthajó alá nagyméretű altemplomot, katakombát építettek. Ybl Ervin leírásával élve "az oszloperdős kápolna nincs keletelve, főoltára a nyugati falon, a főhajó felé, a négy[e]zet alatt állott." Az apszison kiképzett bejárattól két oldalt ívelt lépcső vezet le, alul mintegy apszist képezve, adott helyet az orgonának. A Lotz Károly által festett főoltárkép sorsát már említettük.
Az altemplom oszlopos, rövid hajóihoz félköríves apszisú kápolnák csatlakoznak, az egyik, a keresztelő kápolna alatti, a Szent Vendel-oltárt foglalta magába, a másik a sekrestyével azonos funkciót kapott. (85)
A Szent Vendel-oltár 1871-ben készült el, névadó szentje "Ír királyi családból származott. A szent helyek látogatása során Trierbe jutott, ahol barmok őrzésével kereste meg kenyerét. Csodáinak híre eljutott a Tholey-ben lévő szerzetesek fülébe, akik apátjukká választották." (86) A "háziállatok, legelőbarmok védőszentje, a pásztorok pátronusa. Ábrázolják mint pásztort, bottal és tarisznyával."(87) A festményt a további károsodás meggátlása és az altemplom eredeti funkciójának megszűnését követően a Kada utcai, kisegítő kápolnába vitték -, írja Schoen Arnold. (88) A kápolna ma a Külső-Kőbánya Szent Család Plébánia temploma. A kép restaurálást igénylő állapotú. Az ábrázolás érdekessége, hogy a dicsfénnyel övezett Szent Vendel egy út menti Golgota előtt térdelve imádkozik, vállán átvetve tarisznya helyett bőrtáskával. A pásztorbotot és az infulát a kép felső mezejében angyalkák tartják, apáti rangját szimbolizálva. Alig kivehető a képen az állatok csoportja. A festmény eredeti méretét a rongálodás, esetleg új vakrámára feszítés miatt megcsonkíthatták; az angyaloknak szinte nincs terük; a kép alján Szent Vendel kutyája fejének csupán töredéke látszik.
A négy törpe oszlopon nyugvó, szabadon álló főoltár mögötti apszis-falra Than Mór festette a Szent Péter és Szent Pál által közrefogott Üdvözítő képét. Az alkotás a felszentelés napjára elkészült. A plébános írja a művészről: " nem egyszer tanúja voltam annak, amint reggel fázva és dél felé izzadva dolgozott; kénytelen volt a borús napokat is felhasználni, pedig gyakran csak égő gyertya mellett volt képes a kontúrokat a vakolaton megtalálni". (89)

Minthogy a Templomépítkezési Bizottmány nem egyeztetett az Ipolyi Arnold püspök elnökletével működő un. egyházfestészeti bizottsággal, hosszadalmas vita után alakult ki a templomot díszítő falképek tematikájának három meghatározó csoportja. Az elsőbe az Ó- és Újszövetség személyei, jelenetei tartoznak. Így az Agnus Dei, Jézus Krisztus, Szent Péter és Szent Pál, a négy evangélista attributuma, két kerub, négy próféta (Jeremiás, Izaiás, Ezekiel, Dániel), a négy nagy egyházatya (Ambrus, Jeromos, Gergely, Ágoston), Rebeka, Dávid király, Szent Anna a gyermek Máriával, és Keresztelő Szent János.

A második nagy egységet Assisi Szent Ferenc életének történései alkották, míg a harmadik csoportba a magyar szentek megjelenítései tartoztak, így Kapisztrán Szent János, Szent István, Szent László, és mint szakrális jelenet, Hunyadi János halála, utolsó áldozása. A falképek, festmények elkészítésére Than Mór és Lotz Károly kapott megbízást, míg a templombelső díszítő festését Scholtz Róbert nyerte el.
Lotz Károly alkotta a következő képeket: a jobb oldali oltár képét, melyen Szent István alamizsnát oszt, Dánielt és Jeremiást, Hunyadi János halálát és Kapisztrán Szent János prédikációját, Szent Gergelyt és Szent Jeromost, Dávid királyt és Rebekát ábrázolókat. Than Mór művei: a bal oldali mellékoltár képe, melyen Szent László vizet fakaszt a sziklából, Izaiás és Ezekiel, Szent Anna Máriával, Keresztelő Szent János, és két frízkép Szent Ferenc életéből: a madaraknak prédikál, a ferences rendet megalapítja, stigmatizációja, a másik frízen pedig papoknak prédikál, betegeket gyógyít, és megjelenik a szultán előtt. (90)

Lotz Károly a Hunyadi halálát ábrázoló színes kartonjával, amely a freskóhoz készült, 1880-ban elnyerte Ipolyi Arnold besztercebányai püspök 500 forintos pályadíját. A következő évben a vallásalap terhére kifizetett 500 forintos díjat a Kapisztrán török elleni hadjárat meghirdetése című kartonja elismeréseként kapta. A megfestett Szent István oltárképét ugyancsak az Ipolyi Arnold által alapított egyházfestészeti díj 500 forintjával jutalmazták. (91) A falképek többsége mára restaurálásra szorulnak, az átlagos fényviszonyok és többségük magas elhelyezése nehezíti felismerésüket.

A főoltár tabernákulum ajtaján Jézust, a felépítmény bal és jobb oldalán Szent Ferenc életéből vett egy-egy jelenetet ábrázolt Than. A tabernákulum fölé négy törpeoszlop által tartott "kis franciás román kupola borul", ormán kereszttel. "A főoltár homlokfalát éppúgy, mint a mellékoltárokét Than Mórnak 1881-ben festett betétei ékesítik". (92) A főoltár betétképeinek témáját Szent Ferenc életének epizódjaiból, merítette a művész. A két mellékhajó oltárának lábazatán a három-három magyar nő- és férfi szent képét látjuk: a bal oldali Szent László oltár talapzatán Árpád-házi Szent Erzsébet, Boldog Kinga, Boldog Margit, a Szent István oltárén Szent Adalbert, Szent Imre és Szent Gellért képe tanulmányozható.

A két mellékoltár Szent László ill. Szent István festménye kapcsán mi mást is írhatott Wilhelmb Gizella 1953-ban, mint a következőket:
"Mindkét jelenet a magyar múlt királyainak a nép iránti gondoskodását példázza és ez a témaválasztás a főváros egyik ipari negyedében nem volt véletlen." (93)

Ipolyi Arnold püspök 1878. november 19-én "kívül-belül minden irányban szemügyre vevén a templomot", Ybl-nek szóló gratulációja átadására kérte a plébánost, mondván: "[…] nem mindennapi munkával állunk szemközt". Távozása előtt a püspök "[…] üvegfestménnyeli ellátását ajánlván fel nagylelkűen". A templom felszentelésének napján a festett üvegablak "már be is van állítva". Kartonját [ifj.] Storn[o] Ferenc készítette, a mű pedig Kratzmann Ede műterméből került ki, "szigorúan stylaris remek kiállítással". Az ablak Szent Gellért püspököt ábrázolta, felirata a következő volt:

"OH Sz .GELLÉRT PÜSPÖK / ITT A KELENFÖLDDEL SZEMBEN / HOL A SZENT HEGY ÁLL / MELY NEVÉT TŐLED VETTE / MIDŐN HITET ÉS TUDOMÁNYT HIRDETVE / VÉREDDEL ÁZTATTAD A MAGYAR FÖLDET / HOGY ÁLDD MEG EZT AZ ORSZÁGOT ÉS NÉPET / KÖNYÖRÖGVE SZENTELI E KÉPET NÉKED / IPOLYI ARNOLD PÜSPÖK " (94)

Ipolyi püspök adományán felbuzdulva, Wenckheim Frigyesné grófné 622 forintot adományozott a Gellért-ablakkal szemben elhelyezendő Szent Erzsébet-ablak elkészítésére. Kartonját és az ablakot ugyancsak ifj. Storno Ferenc ill. Kratzmann Ede alkotta. Felirata:

"MAGYAR SZENT ERZSÉBET / SZEGÉNYEK, BETEGEK HŰ ÁPOLÓJA / HAZÁNK ÁRVÁIT, ÖZVEGYEIT ÓVJA / MENNYORSZÁGBÓL ESEDEZÉSED; / HOZZÁD FOHÁSZKODVA AJÁNLJA FÖL E KÉPET / WENCKHEIM KRISZTINA GRÓFNÉ".

Ipolyi püspök az ablak adományozásával egyidejűleg kikötötte, hogy a "templom hajójában levő ablakokba csupa magyar szentek üvegfestett képei kerülnek, amit […] Kurtz Vilmos plébános helyettes meg is ígért". (95)


A templom festett üvegablakai

Lotz Károllyal egyidejűleg kapott megbízást Than Mór a ferencvárosi templombelső képzőművészeti kialakítására. A festett üvegablakok tervezését, kartonjainak megrajzolását Than Mór vállalta Trefort kultuszminiszter 1879-es megbízása alapján, mely szerint a nyolc színes üvegablakot "Kratzmann Edével az állami üvegfestészeti intézetben elkészítteti." (96) Than a megbízásig egyházi tárgyú műveket nem alkotott. Húsz üvegablak-terv közül nyolc valósult meg Kratzmann műhelyében. A II. világháború során az ablakok megsemmisültek, de a nyolc vázlat fennmaradt, melyek a következők: Mózes és a rézkígyó, Jónás próféta, Kiűzetés a Paradicsomból, Mária (Immaculata), Angyali üdvözlet, Kálvária (Golgota / Krisztus a kereszten), Feltámadás, Agnus Dei. "A szénrajzok előadása rendkívül míves, az akadémikus képfelfogás és kivitelezés rangos példái. Than ekkor volt tudásának zenitjén, a klasszikus formákat nagy alázattal, és jól megtanult technikával alkalmazza. […] Ám Than ekkor már bármiféle mondanivaló híjával van. Kompozíciói üresek, nem töltődnek fel igazi tartalommal sem vallási, sem esztétikai tekintetben, csak annyi értéket hordoznak, mint egy ornamentális dísszel ellátott felület"- közli az 1991-es kiállítás katalógusa. (97)

A művész monográfusa, Wilhelmb Gizella írja doktori értekezésében: "A húsz színes üvegablak részben magyar szenteket, részben Ó- és Újszövetségi jeleneteket ábrázol. Kratzmann Ede üvegfestő kivitelezte őket. […] Tömör, inkább zömök alakjait túlhalmozza aprólékos díszítésekkel, nem követi az üvegtechnika követelményeit" […] (98)
A monográfus szerint […] "a második világháborúban az egész együttes elpusztult, így csak a reánk maradt hét nagyméretű szénkarton alapján következtethetünk ábrázolásaikra", jóllehet az említett kiállítási katalógus nyolc kartont említ, leltári számukat is közölve. (99) Ugyanő írja Than Mór halálának 45. évfordulóján: "Ha Than nem lett volna, kevesebb magyar művész kezealkotását láthatnók középületeink falain; helyette talán bécsi festők jutottak volna munkához, akik azt nála jobban aligha végezték volna el. Munkájában hazája iránti szeretet vezette; sokszor az anyagi sikerről is lemondott, csak hogy dolgozhassék és hazája művészetét szolgálja. Mint az újabb magyar művészet egyik nagyérdemű úttörőjét méltán illeti meg az utókor hálás tisztelete." (100)


Székely Árpád és Glaser János üvegfestésű ablakai

Mint a Szent Gellért-üvegablaknál szó esett róla, Ipolyi Arnold a templom ablakainak ikonográfiáját "csupa magyar szentek" üvegre festett képeiben határozta meg. A főváros, mint kegyúr, "bőkezűségével lehetővé tette a hátralevő üvegfestett ablakok elkészítését". A megbízást Székely Árpád, Székely Bertalan festőművész ugyancsak festő-grafikus fia és Glaser János festő kapta. Az elkészült kartonokat a Magyar Iparművészeti Társulat 1899. évi karácsonyi kiállításán mutatták be. Mint ahogyan a hivatkozott irodalomban Than Mór ablakai felállításának pontos idejéről nincs adat, ugyan úgy nem tudjuk azt sem, hogy a Székely-Glaser-féle ablakok mikor készültek, és mikor kerültek kijelölt helyükre. Czobor 1901-es cikkében írja: "Roth Miksa udvari üvegfestő, akinek e téren számos alkotása nevét országszerte ismertté tette, biztosítékot nyújt arra nézve, hogy e kartonok után a budapest-ferenczvárosi rk. plébánia-templom művészi üvegfestményekkel fog gazdagodni". A megbízatás egyik feltételeként kötötték ki, hogy "alkalmazkodniok kellett a már meglévő két üvegfestett ablak […] hangulatához." A Székely-Glaser-féle üvegablakok reprodukciója alapján következtetni lehet a Szent Gellért és Szent Erzsébet, valamint a Than-féle üvegablakok stílusára. Megjegyzi a szerző: "A dekoratív motívumokban e kartonokon tapasztalható meglepő gazdagság ( a képek bordure-jei közül kettő sem egyezik) előkelő hatást fog kölcsönözni az üvegfestményeknek".

A megrendelt ablakok szándék szerint a "templomhajóban helyet fognak foglalni" a következő sorrendben.

A leckeoldalon:
Szent Béla [Adalbert]. Felirata: "A mit te hirdettél / Nemzetünk nagy kincse / Kérdd Istent, hazánkat / Hitben erősítse."
Szent István felesége, Boldog Gizella. Felirata: "Szent István palástja / Kezednek munkája, / Kérj áldást mennyekből / A magyar királyra."
Szent Gellért püspök. Feliratát a szerző nem közli.
Szent Kinga. Felirata: "Alázatosságnak / Jeles példányképe, / Hozzád esedezik / Szent István hű népe".
Szent Mór. Felirata: "Hét csókkal illetett / Szűz Szent Imre téged, / Istenes életre / Buzdítson erényed."
Szent Márton. Felirata: "Hazánk hívő népe / Te hozzád így kiált: / Áldd meg szülőfölded / A szép Pannóniát".

Az evangéliumi oldalon:
Szent István. Felirata: "Ah! hol vagy magyarok / Tündöklő csillaga; / Ki voltál valaha / Országunk istápja."
Szent Imre. Felirata: "Szűz Szent Imre herczeg, / Égi liliomszál, / Magyar ifjúságért / Mennyben imádkozzál".
Szent Erzsébet. Feliratát a szerző nem közli.:
Szent László. Felirata: "Dicső nagy királyunk / Térdre hullva kérünk, / Mennyei atyánknál / Légy szószólónk nékünk."
Szent Margit. Felirata: "Áhítatosságnak / Liliom-virága, / Példaadásoddal / Oktass az imára". (101)
Kapisztrán Szent János. Felirata: "Kereszttel vezetted / Győzni a hadakat, / A magyar nemzetnek / Mennyből kérj oltalmat".

A művészek megbízást kaptak még további három, a sekrestyében elhelyezendő ablakok kartonjainak alkotására. A középső ablakon a Megváltót ábrázolták, mint a mennyei szent mise bemutatóját, ahol a pap maga Krisztus. A kép felirata: "Főpapok főpapja / Szent teste és vére / Vezéreljen minket / Örök üdvösségre." (102)
Székely Árpád 1914. május 10-én hunyt el, műveinek egy részét a Szépművészeti Múzeum őrzi. (103)

A templom 1892-ben felszentelt keresztelő kápolnájába három festett, a Szent Családot ábrázoló üvegablakot tervezett Storno Ferenc, Ligeti József műtermének kivitelezésében. Az ablakok a II. világháború során elpusztultak. Megmaradt viszont a kápolna Thék Endre által készített faburkolata, és berendezése. (104a)
Az ugyancsak fából készült tabernaculum ajtaján az Agnus Dei-t, két oldalán Jézus megkeresztelését és a Vízözönt festette meg Than Mór. Az előbbi festményen Keresztelő Szent János és Jézus áll a Jordán folyóban. A Vízözön-képen Noé kitekint az Ararát csúcsán megfeneklett bárka nyitott ablakán. Látjuk a röptéből visszatérő galambot, csőrében az olajággal: "És megtudá Noé, hogy elapadt a víz a földről". A festmény bal oldalán ábrázolt szivárvány az emberiségnek az Úr által megkötött szövetségét jelképezi. (Móz. I. 6,1-9., 7., 8,2-11., 9,9-14)

A templom padjai, az Ybl által tervezett orgonaszekrény ugyancsak Thék Endre gyárában készült. Az orgonát az Országh-féle orgonagyár építette 1879-ben, utolsó felújítására 1994-ben került sor az Aquincumi orgonagyárban. (104)

A templom ékessége a szürke karszt-márványból készült szószék, Slavek Ferenc kivitelezésében. A két középkori és a reneszánsz stílus elemeiből kölcsönzött motívumok alapján szerkesztett, tömzsi oszlopon álló szószék-kosár mellvédjére Fessler Leo faragta a négy evangélista domborművű arcképét attribútumaikkal, melyeket a bécsi Szent István-dóm szószékének Anton Pilgram szobrász által alkotott domborművei ihlettek. A bécsi szószék érdekessége, hogy Pilgram a szószék feljárója alatt elhelyezte saját alkotású, félalakos mellképét, amint éppen kitekint egy fatáblás ablakból, kezében körzővel. (105)

A bécsi Dóm szószéke:

Ybl Miklós nagy gonddal tervezte a templom stílusának megfelelő berendezést. Alkotásai közé tartozik a főpapi karosszék, az ülőkék, a Liszt Ferenc, és a Munkácsy- házaspár által olyannyira megcsodált és megdicsért román stílusú oltárszőnyeg. Továbbá a sekrestye fából készült feszülete, a lavabo (kézmosó) készlet egyik eleme, a ma már a szentély lecke oldalára áthelyezett márvány talapzatú, ércfedeles keresztelőkút, a kovácsoltvas húsvéti gyertyatartó, a főoltár négyhangú csengettyűje, és a liturgikus felszerelés egyes példányai.(106)

Kurtz Vilmos kiemeli művében, hogy az "egyházi edények, ruhák, és egyéb felszerelvények" nem a főváros, mint kegyúr által megszavazott pénzből származnak. A királyi pár, a belga királyné, Simor hercegprímás, egyes arisztokraták említése mellett könyvében másfél oldalon sorolja a nagylelkű adományozók és a térítés nélkül munkát végzők nevét. (107)

Nemcsak Kurtz, de a sajtó is megemlékezik egy unikálisnak nevezhető adományról. A hírlap szerint "A ferencvárosi új templom számára Posner Károly Lajos egy Missale romanum-ot készíttetett ajándokul jeles műintézetében. E munka, szakértők szerint, a hazai műipar igen jeles terméke. Fehér chagrainba [sagrén, sagrin] van kötve". (108). Kurtz leírása szerint "E ritka díszmű felső födelének 4 szeglete bronzöntvényű domborművet tüntet fel, és pedig Szűz Mária, Szent Ferencz, Szent József és Szent Erzsébet alakjaival. A magyar és fővárosi czímer, valamint ő felségeik neveinek kezdőbetűi ízléses zománczban díszelegnek. Felirata a következő: I. Ferencz József apostoli Király és Erzsébet Királyné / Ő Felségeik / boldog házasságának XXV. évfordulója emlékére / a Budapest ferenczvárosi róm. kath. plebánia templomnak / adományozta Posner Károly Lajos lovag fővárosi biz. tag. / MDCCCLXXIX. évi Sz. György hava XXIV. napján." (109)


Az iparművészeti alkotások,

melyek Sturm Ferenc tervei szerint Herpka Károly, az "iparművészeti iskola tanára" által készültek, a következők:

Keresztelő készlet: az ezüst kerek tál átmérője 48,5 cm, súlya 2370 gr. Felirata a tál hátlapján: "Arájának, a Budapest Ferencvárosi r. k. plébánia templomnak ajándékozta Kurtz Vilmos. Készíté Herpka Károly Budapesten 1886."

A stilizált galamb alakú keresztvíz-öntő hossza 16, magassága 11 cm, súlya 520 gr.

A keresztelési szertartásnál használt só, hamu és szentolajok tárolására fedeles ezüstkelyhez hasonló edény áll rendelkezésre. Magassága fedéllel együtt 17,5, talp-átmérője 8,5, a kupáé 10,5 cm, súlya 490 gr.

A kívül-belül aranyozott, ezüst misekehely magassága 22,8, talp-átmérője 12,3, a kupáé 10 cm. Súlya 520 gr. Felirata: "Isten dicsőségére és saját használatára készítette Budapesten Kurtz Vilmos ferencvárosi h. plébános. 1888." A műtárgyat Dvorzsák budapesti ötvös alkotta.

A kézikereszt vagy pacificale is ezüstből készült. Magassága 30, talp-átmérője 12,2 cm, súlya 520 gr.

Az áldoztató kehely (ciborium) fő motívuma a Krisztus-monogram, az Agnus Dei, és a fiókáit vérével tápláló pelikán. A kupa belsejének kivételével, mely aranyozott ezüst, a kehely anyaga aranyozott vörösréz. Magassága a kereszt csúcsáig 37,5, talp-átmérője 12,8, a kupáé 13,5 cm. Felirata: Készítteté Kurtz Vilmos helyettes plébános. Ybl Miklós rajza szerint Herpka Károly által Budapesten 1886. évben".

Az ezüstből készült tömjénező (turribulum) kapcsán a művészettörténész megjegyzi, hogy az általánosságban elterjedt "füstölő" említés helyett a XVI.-XVII. századi, magyar templomi leltárakban "tömjénezőként" megnevezett eszköz elnevezés megfelelőbb lenne. A tömjénező magassága 22,7, talp-átmérője 7,2, a gömbé 13,8 cm. Súlya 1924 gr.

A szintén ezüst, román stílusú tömjéntartó csónak (navicula) hossza 15, átmérője 7, magassága 3,5 cm, súlya 270 gr. A hozzátartozó, csavart nyelű ezüst kanálka hossza 9,3 cm.

A szenteltvíztartó és -hintő ugyancsak ezüstből készült, talpa kerek, öblében vízben úszó halakat látni. A hal az őskeresztény korszakban Krisztust jelképezte. Talp-átmérője 8, a szájáé 10, magassága a fogantyú nélkül 11,4 cm, súlya 460 gr. Az ananász alakú gombban végződő hintő hossza 21,4 cm, súlya 350 gr.

Erzsébet királyné többek között miseruhát is ajándékozott a templomnak. Megjegyzi a tanulmány szerzője, hogy a templom miseruhái között nem található olyan, "mely az elkorcsosult modern ízlés szerint, elől hegedű alakra volna kikanyarítva, mert […] az "ősrégi miseruha harang- vagy sátoralakú volt. Innét régi neve is, mely a latin casula-ból ered és sátort jelent." Példaként a koronázási palástot említi.
A miseruha előrészén, mandula alakú mezőben (mandorlában) az ország hímzett címere látható, a keretben pedig a felirat: "ISTEN . DICSŐSÉGÉRE . ÉS . VÉDSZENTJE . TISZTELETÉRE . A . HONALAPÍTÁS . EZREDÉVES . ÜNNEPÉN . ERZSÉBET . KIRÁLYNÉ". A casula hossza 1,135, vállszélessége 83, alul 78,5 cm. A mandorlát Krenner Győző festőművész tervezte, kivitelezője a "Rétay és Benedek" fővárosi cég volt. (110)

A templom szobrai

A szentélylépcső szélén Jézus Szent Szíve és Szűz Mária Szent Szíve szobrok állnak, Grandtner Jenő alkotásaiként. (111) A templombelsőben helyezték el Paduai Szent Antal (Ferenczy Béni szobra), Lisieuxi Kis Szent Teréz szobrát, és a falba süllyesztve a Prágai Kis Jézus-domborművet. Az oldalbejáratok közelében Szent József a gyermek Jézussal-szobor, a másik oldalon Szent Rita ugyancsak színezett szobra áll. Láthatjuk még Szent Ferenc ereklyéjét ugyancsak a falba süllyesztve, monstrancia alakú ereklyetartóban. A szentté avatott Maximilian Kolbe atya keretbe foglalt képe padozat-közeli emelvényen áll. A leckeoldali mellékoltár falán elhelyezett tábla a templom plébánosára, Dr. Kardos Józsefre emlékeztet. Felirata fordításban: "Dicsérje az én lelkem az Urat". Az ezen a helyen lévő Mindszenty József portré előtt tiszteleghetünk az esztergomi érseki székétől megfosztott, magyarságához, hazájához haláláig hű bíboros-prímás emléke és meg nem tagadott hite előtt.

A zsinati liturgiai reform előírásai szerint felállították a szentély előterében a kovácsoltvas talapzatú szembemiséző oltárt. Az oltár talapzatán az Agnus Dei-t, az ambo homlokfalán a Szentlélek jelképét alakították ki. A szakrális tér átrendezése során kellően el nem ismerhető módon nem áldozták fel a műemléki értékű kovácsoltvas áldoztató rácsot, összecsukott formában továbbra is a szentélyben látható.

A ferencvárosi plébánia 1822 óta létezik. A fővárosban ezzel együtt összesen öt plébánia működött egészen 1919-ig. A korabeli tanulmány szerint a katolikus lakosság lélekszámának gyarapodását tekintve mintegy 50 plébániára lett volna szükség, plébániánként így is 10 ezres létszámmal. Mészáros János budapesti érseki általános helytartó javaslatát magáévá téve, Csernoch János hercegprímás 1918. november 30-án 4103. számú leiratával elrendelte a budapesti római katolikus vallású hívek plébániák szerinti összeírását, amely rendelet valójában a budapesti egyházközségek alapító oklevelének tekinthető. (112) Az újjászervezés eredményeként a ferencvárosi plébániát három, majd négy részre osztották és megalakultak a következő egyházközségek:
Belső-Ferencvárosi Egyházközség
Középső-Ferencvárosi Egyházközség
Szent Kereszt Egyházközség a Külső Ferencvárosban
Külső Soroksári úti Egyházközség (113)

A templom az ostrom és 1956 után

A főváros, mint kegyúr képviseletében 1945. május 23-ai kelettel dr. Rados Jenő műépítész a megadott szempontok alapján felmérte a templom kárait. Megállapította egyrészt, hogy "Kurtz Vilmos akkori apátplébános részletes, naplószerű feljegyzései az építés menetéről a plébánián feltalálhatók. Tervek nincsenek". A templomot ért károkat Rados Jenő a következőkben foglalta össze:

"A károk egyenként nem súlyosak. Veszélyt jelentenek esetleg a toronyban meglazult kövek. A főhajó keresztboltozatain és hevederein megszakításokkal a főtengely úgyszólván egész hosszában mutatkoznak egyébként veszedelmesnek minősülő megnyílási repedések, melyek azonban itt a templom mellett közvetlenül robbant bombák pillanatnyi rázkódásainak következményei, és minthogy az oldalfalak nem mozdultak meg, nem tekintendők veszedelmesnek. A légnyomás egyébként az ajtókat, ablakokat, még a tartókereteket is beszaggatták.

10-12 tüzérségi belövés, 8-9 aknatalálat érte a templomot, 10-12, a templom közvetlen közelében leesett nagyméretű repülőbomba légnyomása okozta az ablak és ajtókárok legnagyobb részét. 1944. IX. 5., 1944. IX. 14., és 1945. I. 13-án történtek a repülőbombázások., a torony tüzérségi találatai 1945. I. 1., és 10-ről valók. Az elpusztult színes ablakok Stornó Ferenc kartonjai alapján Kratzmann Ede műhelyében készültek. Tárgyaik: Immaculata, Szent István király, Szent László, Szent Imre, Szent Margit, Szent Erzsébet, Kapisztrán János, Szent Márton, Szent Gellért, Szent Adalbert, Szent Mór püspök, B. Gizella, B. Jolánta, Mózes a rézkígyóval, Krisztus a keresztfán. A Lotz és Than freskók részben szilánkoktól sérültek, részben a párás és változó levegő hatására peregni kezdenek. Egyes falikarok megsérültek. Az orgona síprendszerét a repülőbombák légnyomása részben szétvetette. (Kijavítva 1945. májusban). 1944. év tavaszán 1 drb. 184 kg súlyú harangot hadicélokra leszerelték.
A rádióberendezés és a toronyóra tönkrement. A templomkertet ért 6 bombatölcsér már be van temetve. Kertszegély 3 posztamense hiányzik, a kertrács kb 20 fm hosszban egyengetendő, templomrács javítás és egyengetés kb 15 fm hosszban szükséges. 1 m magas fedköves támfal hiányzik 5 fm hosszban." (114)

Mint szembeötlő, Rados Jenő a templom pontatlanul, hiányosan felsorolt festett üvegablakai kartonjainak szerzőségét Storno Ferencnek tulajdonítja. Azonban a felsorolásból arra is lehet következtetni, hogy Székely Árpád és Glaser János festett ablakai is megvalósultak.

A templomot 1949-ben Gerő László tervei alapján helyreállították, a freskókat Kákai Szabó György restaurálta. (115)

1956. novemberében "a szemtanúk szerint a Közraktár utca és a Bakáts utca sarkán megállt egy szovjet tank, és ágyújából két lövést adott le a templomra. Az elsővel a torony keresztjét döntötte le, a másodikkal pedig a főbejáraton talált be. […] A templom siralmasabb állapotban lehetett, mint 1945-ben. […] A templomfalakat háromszínű és a boltozatokat egyszínű festéssel látták el. 1957 óta nem történt alapos felújítás a templomon. 1978-79-ben a héjazatot, és a főbejárat fölötti kő-díszeket cserélték. Az altemplomot részlegesen 1996-ban, a főbejáratot 1999-2200-ben, a déli oldalbejáratot 2000-ben, az északit és a keresztelő medencét 2004-ben újították fel". (116)


Néhány vélemény Ybl Miklós templomáról

"Még a múlt század végén épült két külvárosi plebánia-templom; […] . A Teréz-városi templom […] egytornyú és egyhajójú, a József-városinak két tornya de szintén egy hajója van. Mindkettő művészet nélküli classicizáló építmény. […] Az akkor föltűnt építészek között Ybl Miklós volt a legkiválóbb. […] Első nyilvános építményét, a Ferencz-városi román művészetű plebánia-templomot 1879-ben fejezé be". (117)

[Ybl Miklós építette] "a Ferencvárosi gyönyörű plébániatemplomot a Bakács téren. […] Mindig meg bírta találni az építőművészeti formát, amely az idők szellemének a kor szükségleteinek megfelelt." (118)

"A ferencvárosi templom mégsem tartozik Ybl Miklós legsikerültebb művei közé, noha gondossága a legapróbb részletekre kiterjedt. A műértő besztercebányai püspök, Ipolyi Arnold is gratulálhatott neki. Éppen előnyei: kitűnő arányérzéke, a pogányabb reneszánsznak folyton erősbödő átérzése gátolta meg a mestert, hogy román szellemű alkotást hozzon létre. Ybl gyengéje, korának gyengéje. Különösen kedvezőtlen, száraz a túl keskeny nyugati homlokzat, s a torony hatása. Eredeti önkényesség nem oldja fel a szimmetria béklyóját, a romántól idegen arányosságot. Bár a magyar és a Rajna menti kéttornyos román egyházak is részarányosak, mégis a változatosság, az artisztikum kedvéért meg lehetett volna engedni kisebb részeltéréseket. Hiányzik belőle a középkor kőfaragómestereinek szárnyaló ihlete, formáló áhítata, a vésőjüket irányító bensőség és izgalom. A templom oldalhomlokzatai, szentélye és belseje már jobban sikerült, itt a XIX. századi építész méltó utóda a XII-XIII. századi mestereknek." (119)

"1879-ben, az uralkodópár ezüstmennyegzőjének emlékére szentelték fel a Bakács-téri templomot, mely első a székesfőváros templomai között, ahol a legnagyobb gondot fordították a méltó és egységes művészi díszítésre. Ezzel azután egész sora indul a meg a székesfővárosi templomok építésének, melyekben a magyar egyházi művészet jut térhez és viszi előre a műalkotásoknak ezt az ágát is a magasabb tökéletesség felé. A főváros területén épült különböző templomok igazolják a helyes művészetpártolásnak messze visszanyúló hagyományait, egyben azonban kötelező erejét is." (120)

A városkép heves, de tárgyilagos, és méltatlanul elfelejtett ítésze szerint "Különben a pesti templomoknak elhelyezése általában nem szerencsés. A Bazilika tragédiájáról már szóltunk. Az egyetemi templom legszebb barokk emlékünk, egy szűk utcában szorong, a legrégibb templomunk, az eskütéri egy gödör fenekén pihen. A szerviták és ferencesek templomai be vannak építve, a Bakács téri templom Ybl alkotása el van dugva és Lechner Ödön gyönyörű plébániatemplomát Kőbányára száműzték, hogy csak vasútról láthassa a pesti ember". (121)



Jegyzetek és irodalom
(1) Név-változatok: Bakocs, Bakacs, Bakacz, Bakóc, Bakács, Bakáts, Bakócz. V. ö.: Katolikus Lexikon I. Szerk.: BANGHA Béla S. J. Magyar Kultúra K., Bp., 1931. 144. o., Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk.: RÁDAY Mihály, MÉSZÁROS György, BUZA Péter. Dinasztia -Gemini Budapest K., 1998. 76. o., FRAKNÓI Vilmos: Erdődi Bakócz Tamás élete. Méhner V. K. Bp., 1889. 6. , 8., és 3. lábjegyzet
(2) CSÁNKI Dezső: Szent-Erzsébetfalva - Pest mellett. In Századok. Magyar Történelmi Társulat K. 1883. 17-26. o.
(3) XANTUS Zoltán: Ferencvárosi évszázadok. Ferencvárosi Önk. K. 1992: 8., 10. o.
(a továbbiakban: Xantus 1992)
(4) Idézi: RÓMER Flóris: A régi Pest. Eggenberger K. Bp., 1873. 87-88. o.
(5) PEISNER Ignác: Budapest a XVIII. században. Singer és Wolfner K. Bp., 1900. 6-7. o. (a továbbiakban: Peisner 1900)
(6) SCHULHOF Ignác: Budai krónika (1686) Magyar Helikon. Bp., 1979 (a továbbiakban: Schulhof 1979
(7) PÁSZTOR Mihály: Buda és Pest a törökuralom után. Budapest székesfőváros Házinyomdája. Bp., 1935. 233. o. (a továbbiakban: Pásztor 1935)
(8) Pásztor 1935: 234. o.
(9) Kártigám érzelmes története. Elmondja Bónyi Adorján. In: A Pesti Hírlap különszáma 1936. VIII. 15. 33 szám.
A mai nyelvre lefordított és rövidített történet előzőleg 1772-ben jelent meg Mészáros Ignác, Batthyányi József gróf kalocsai érseki titkár tollából Pozsonyban, majd további négy kiadás követte. A mű teljes címe: "Buda várának visszavételekor a keresztyének fogságába esett egy Kartigam nevű török kisasszonynak ritka és emlékezetes történeti, mellyeket némely különös feljegyzésekből magyar nyelvbe foglalta". Közli: SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. VIII. Hornyánszky Viktor. Bp., 1902. 1149. o..
(10) Schulhof 1979: 63-64. o., SHLOMO Spitzer: Fejezetek Köpcsény zsidó községének történetéhez. 222-227. o. In Évkönyv 1992-1995. Szerk.: Schweitzer József. Országos Rabbiképző Intézet. Bp., 1995
(11) NAGY Lajos: Budapest története 1686-1790. 48-49. o. In Budapest története III. Főszerk.: Gerevich László. Akadémiai. Bp., 1975. (a továbbiakban: Nagy III.)
(12) Peisner 1900: 19-20. o.
(13) i. m. : 22-24. o.
(14) Nagy III. 60-64. o.
(15) Xantus 1992: 13. o.
(16) PEISNER Ignác: Képek a régi Pest-Budáról. Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai). Bp., é. n. [1902] 62. o.
(17) KURTZ Vilmos: A Budapest-Ferenczvárosi római kath. Plébánia templom. Pesti Könyvnyomda. Bp., 1879. 12. o. (a továbbiakban: Kurtz), RUPP Jakab: Buda - Pest és környékének helyrajzi története. Eggenberger Ferdinánd K. Pest, 1868. 281. o.
(18) Kurtz 12-13. o.
(19) i. m. :14-16. o
(20) i. m.: 17.o
(21) Bőr-cserző mester. A kordovánbőr szömörcével cserzett, nagyon finom minőségű juh, vagy kecskebőr. In A Pallas Nagy Lexikona X. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. 782. o. (a továbbiakban: Pallas)
(22) A szerző szóhasználata szerint "öreg oltár"
(23) Kurtz 17-18. o és SCHOEN Arnold: A Belső-Ferencvárosi róm. kat. plébánia-templom. Magyar Főváros 1940. június 20. 3. o. (a továbbiakban: Schoen 1940)
(24) Kurtz 18 o..
(25) Schoen: Magyar Főváros 1941. július 10
(26) ASZTALOS Miklós: Az árvíz története. A Pest-Budai árvíz 1838-ban. Szerk.: NÉMETHY Károly. A századik évfordulóra kiadta Budapest Székesfőváros közönsége. Bp., 1938. 64. o. (a továbbiakban Árvízkönyv 1938)
(27) Kurtz 16. o.
(28) HALÁSZ Zoltán: Budapest felfedezése. Gondolat. Bp., 1959. 54. o.
(29) DERCSÉNYI Dávid: Budapest. Ferencváros. Főplébániatemplom. Szerk.: Dercsényi Balázs. TKM Egyesület. Bp., 2000. TKM 667. szám. 9. o. (a továbbiakban Dercsényi Dávid.) 9. o.
(30) HORVÁTH Henrik: Az árvíz a művészetben. In Árvízkönyv 1938. 366. o.
(31) Ország Világ 1885, 252. o., Asztalos Árvízkönyv 1938. 6. kép; 101 kép a régi Pest-Budáról. Öá.: REXA Dezső: Magyar Helikon. Bp., 1959. 80. o. A litográfiát Klette Károly rajza után Schecht György készítette.
(32) Horváth: Árvízkönyv 1938. 373. o., Kurtz 18. o.
(33) TURÁNYI Kornél: A Ferencváros újjászabályozási tervei 1838. után. Klny. a Városi Szemle XXXIV. évfolyamából. Bp. Házinyomda. é. n. 3-8. o.
(34) Schoen 1940. 3. o.
(35) HUNFALVY János: Budapest és környéke. Lauffer és Stolp. Pest, 1859. 121. o.
(36) Vasárnapi Ujság 1862. Mi ujság? 212. o. (a továbbiakban: VU)
(37) Schoen 1940: 4. o
(38) Kurtz 22. o
(39) i. m. 22. o
(40) Schoen 1940. 4. o
(41) VU 1865. május 7. 228. o.
(42) KOMÁRIK Dénes: Feszl Frigyes (1821-1884). Akadémai. Bp., 1993. 52. o. és 151. jegyzet, 30. kép. (a továbbiakban: Komárik 1993).
(43) Kurtz 24. o.
(44) i. m. 27. o.
(45) NEY Béla: Ferencvárosi templom 1877. Idézi Gerle János - Marótzy Kata. Vál. szerk.: Ybl Miklós. Holnap K. Bp., 2002. 68. o., Kurtz 29. o.
(46) Kurtz 30-32. o.
(47) Schoen 1940. 4. o.
(48) Sírja a Kerepesi úti temető jobb oldali falsírboltjai között, 455. sz. In TÓTH Vilmos: A Kerepesi úti temető -II. Budapesti Negyed. VII. évf. 3. Bp., 1979/25. sz. (a továbbiakban Tóth II.) [Síremlékfotó: Vizler Imre]
(49) Kurtz 32-33. o.
(50) TAKÁCS József: Budapesti toronyórák története 1889-1909. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség. Bp., 2007. 52. o.
(51) Kurtz 32-34. o., Schoen 1940. 4. o., BALOGH Margit - GERGELY Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790 -1992. Adattár. História - MTA Történettudományi Intézet. Bp., 1996. 40. o.
(52) MILLISITS Máté: A IX. kerület harangjai. In Budapest templomai. Ferencváros IX. kerület. Öá.: A Budapesti Városvédő Egyesület Templomtörténeti Csoportja. Bp., 2009. A 64. oldalt követő táblázat (a továbbiakban: Millisits)
(53) Kurtz 34-36. o.
(54) Milisits: a 64. oldalt követő táblázat
(55) Kurtz 36. o.
(56) i. m.: 36-46., Schoen 1940: 4
(57) TÓTH Béla: A szegedi nagyárvíz képeskönyve. Szeged megyei városi tanács v. b. Szeged, 1979. 19., 65. o., BENDA Kálmán főszerk.: Magyarország történeti kronológiája III. Akadémiai. Bp., 1982. 766. o.: az árvíz 151 halottat követelt és 5585 ház dőlt romba
(58) Kurtz 46-47. o., Fővárosi Lapok 1879/95.
(59) Kurtz: 49-50. o., ORSZÁGH Sándor: Budapest középítkezései 1868 - 1882. Pesti Könyvnyomda Rt. Bp., 1884. 173-174. o.
(60) Kurtz 47. o., és 50. o.
(61) Kurtz 53. o.
(62) Fővárosi Lapok, 1879. április 23: 452-453. o., április 24: 458. o.
(63) VU 1879. ápr. 20: 260. o.
(64) Fővárosi Lapok 1879. ápr. 25: 463. o.
(64a) D. SZEMZŐ Piroska: Bevezető. In Vajda Jánosné Bartos Rozália: Emlékirataim. Szépirodalmi. Bp., 1983. 8. o., 52. o, , 58. o., 64-65. o.
(65) Fővárosi Lapok 1879. április 27: 472. o
(66) CZOBOR Béla: A Fogadalmi templom Bécsben. VU 1879. ápr. 27: 273-274. o. N. N. : A Fogadalmi templom felszentelése. VU 1879. ápr. 27: 274-275. o., HERRE, Franz: Ferenc József élete és kora. Magyar Könyvklub. Bp., 2000: 111-112. o
(67) Fővárosi Lapok 1879. május 6. 507. o.
(68) VU 1879. okt.12: 657-658. o.
(69) YBL Ervin: Ybl Miklós. Képzőművészeti Alap. Bp., 1956. 54. o. (a továbbiakban Ybl 1956) és LÁZÁR Béla: Munkácsy. Kultúra Könyvkiadó és Nyomda Rt. Bp., é. n. 7. o.
(70) Ybl 1956: 52. o., KÁPLÁR László: Bakáts tér 13. Adalékok a plébánia történetéhez. In Adalékok a Belső-Ferencváros történetéhez. Budapesti Városszépítő Egyesület. Bp., 1986. 42. o. Ugyanitt: az újraszabályozott Bakáts tér helyszínrajz-vázlata KÓBOR Istvántól, 34. o., ANDRÁSSY Balázs: Assisi Szent Ferenc plébánia története 2006. Letöltés az internetről. (a továbbiakban: Andrássy.)
(71) Ybl 1956: 52-53. o., DÉRY Attila: Budapest eklektikus épületszobrászata. Országos Műemléki Felügyelőség. Bp., 1991. 58. ,133. o.
(72) A vélekedést Ft. Bánóczky Előd, a kőbányai Szent Család plébániatemplom h. esperes-plébánosa megerősítette.
(73) A Vendramin ablak nevét a velencei kora-reneszánsz időből származó Vendramin-Calergo palotáról kapta. 1500 körül tervezte Mauro Coducci. In POGÁNY Frigyes: Velence. Corvina. Bp., 1979. 108. o., a palota képe a 109. o., KOTSIS Iván: A renaissance építőművészet formái. Egyetemi Nyomda. Bp., 1948: 96. o., 502. ábra.
(74) LIBER Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Bp. Székesfőváros Statisztikai Hivatala. Bp., é.n. [1934] 370. o. és MEDVEY Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez. Mérnökök Nyomdája. Bp., 1939. 81. o.
(75) HENSZLMANN Lilla: Strobl Alajos. Képzőművészeti Alap. Bp., 1955. 60-61. o.
(76) RAJNA György: Budapest köztéri szobrainak katalógusa. Budapesti Városszépítő Egyesület. Bp., 1989: 323. o.
(77) BOROS Géza: Emlékművek '56-nak. 1956-os Intézet. Bp., 1997: 28., 159. o.
(78) PEREHÁZY Károly: Jungfer Gyula és iparművészeti fémárugyára. In Építés-Építészettudomány. XI/3-4. kötet. Akadémiai. Bp., 1979: 302-304. o.
(79) KOMÁRIK Dénes: Budapest középítkezései és a historizmus. In A historizmus művészete Magyarországon. Szerk.: ZÁDOR Anna. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet. Bp., 1983: 54. o., HORVÁTH Péterné: Száz éve halt meg a vasművészet fejedelme. In Örökség 2008/11, 27. o., PEREHÁZY Károly: Kovácsoltvas-művességünk története kutatásának és művelésének jelenlegi helyzete. In Pavilon 8. Szolorg. K., 1993. 96. o., Tóth-II. 270. o. [Síremlékfotó: Vizler Imre]
(80) Schickedanz Albert (1846 - 1915). Szerk.: GÁBOR Eszter - VERŐ Mária. Szépművészeti Múzeum. Bp., 1996: 232-233. o.
(81) EDVI ILLÉS Aladár: Budapest műszaki útmutatója. Pátria. Bp., 1896: 115-116. o.
(82) Időrendi sorrendben: THIRRING Gusztáv: Budapest I. kötet. Turistaság és Alpinizmus K., Bp., 1919:125.o.: […]" a négyezet fölött kis szentélytornyocska van." LA ROSÉE Erzsébet: Budapest katolikus templomai. Szent István-Társulat. Bp., 1938: 73. o:, "Kereszthajója fölött huszártorony emelkedik". HORVÁTH Miklós: A történeti templomépítészet Budapesten. Szerzői K., Bp., 1946: 26. o. : "A főhajó és a kereszthajó találkozásán huszártorony emelkedik".., Dercsényi Dávid 2000:12.o.: "A kereszt- és főhajó találkozásánál huszártorony emelkedik".
(83) Kurtz 54. o.
(84)A második emléktábla két adata téves: a II. világháború Lengyelország 1939. szeptember 1-jei megtámadásával kezdődött. A Boldogasszony Éve esztergomi megnyitó ünnepségét Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros- hercegprímás 1947. augusztus 15-re tűzte ki és zárták be távollétében 1948. december 8-án. V. ö.: MINDSZENTY József: Emlékirataim. Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója. Bp., 1989: 195. és 201. o.
(85) Ybl 1956: 52-53. o., 139. o. 10. jegyzet.
(86) Katolikus Lexikon IV. Szerk.: Bangha Béla S. J. Magyar Kultúra. Bp., 1933: 461. o.
(87) RADOS Jenő: Magyar oltárok. é. n. [1938]: 84. o
(88) Schoen 1940: 4. o.
(89) Kurtz 47. o
(90) A csoportosítás és a művek tárgyának, alkotóinak megnevezése: WILHELMB Gizella: Than Mór (1828 - 1899). Képzőművészeti Alap. Bp., 1953: 39. o. (a továbbiakban: Wilhelmb 1953), és Büki Barbara: A Bakáts téri templom falképeiről. Letöltés internetről: Ars indb 343-344. o.
(91) YBL Ervin: Lotz Károly élete és művészete. Képzőművészeti Alap. é. n. [1981] 21. o
(92) Ybl 1956: 54. o.
(93) Wilhelmb 1953: 40. o.
(94) Kurtz 49. o.
(95) SEENGER Ervin: Kratzmann Ede első budapesti üvegfestő és működése. In Tanulmányok Budapest múltjából VI. Szerk.: NÉMETHY Károly és BUDÓ Jusztin. Budapest Székesfőváros Kiadása. Bp., 1938: 193. o., CZOBOR Béla: A Budapest-Ferencvárosi r. kath. plébánia-templom üvegfestésű ablakainak kartonjai. In Magyar Iparművészet 1901/1-2. 24-33. o.
(96) YBL Ervin: Lotz Károly élete és művészete. MTA. Bp., 1938: 173. o
(97) SZVOBODA DOMÁNSZKY Gabriella: Ybl Miklós szerepe a budapesti falképfestészet kiteljesedésében a XIX. sz. második felében. In KEMÉNY Mária - FARBAKY Péter: Ybl Miklós építész 1814 -1891. Hild-Ybl Alapítvány K., Bp., 1991: . 65. jegyzet és 130. o.
(98) Wilhelmb Gizella: Than Mór. A Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének dolgozatai. Szerzői k., 1944: 45. o. (a továbbiakban Wilhelmb 1944)
(99) CENNERNÉ WILHELMB Gizella: Than Mór (1828-1899). Képzőművészeti Alap. Bp., 1982. 36-37. o.
(100) Wilhelmb 1944: 206. o
(101) A cikk írása idején Boldog Margit, 1943-ban avatták szentté. V. ö. White, Kristin E.: Szentek kislexikona. Maecenas. Bp., 1999: 269. o
(102) Czobor Béla: A Budapest-Ferencvárosi r. kath. plébánia-templom üvegfestésű ablakainak kartonjai. Magyar Iparművészet 1901/1-2: 24-33. o
(103) N. N. : Székely Árpád. In Művészet, 1914. 256-257. o.
(104a) Andrássy
(104) Andrássy, Dercsényi Dávid 2000: 14. o.
(105) Ybl 1956: 54. WECKBEKKER, Wilhelm: Der Stefansdom in Wien. Druck und Verlag der Österreichisch Staatsdruckerei. Wien, 1926: 54-57. o.
(106) Ybl 1956: 54..o és 139. o. 13. jegyzet
(107) Kurtz 50-52. o.
(108) A sagrén "a squalus glaucus nevű cápa" kikészített bőre. V. ö. Pallas III. 623. o.
(109) Fővárosi Lapok 1879. ápr. 23, 453. o., Kurtz 52-53. o.
(110) CZOBOR Béla: Egyházi szerelvények a Budapest-Ferencvárosi r. kath. plébánia-templomban. Magyar Iparművészet 1902/1: 1-11. o.
(111) N. N.: Művészeti élet. Szépművészet 1942/11: 266. o.
(112) MÉSZÁROS János: Visszatekintés az első tíz esztendőre. In A budapesti egyházközségek első tíz éve. Szerk.: Hauser Ignác. A budapesti rk. egyházközségek központi tanácsa. Bp., 1930. (a továbbiakban: Hauser 1930) 15 -21. o.
(113) N. N.: A Belső-Ferencvárosi Egyházközség. In Hauser 1930: 221-243. o.
(114) Rados Jenő jelentése 2-3. o. In Jelentések a budapesti templomok II. világháborús kárairól (képzett cím). FSZEK, jelzet nélkül.
(115) ZAKARIÁS G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei 3. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Bp., 1961: 169. o.
(116) Andrássy
(117) PASTEINER Gyula: Az építés Budapesten. In Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország III. kötete. Magyar Királyi Államnyomda. Bp., 1893: 108., 116. o.
(118) NEY Béla: Ybl Miklós élete és művei. In Magyar Építőművészet 1907. július: 9. o.
(119) Ybl 1956: 54-55. o.
(120) LIBER Endre: A hatvanéves Budapest művészete. Városi Szemle XX. évf. 1934/6. 812. o.
(121) JESZENSZKY Sándor: A szép Budapest. Athenaeum. Bp., 1928. 95-96. o.


A reprodukciók szövegben nem hivatkozott forrásai:
Gerő = Gerő László: Pest - Buda építészete az egyesítéskor. Bp., 1973. 128-129. o.
OMM = Az Osztrák - Magyar Monarchia írásban és képben. Bp., 1893. 105. o.
Verecke = Magyarország Vereckétől napjainkig III. k. é. n. 187. o. (a továbbiakban: Verecke)
Ney = Magyar Építőművészet 1907/7. 8-9. o.
Kollin = Kollin Ferenc: Budapesti üdvözlet. Bp., 1983. 153. kép
Széchényi György: Verecke, 195. o.
Than = Wilhelmb Gizella: Than Mór. Bp., 1953.
Lotz önarcképek, kartonok: Ybl Ervin: Lotz Károly. Bp., 1981. 1., 21., 41., 42. kép
Helyszínrajz: Kóbor Istvántól. In: Adalékok a Belső Ferencváros történetéhez. Bp., 1986. 34. o.
Than kartonjai = Ybl Ervin: Than Mór. Bp., 1982. 31-37. o.
Schickedanz = Gábor Eszter - Verő Mária: Schickedanz Albert. Bp., 1996. 233. o.
***
A Szent Vendel festmény megörökítésének engedélyezéséért köszönetemet fejezem ki Ft. Bánóczky Előd h. esperes-plébános úrnak.